Várostörténet

Dunaújváros

A város a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A főváros felől az M6-os autópályán és a 6-os főközlekedési úton, valamint vasúton, Székesfehérvár felől a 62-es autóúton közelíthető meg. A 150 m tengerszint feletti magasságban települt várost keleten a Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi. Városunk új büszkesége Pentele híd, amelyet 2007 nyarán avattak fel.

Történelem

Dunaújváros térsége, természet-földrajzi viszonyai minden korban kedvező lehetőséget nyújtottak az emberi megtelepedésre: mint azt a feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében. Fejér megye területére egyébként még két hasonló jellegű római erődítmény esik: Vetus Salina (Adony) és Annamatia (Baracs).
   A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szt. Pantaleonról kapta a nevét.
  

A falu 1541-től 1688-ig volt török uralom alatt (a budai vilájet budai szandzsákjába sorolták, Hüszein pasa palánkvára 1634-ben épül a mai Rácdombra), a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. (A lakók elmenekülése előtti időszakra vonatkozó - utólagos - összeírás említi a települést először mezővárosként.) A betelepítések során - több Duna menti településhez hasonlóan - a magyar lakosságot rácok váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került és újból elnéptelenedett.

A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831-es kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett - ennek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt -, ám közben 1830-ban a község jogot szerez évente négy országos és hetente két hetivásár tartására. Megyei vizsgálat után az uralkodó, a későbbi palotapuccsal megbuktatott "jóságos" V. Ferdinánd 1833-ban (ismét) mezővárosi rangot ad Pentelének.

Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a "nemzeti őrsereg" 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkás sorba kényszerült.
   A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták.
  
Ekkor költözött véglegesen Pentelére a település szellemi arculatának korabeli legjelentősebb formálója, Rosti Pál világutazó, útikönyv-író, földrajz- és néprajztudós, az első magyar fotográfusok egyike. (A Pesten született tudós fotográfust a pentelei római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra.) A település másik - itt született - híres személyisége: Pentelei Molnár János, festőművész (1878-1924).
   A polgári fejlődés évtizedei következtek: 1870-ben Dunapentelei Polgári Casino néven alakult az első ilyes szerveződés, de még az Acél Bikák találhatnak maguknak előképet, hiszen 1876-ban "fényes sikerű táncvigalmat" rendezett a településen a Dunapentelei Korcsolya Egylet. Az évtized közepétől gazdasági fellendülés jellemző, közegészségügyi, majd orvosi kör alakul Pentelén, 1882-ben a "nyomorúságos viskó"-nak mondott helyett új községháza épül, csendőrörs alakul. Az összefogás, a "civil érdekképviselet" korabeli bravúrpéldája, hogy jelentős tiltakozással megakadályozták a Szalki-szigeti Duna-ág tervezett szabályozását. A századforduló a "boldog békeévek" fejlődését és a politikai indíttatású mozgalmak erősödését hozta Dunapentelére (is), az első világháború, majd a polgári konszolidáció évtizedét követő gazdasági válság azonban visszavetette a település virágzását. Az 1930-as évek második felében kibontakozó gazdasági fellendülést a második világháború törte meg: 1941-től rendszeressé váltak a katonai szolgálatra, frontszolgálatra szóló behívások. 1944. márciusáig - a német megszállásig - viszonylagos nyugalom jellemezte a községet, a német megszállás után azonban sor került a zsidó családok deportálására, 1944 novemberétől pedig a háborús pusztítás terepévé vált a település (a német és szovjet egységek többször is átvették a hatalmat Pentele felett). A háború a 4000 fős településen 259 katonai és polgári áldozatot követelt: 58 ember a hadszíntérré vált településen esett el, az elhurcolt zsidók száma 56 fő. A település 904 háza közül 110 lakhatatlanná vált, további 360 épület súlyos károkat szenvedett.
  

Az újjáépítés - valamint az ezzel párhuzamosan zajló földosztás, továbbá a közigazgatás és az élet újjászervezése - után az 1950-es esztendő hozott jelentős fordulatot a falu életébe. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart. (A beruházás érdekes előzménye, hogy az ország iparosítását célzó törekvések megálmodói már 1937-ben elhatározták vaskohászati kombinát építését, egy 1943-ban született kormányhatározat az akkor hadiüzemként működő MÁVAG-ot kötelezte arra, hogy legyen a gazdája a tervezett nehézipari létesítménynek.)
  

