Szelektív hulladékgyűjtés - "Nem érett meg erre a társadalom"
A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Vonzó jövőkép, hogy a hulladék felhalmozódását úgy akadályozzuk meg, hogy erőforrásként újrahasznosítjuk – ám hazánkban ez csak a nagyon távoli jövő.
A Hulladék Munkacsoport (Humusz) Nulla Hulladék konferenciáján a résztvevők betekintést nyerhettek abba, mi az, ami a magyar mindennapoktól még távoli, ugyanakkor a fenntartható jövő nagyon fontos része.
A magyar hulladékgazdálkodás főként a szelektív gyűjtésre helyez nagy hangsúlyt. Rengeteg pénzt fektetünk ebbe, mégis nagyon rossz hatásfokkal működik. Az önbevallás alapján a lakosság fele gyűjti így a szemetet, ám a kukákban már csak a hulladék 5–8 százaléka kerül szelektíven – mondta Graczka Sylvia, a Humusz elnöke.
Nem ez az egyetlen gond azzal, ahogyan ma a hulladékgazdálkodás működik. A rezsicsökkentés okozta bevételkiesésért nem kapnak kárpótlást a közszolgáltatók, noha emiatt összesen évi 150 milliárd forint a bevételkiesés, ráadásul meglehetősen sokan egyszerűen nem fizetnek szemétdíjat. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a konferencia első napján tartott előadásában 15–20 százalékra tette az arányukat. Bár ez a díj nem folyik be ténylegesen, az áfát meg kell fizetniük a szolgáltatóknak ezután az összeg után is. Nem tudnak átállni a korszerűbb, méréses hulladékelszállítási módszerre sem, melyben a szemét mennyisége után fizetne mindenki, nem pedig egységes díjat. 'Nem érett meg erre a társadalom. Az erdőbe kerülne a szemét, a ganédombra' – mondta Schmidt Jenő.
Kevés amit teszünk
Ha a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállását nézzük, akár jól is mehetne minden. Az Eurostat adata szerint a magyarok 96 százalékának fontos a környezetvédelem, ám 77 százalék nem tartja magát elég tájékozottnak e téren, és 19 százalék tartja csak kiemelt fontosságúnak a természeti erőforrások kihasználását. A levegőminőséggel és a hulladékhelyzettel gond van a magyarok nagyjából fele szerint, ám cselekvésre kevesen szánjuk el magunkat. A magyaroknak 30 százaléka tett már valamit a reklámújságok és egyéb levélszemét ellen, és 48 százalék figyel kimondottan arra, hogy túlcsomagolt áru ne kerüljön a bevásárlókosarába.
Elavult elvek
A magyar hulladékkezelési modell a 20. századot idézi, amikor még a hulladéképítők és -lerakók jelentették a megoldást. 'Égetéssel is csak pazarlunk, a valós érték öt százalékának megfelelő energiát tudunk kinyerni' – mondta a konferencián Joan Marc Simon, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatója. A 21. században az erőforrás-gazdálkodás és a nulla hulladék elve az uralkodó. Ha jól kezeljük a hulladékot, erőforrássá válik, fokozatosan pedig el lehet jutni a hulladéktermelés megszüntetéséig is.
'Amit termelünk, az legyen biológiailag lebomló vagy újrahasznosítható. A szelektíven gyűjthető, újrahasznosítható és komposztálható szemét nem kerülhet égetőbe, és meg kell állítani például a felesleges élelmiszerhulladék keletkezését' – tette hozzá Joan Marc Simon.
Akarat van a váltásra, ezért is készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részeként egy 2020-ig szóló megelőzési program. Eszerint a hulladékgazdálkodásban a megelőzés lesz a legfontosabb, az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást is megelőzve, az ártalmatlanítást sorolva leghátrébb az eljárásokban. Az idő szorít: 2020-ra 70 százalékos újrafelhasználási rátát kell elérniük az uniós tagállamoknak.
A Humusz szerint azért vannak pozitívumai is a jelenlegi rendszernek. Ilyen például az újrahasznosítás sokféle formája, bár ezekre valószínűleg anyagi okokból kényszerülnek sokan. Kezd kialakulni a helyi termékek kultusza is, a műanyag zacskók jelentősen visszaszorultak a termékdíj bevezetése miatt, ráadásul a házhoz menő rendszerre átállva zajlanak komposztálási programok, és elhagyott lerakóknál is működik rekultivációs program.
Ám van bőven javítanivaló is: differenciált szemétdíjat, a háztartási hulladék elemzését, szemléletformálást, több betétdíjas csomagolást, az égetés visszaszorítását is elvárnák többek közt.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
Dunaújvárosi Estek – Petschnig Mária Zitával
2024. ápr. 23.
Beszélgessünk nyíltan az inflációról, a költségvetési politikáról, az államadósságról. A neves közgazdász lesz a Dunaújvárosi Estek sorozatának következő vendége szerdán – minden érdeklődőt szeretettel várnak! Flyer.
Megújulnak a parkolók a Liget közben
2024. ápr. 23.
A kivitelezés előtti utolsó szakmai egyeztetésen vett részt a Liget közben Szabó Zsolt alpolgármester, a körzet képviselője a napokban. Hamarosan meglévő parkolókat újítanak fel, illetve újakat is építenek.
Ismét segített a Dunaújváros kenyere
2024. ápr. 22.
Januártól március végéig összesen 8195 darab Dunaújváros kenyere fogyott a Széchenyi Pékség és az önkormányzat közös akciójában, amelyeknek árából 50 forint került egy jótékonysági alapba – ez 409 ezer 750 forintot jelent a Pentele Baráti Kör Egyesületnek.
Megnyílt a baptista Új Esély Központ
2024. ápr. 20.
Intézményátadó ünnepséget szerveztek a volt Bánki iskolában a közelmúltban. Mostantól az épület egyik földszinti szárnyában a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió nappali szociális központot üzemeltet. Szívvel segítenek.
90 év szép idő, sok boldogságot, Anna néni!
2024. ápr. 20.
Bujáki Györgyné a 90. születésnapját ünnepelte – ez alkalomból igencsak jó hangulatban fogadta Barta Endre alpolgármestert, aki az önkormányzat ajándékai mellett a város nevében a jókívánságokat is tolmácsolta. Isten éltesse, Anna néni!
Házigazdaként és programvezetőként kezdtük el a BiodiverCity projektet
2024. ápr. 19.
9 európai ország 10 városával együtt, Dunaújváros vezetésével, közvetlen európai uniós forrásból valósul meg az Európai Unió Urbact programjának BiodiverCity projektje. A program partnertalálkozóval startolt Dunaújvárosban kedden délelőtt.
A napokban érkezik a nyugdíjasoknak az önkormányzati távhőtámogatás is
2024. ápr. 19.
Április 15-én az egész országban, így Dunaújvárosban is véget ért a fűtési szezon. A hirtelen visszatérő hideg idő miatt azonban Pintér Tamás és az önkormányzat vezetése úgy döntött, hogy egyelőre ne állítsa le a DVG Zrt. a fűtést.