Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

A visszatért idő nyomában

Várkonyi Balázs - 2015. szeptember 5. 8:44

Ült a folyóparton. Nézte a fodrozódó vizet, a távolban egy fickót a lélekvesztőjén. A közelben kishajó vesztegelt, kalózzászló lengett a törpe szárfán. Pár éve a tengerparton, a Matek nevű kirándulóhajón látott ilyet, a tulaj vendégcsalogatónak tűzte a kalózjelképet a horvát nemzeti lobogó mellé.

Akkor augusztus derekán érkezett a tengerparti kempingbe. „Nálunk még szeptember elején is strandidő van” ígérte a prospektus. Na, ez abban az évben nem stimmelt. Jöttek a hűvösebb napok. Épp úgy, mint otthon, Szent István után – gondolta.

A kemping hamarosan kiürült. Egy reggel már csak két idegen sátrat látott. Kiült a néptelen partra. A tenger felől savanyú pára terjengett. A szél először csak borzolta a vízfelszínt, majd egyre nagyobb hullámokat kergetett. Ült a homokban, a szűnni nem akaró hullámzás szinte álomba ringatta, a végtelen fogta körül. Úgy érezte, elrohan mellette minden, jön az ősz, aztán elmúlik, a tél is beköszönt, és ő csak ül, már nem is tudja, miért, csak ücsörög a tengerparton, és vár. Egyre csak vár.

Felriadt a kábulatból. A látomás véget ért. Akkor, ott megérzett valamit a mulandóságból. Felkelt. A sátrához ballagott, összecsomagolt, s idő előtt hazaindult.

Most itt ül, ez is egy vízpart, csak épp a hazai, az ismert, a megszokott, a szeretett folyó partja. E felől is ismerős illat száll, ez emlékezteti valamire. Rég volt. 1971, szeptember. Másodika? Harmadika? A nap már nem fontos. Ami történt, az igen! Barátai hívták, menjen velük a „Barátságban”, megnézni a városrész új presszóját. Hangulat, ez volt az eszpresszó neve. Pálmafák a bejáratnál, kárpit borította falak, boxok vörös bőrfotelekkel, az asztalokon damasztabrosz. Minden olyan „pestiesnek” tűnt. Fizzt ajánlott nekik az elegáns pincér. Fogalma se volt róla, mi az a fizz, de azt rendelt. Az ízére már nem emlékszik… arra annál inkább, hogy megakadt a tekintete egy lányon. Egy mandulaszemű szépségen. És még aznap este, hazafelé indulva, kerülőt tettek a folyópart felé. Ez volt az első randevú.  Sok követte aztán.

Negyvennégy év múlt el. Most ül a vízparton, az egykori estét álmodja a délutánba. A folyó felől fújó szél illata a régvoltat varázsolja elő.

„A tea mellé anyám egy kis madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve.” Így kezdődik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című híres regényfolyama első kötetének kulcsfontosságú bekezdése. Azt a pillanatot beszéli el, amikor egy sütemény íze és egy tea illata a régmúltba repíti az írót: „… ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez, megremegtem, mert úgy éreztem, hogy rendkívüli dolog történik bennem.”

Proust számára a gyermekkor jött vissza akkor. Az író – unokatestvéréhez, a filozófus Bergsonhoz hasonlóan – vallotta a „kétféle emlékezet” tézisét: a természetes memória mellett létezik egy véletlenszerű emlékezeti mód, amikor egy szín, egy íz, egy illat váratlanul hív elő eltűnt időket. Ahogy ez a név is sokaknak: Hangulat eszpresszó.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: "Forduljon Psmithhez!"

DSTV: "Forduljon Psmithhez!"

2024. már. 28.

Remek komédiázásról és zajos sikerről tudósít a DSTV összeállítása. A Waldorf iskola növendékei arról Wodhouse regényének színpadi adaptációjával rukkoltak ki a napokban a Városháza dísztermében. Örömjáték volt – minden szempontból. Hangkép.

Pillanatragasztó: varázslatos "záróra"

Pillanatragasztó: varázslatos "záróra"

2024. már. 27.

Különleges kísérlettel, a Pillanatragasztó Társulat produkciójával ért véget a Dunaújvárosi Tárlat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) a közelmúltban. Kádenciák, playback színház, visszanéző így is, úgy is.

Különleges kollekció a Zenélő Cukrászdában – már ma!

Különleges kollekció a Zenélő Cukrászdában – már ma!

2024. már. 27.

Az idei évad tizedik alkalmán immár harmadszorra mutatkozik be Klép Tamás – ráadásul rendhagyó időpontban várják a vendégeket a Vasmű úti bázisra ma délután. Mindenkit várnak!

DSTV: film is született Esterházy János életéről

DSTV: film is született Esterházy János életéről

2024. már. 27.

Különleges sorozatot szentelt Esterházy Jánosnak a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV összeállításából. A program keretében mutatták be a felvidéki mártír politikus életéről és politikai pályája meghatározó állomásairól szóló dokumentumfilmet. Hangkép.

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A döntés"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A döntés"

2024. már. 24.

Érzékeny témát feldolgozó filmmel folytatódik a KineDok sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután. A program nyitott – mindenkit szeretettel várnak!

DSTV: a Győry család kottája

DSTV: a Győry család kottája

2024. már. 23.

Hagyatékból kiválasztott kottával bővült az Intercisa Múzeum hónap műtárgya sorozata márciusban, derül ki a DSTV összeállításából. A Győry család emlékét őrzi a dokumentum, amely bőséges anyag részét képezi; segítségével sokat megtudhatunk a családról is, a kottáról is. Hangkép.

ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása

ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása

2024. már. 20.

A hazánkban a '90-es években kibontakozó neokonceptuális művészet fontos alakja építi be a teret a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új kiállításán. Asztalos Zsolt tárlata pénteken nyílik – mindenkit szeretettel várnak!