A kezdetben Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezőföldi-plató szélén álló településre: az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött tehát az új város - akkori nevén Sztálinváros - építése. Így lett az eredetileg 40 000 lakosra tervezett város és ipari komplexum az ötvenes évek iparosításának, szocreál építészetének, valamint az akkori politikai rendszer utópisztikus elképzeléseinek eredménye. A város 1956-ban jelentős forradalmi események helyszíne volt - a hatalmat valósággal sokkolta a "sztálinvárosiak" forradalmi hevülete. (Történelmi tény és médiatörténeti érdekesség, hogy a forradalom idején hazánkban gombamód elszaporodott rádióadások közül utolsóként a pentelei Rákóczi Rádió szólalt meg.) Az 1956-os forradalom utáni "konszolidációs" időszak fontos mérföldköveként említendő, hogy a város neve - 1961-től - Dunaújváros. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Rt. lett, a vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.


Városkép, építészet

Dunaújváros városképére jellemzőek a tágas zöld területek, virágos parkok, amelyek jól tompítják az egyes épületek monumentalitását. Az ipari területeket is erdős részek választják el a várostól. A természetes környezet jelenléte biztosítja a település ökológiai egyensúlyát.
   

Dunaújváros építészeti öröksége ugyan nem mérhető a nagy történelmi városokéhoz, mégis fontos alkotóeleme a magyar építészettörténetnek. Kiválóan nyomon követhetők itt az 1950-es évektől iparszerűvé vált hazai építészet stílusváltásai. A város legrégebben készült épületei a modernizmus hagyományait ápolják - finoman jelezve, hogy a város első főépítésze a Dessau-i Bauhaus Intézetben végzett Weiner Tibor volt -, az ötvenes évek második felének lakóházai és középületei az akkor "kötelező" szocreál stílusban épültek. Ezek a részek az országban egyedül álló módon, mintegy szabadtéri múzeumként mutatják be a korszakra jellemző építészeti irányzat törekvéseit.

A modern magyar építészet számos Ybl-díjas épülete található Dunaújvárosban, illetve több épület Ybl-díjjal elismert tervező munkája.

 Ybl díjas épületek:

• Szent Panteleon Kórház - Farkasdy Zoltán, 1963
• Barátság u. 2. szám alatti garzonház-klub-ABC áruház - Finta József, 1965
• Fabó Éva Fedett Uszoda - Péchy Imre, 1978
• Ybl díjas építészek munkái:
• Szrogh György - Dózsa György Filmszínház
• Ekler Dezső - Tojásház
• Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Zilahy István 1951-52
• Budapest Bank székháza, Rombauer Gábor
• Dunaferr Villamosipari Szakközépiskola
  

A város templomai:


Az újra induló és folyamatosan virágzó vallási élet számára immáron öt templom áll városunkban.

• Az Óvárosban található a Rác-templom.
• Dunaújváros református temploma 1980-ban épült Szabó István tervei alapján. A csupa üveg, piramis alakú épület az Óvárosban áll.
• Az Aranyvölgyi út-Szórád Márton út-Apáczai Csere János út által határolt területen épül a római katolikus főtemplom. Tervező: Oláh M. István. A templom fő jellegzetessége a háromszög-alaprajza, amely motívum a tornyoknál is ismétlődik.
• A Szilágyi Erzsébet út torkolatánál, a városba befutó út mentén, a domboldalon található az evangélikus templom, amely az Ybl-díjas tervező, Nagy Tamás alkotása.
•  Újpentele városrészben álló puritán, vöröstéglás épület az "Utolsó napok szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" (mormonok) temploma.
  

Szobrok:

• A Duna parton sétálgatva nem csak a gyönyörű panorámát, valamint az immár arborétumok növénytársulásainak sokféleségét idéző parkot csodálhatjuk meg, hanem azt a mintegy hatvan szobrot is, amelyek az 1974 óta kisebb-nagyobb rendszerességgel szervezett Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpózium zsűrizett alkotásai.
• Somogyi József Martinász szobra a város egy korábbi címerében is feltűnt. Somogyi másik szobra az Aratók a felső Duna parton látható.
• A Kistemetőnek nevezett park szélén, a Szilágyi Erzsébet út és Aranyvölgyi út torkolatánál álló 1948/49-es szabadságharc emlékművének alkotója: Palotás József.
• Megtekintésre érdemes még a Május 1. utca és az Építők útja kereszteződésénél álló Ady Lédával cím szobor (Borbás Tibor alkotása)
• A város egyik nevezetessége a Széchenyi Istvánt és Kossuth Lajost ábrázoló szoborkompozíció. Az alkotás még igen fiatal, hiszen 1998. március 15-én avatták fel. Az alkotók: Vadász Bence építész, Veres Kálmán szobrászművész és Lehoczky János díszkovács.
• Az ötvenes évek egyik jellegzetes dokumentumának számító Domanovszky Endre alkotás, a Munkás-Paraszt szövetség még ma is a Dunaferr Rt. Vasmű téri bejáratát díszíti.
• A város egy másik fontos mozaikja, többek között Iván Szilárd és Matteoni Eszter készítette Allegória című műve, a Bartók Béla téren, az üzletház falán található.
• Egy már letűnt világ szimbólumaként érdekes látnivalót kínálnak a Gyártörténeti skanzenben (a Dunaferr főbejáratától nyugatra, a kiserdőben) kiállított egykori gépmatuzsálemek.
  

