Virágvasárnap: az utolsó út szamárháton…
„Mitőte van kereszt a szamár hátán?” – kezd a legendamesébe a moldvai asszony, és varázslatos csángó-magyar nyelvén kibontja a történetet.
Kereszt? – kérdezhetne vissza a parlagi szamarat sosem látott városi gyerek, de aki már látott, az tudja: a jószág gerincélén fekete csík fut, és azt föntebb egy másik csík metszi. Vállkereszt – mondja a szamártanász. A rajzolat a Krisztus-hívők jelképének, a keresztnek pontos mása.
És hogy „mitőte” – vagyis mióta, milyen időktől való ez a keresztviselet? A szépszavú mesemondó elbeszéléséből megtudjuk. A gyermek Jézust és édesanyját, Máriát szamárháton menekítette Heródes katonái elől József Egyiptomba. A vész múltával ugyanígy vitte vissza őket Názáretbe. Jézus a megérkezéskor azt mondta a szamárnak: köszönöm hogy hazahoztál – és jelet rajzolt az állat hátára. A jel megmaradt. A hűség keresztje…
Szép ez, mint minden őslegenda.
A szamár fontos szerepet kap Jézus Jeruzsálembe vonulásakor is: szamárháton érkezik, s ez az egyszerűség jelképvilágát sugallja. E napot, a nagyböjt utolsó hetének kezdetét az egyház Virágvasárnap néven emelte ünneppé. Krisztust azon a vasárnapon éljenző tömeg fogadta a városban. Az emberek ágakat törtek a fákról, tiszteletük jeléül eléje szórták. „Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” – kiáltozták, és pálmaágakat lengettek. A pálmaág, ridegebb éghajlatú vidékeken a barka, azóta is a béke szimbóluma.
A Megváltó sorsa azonban, tudjuk, nem a békesség szellemében teljesedik be. Csak néhány nap választja el már a végső, szenvedésekkel teli gyalogúttól és a kereszthaláltól. Templomainkban virágvasárnapon barkás bevonulást, barkaszentelést, körmenetet tartanak. A szertartás része a passióéneklés, vagyis a szenvedéstörténet felidézése. Ez a nagyhétre való lelki ráhangolódást hivatott segíteni. Húsvét népi szokásrendszerébe egyébként sok színes elem is beépült. A fűzfabarka kibomlása a tavasz első jeleinek egyike, ezért is volt egykor szokás a virágvasárnapi zöldág-hordás, a téltemető kiszejárás, a fiatal lányok termékenységvarázsló vesszőzése – a villőzés –, vagy a moldvai csángóknál a fűzfasípppal való tavaszébresztés.
Fotó: internet
A rovat további hírei: Kultúra
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!
DSTV: Pentelei Molnár János nyomában
2024. ápr. 16.
Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.
DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban
2024. ápr. 12.
Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.