Sport

Bolodog és bizakodó! Pályafutása legnagyobb eredményért érte el a sanghaji világbajnokságon a Dunaferr-DVSI kiváló úszója Takács Krisztián, aki ötven méteres gyorsúszásban nem csak beverekedte magát a legjobbak közé, hanem az olimpiai szintidőt simán megúszva végzett a pontszerző, hatodik helyen a viadal leggyorsabb versenyszámában.

Biztató előjelek

A 25 éves dunaújvárosi versenyző már itthon piheni ki a szezon és a világbajnokság fáradalmait, egymás után fogadja a gratulációkat, s természetesen időt szakított arra is, hogy a DO érdeklődésére visszatekintsen a szép emlékű kínai világbajnokságra.
Mikor legutóbb beszélgettünk Krisztiánnal, még azért örülhetett ő, illetve edzője is, hogy megérkezett az a rajtkő, ami a remények szerint rengeteget segített volna neki abban, hogy javítani tudja beugrásait, így először arra voltuk kíváncsiak, hogy ezt mennyire sikerült megvalósítania a világbajnokság előtti bő egy hónapban.
- Bár a többiekhez képest viszonylag csekély időt tudtam eltölteni az új rajkövön, egyértelműen éreztem a javulást a startjaimon. Itthon, valamint kint is két hetet gyakorolhattam a beugrásaimat, technikában, dinamikában is fejlődtem, ami rengeteget segített a világbajnokságon, hiszen érzésre is sikerült jókat rajtolnom, nem egyszer, nem kétszer, s ez azért az önbizalmamnak is jót tett a verseny előtt.
Az előtt a verseny előtt, amelyre viszonylag nyugodtan készülhetett a Dunaferr kiválósága, s még azt is megtehette, hogy országos bajnokságot is a felkészülés egyik állomásának tekintse, hiszen a világbajnoki kvótája már korábbról biztosított volt. Éppen ezért Krisztián szeme előtt "mindössze" két cél lebegett: az olimpiai szintidő megúszása, illetve a világbajnoki döntő elérése, abban a versenyszámban, amelyen a verseny legnagyobb mezőnye gyűlt össze - a sanghaji vb egyik úszásnemében sem indultak el annyian, mint az ötven gyorson:
- Az elsődleges célom az volt, hogy az olimpiai kvótát megszerezzem, s ebben sokat segített az, hogy idén nem kellett másra figyelnem csak arra, hogy a világbajnokságra hozzam magam csúcsformába. A szám délelőtti előfutamában még kicsit merev voltam, ám az itt úszott 22.15-ös idő már olyan értékmérő volt, ami után szinte biztos voltam abban, hogy az elődöntőben képes leszek megúszni a remélt időt, hiszen a délutáni pályákon azért sokkal jobbat tudok úszni, mint reggel.

Már elégedetten tekint vissza

A versenyszám délutáni elődöntője ettől még nagyon izgalmasnak ígérkezett, hiszen megannyi balszerencsés kilencedik helyezés után titkon, nem titkon, de azt reméltük, hogy sikerül végre áttörni a gátat, s bejutni abba a világbajnoki fináléba, amely eddig egyetlen magyar úszónak sem sikerült még 50 méter gyorson.
- A délutáni elődöntő kiválóan sikerült, szerencsére másodszor is sikerült nagyon jól rajtolnom, s amikor kijöttem a vízből, már éreztem, hogy jó helyen vagyok. Innentől már "csak" annyi volt a feladat, hogy kiússzam magamból azt, ami bennem van, s mivel ezt sikerült maximálisan teljesíteni, már a célba érés pillanatában éreztem, hogy elértem, amiért jöttem, s igazam is lett, mert az olimpiai szintidőt megúszva, a negyedik legjobb idővel kerültem be a döntőbe.
Az elődöntő és a döntő között egy nap pihenő állt a versenyzők rendelkezésére, ezért arra is kíváncsiak voltunk, hogy ebben az időszakban mi járt a Dunaferr versenyzőjének fejében. Mint megtudtuk, Krisztián titkon abban bízott, hogy az elődöntőben nyújtott teljesítmény után képes lesz még tovább javulni, s akár egy éremmel is megörvendeztetni az érte szurkolókat.
- Egy jó úszás után természetesen meglódul egy kicsit az ember fantáziája, úgy éreztem, hogy titkon reménykedhetek egy esetleges érmes helyezésben is, s ez nem is lett volna elérhetetlen. A rajtom ugyanis ezúttal is jól sikerült, de öt méterrel a cél előtt sajnos fel kellett jönnöm levegőt venni, mert elfogyott a szufla, s érzésem szerint itt úszott el az a hét század, amivel már elérhettem volna a dobogót. Akkor azért nagyon bosszús voltam emiatt, ám most már tiszta szívből tudok örülni a hatodik helynek is - ez is életem legjobb eredményének számít!

Még előrébb lépne

A világbajnoki hatodik helyre – melyről Krisztián csak itthon tudta meg, hogy miért is számít történelminek – sokan felkapták a fejüket, hiszen ezzel az eredménnyel a Dunaferr versenyzője "hivatalosan" is bekerült a szám legjobbjai közé, s mint azt versenyzőnk elárulta, ezt az eredményt a szakma is maximálisan elismerte:
- Rettentő jó érzés volt, hogy mennyi gratulációt kaptam a versenyt követően, de az esett igazán jól, hogy a szakma is felkapta a fejét az eredményemre, többek közt a világ egyik legjobb edzőjének tartott Romain Barnier is külön gratulált az úszásomhoz. Pedig ugyanannyit gyakoroltam erre a versenyre is, mint a korábbi viadalokra, hasonlóan sok és kemény munka van ebben a hatodik helyben is, de azért természetesen nagyon kellemes érzés, hogy elismerik a teljesítményemet. Ennek is köszönhetően kerültem be abba az Európa válogatottba, mely egy páros versenyen összeméri majd erejét az amerikai csapattal, s ez szintén egy szép szakmai elismerés.
A világbajnoki hatodik hely után sem szeretne azonban megállni a Dunaferr klasszisa, aki nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a londoni éremszerzést. Ezt persze nem adják ingyen – sőt –, ám Krisztián érzi magát olyan erőben, hogy kimondja, az olimpián már dobogón szeretne állni:
- Az elmúlt egy évben mindenben sikerült egy kicsit előrébb lépnem, ám szerencsére azt is érzem, hogy bőven van még bennem tartalék. Tekintve, hogy izomerőben, lazaságban, s a rajtokban is tudok még fejlődni, úgy gondolom, hogy még jobb eredményre is képes lehetek. A cél most már nem az, hogy az olimpián ússzam, hiszen ezt sikerült teljesíteni, hanem az, hogy éremmel térhessek haza Londonból. Ez persze nem azt jelenti, hogy garantálom a dobogós helyezést az olimpián, "mindössze" annyit, hogy megfelelő munkával, nagyképűség nélkül felállíthatom magam elé ezt a célt. Jó korban vagyok, s hiszem, hogy innen is előrébb tudok lépni még. Addig azonban kipihenem magam: szeptemberig az uszoda közelébe sem szeretnék menni, igyekszem maximálisan feltöltődni, hogy aztán újult erővel vethessem magam a munkába - a lehető legszebb eredmények reményében!

Kapcsolódó cikk:
Takács Krisztián hatodik!