Kultúra

A dunaújvárosi kulturális élet főbb centrumai:

    a Munkásművelődési Központ,
    a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza,
    a Kortárs Művészeti Intézet,
    az Intercisa Múzeum
    és a József Attila Könyvtár.


A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza a színházi és jelentősebb zenei események helyszíne. Az intézmény tagozataként működik Dunaújváros Táncszínháza, a bartók keretében dolgozik az Iskolaszínházi Társulat, valamint a Viadana Kamarakórus. A Bartók egy - közelmúltban felújított színházteremmel - és egy kamaraelőadások bemutatására szolgáló helyiséggel rendelkezik, aulája hangulatos koncertek és társművészeti tárlatok helyszíne. Az intézmény 2003 nyarától szabadtéri színpadot működtet, valamint - az újonnan átadott Zenepavilonban - nyári koncerteket is szervez.


A Kortárs Művészeti Intézet a modern képzőművészet egyik jelentős magyarországi múzeuma. A közalapítvány saját gyűjteménye nemzetközi hírű. Az intézmény alapításában jelentős szerepet játszott Takács Lajos műgyűjtő, akinek Salvador Dalí nyomatokat és Andy Warhol műveket is tartalmazó anyaga a gyűjtemény alapját képezte.





A szomszédságában áll az Intercisa Múzeum, ahol Dunaújváros történetéről állandó kiállítást tekinthet meg az odalátogató. Különösen gazdag a tárlat római kori leletanyaga. Az intézmény az állandó kiállítások mellett időszaki bemutatókat, előadásokat és kulturális rendezvényeket is szervez, továbbá működteti a Római kori kőtárat és legújabb büszkeségét, a nemrégiben jelentős összefogással megmentett/átadott Római fürdőt.



A centrumban található Dózsa Mozicentrum egy nagy- és egy kamarateremmel rendelkezik, valamint művészfilmek videotékáját működteti.

Az öntevékeny alkotói és önművelő csoportok legjelentősebb bázisa a Munkásművelődési Központ - az intézmény kiállítási helyszíne a Folyosógaléria -, több kulturális eseménynek ad otthont a József Attila Könyvtár is.

Dunaújváros színes komolyzenei életét a Dunaújvárosi Zenei Egyesület koordinálja: az egyesület kamarazenekara mellett több kisebb hangszeres együttes működik a városban, a vokális zenekultúra terén már említett kórus mellett a Dunaújvárosi Vegyeskar, a Viadana Kamarakórus és a Dunaújvárosi Főiskola Nőikara a három legjelentősebb formáció.

Dunaújváros pezsgő kulturális és művészeti élete "nem hivatalos" elismeréséül Völgyvendégként szerepelhetett 2002 nyarán Taliándörögdön, az ország egyik legnagyobb összművészeti fesztiválján, a Művészetek Völgyében.

Gazdasági élet

Dunaújváros gazdasági életében az ipar játssza a legnagyobb szerepet. A foglalkoztatottak felének biztosítja a megélhetést.


A Dunai Vasműből alakult ISD Dunaferr Zrt. továbbra is a hazai fémkohászat fellegvára. A világban lezajlott acélipari válság ellenére fokozta termelését és gőzerővel készül a XXI. századot tükröző technológiaváltásra. A német beruházók alapította ALBADOMU Kft. az ország legnagyobb malátagyára. Fontos iparág a papírgyártás is (Dunapack Zrt., Hamburger Hungária). Jelentős számú foglalkoztatott foglalkoztat a magyar tulajdonú FERROBETON Rt. is. A Momert Elektromechanikai Zrt. pedig a világ személymérleg- gyártásának öt százalékával dicsekedhet. Újonnan települt a város határába a Hankook Tire Magyarország - a koreai tulajdonú multinacionális cégcsoport európai gumiabroncsgyára a kontinens legdinamikusabban fejlődő  termelőegysége a szférában.


A gazdasági infrastruktúra fejlesztését az elkövetkezendő időkben az ipari park programon belül, valamint az északi és déli iparterület fejlesztésével, illetve átalakításával tervezik. Az ipari park "betelepülésének" első lépcsőfoka az Aikawa cég első Japánon kívüli üzeme volt. Nagy reményekkel kecsegtet a már említett Duna-híd, amely idővel jelentős átkelőhelye lehet Európa kelet felé irányuló közúti forgalmának.
Kedvező gazdaságföldrajzi elhelyezkedése, tradíciói és az infrastrukturális beruházások révén Dunaújváros bátran sorolható a "fejlődésre ítélt" települések közé.