Az ember, akiből nem lett bankfiú
1956 januárjának utolsó napján az angliai Sussex megye varázslatos kisvárosában, Hartfieldben egy idős matematikus örökre kivonult ebből a világból.
A szomorú hír teljesen érintetlenül hagyta a matematikusok társadalmát. A munkásságát ugyanis senki sem ismerte. Mert nem is volt. Pedig a világ harmadik legnívósabb egyetemén, Cambridge-ben tanult a tehetségeknek kijáró ösztöndíjjal, s készült a matematikusi pályára.
Aztán lassan megérlelődött benne a váltás: az egyenletek titka helyett mindinkább az irodalom vonzotta. Ebben annak is szerepe lehetett, hogy az egyetem előtt, az apja igazgatta magániskolában a már akkor is világhírű író, H. G. Wells volt a tanára. És a skót fiatalember, Alan Alexander Milne – bár lehetett volna a matematika jó nevű tudora – szintén íróvá lett. És életre keltette a világ egyik legismertebb mesehősét: a Micimackót. Akinek eredeti neve Winnie-the-Pooh volt, de a Karinthy-fordításban a főhős is, a filozofikus textus is egy kissé elmicisedett.
A két Milne-könyv világszerte gyerekek millióinak lett a kedvenc olvasmánya, és – aligha túlzás – tízmilliókhoz jutottak el a filmre vitt történetek. A szerző azonban nem lett ezáltal igazán boldog: egész életében ki akart törni a meseregény-író szerepéből, de a példátlan siker foglyul ejtette. 1937-ben megjelent önéletrajzi könyve a Már túl késő… címmel jelent meg. Magyarázatként megfogalmazza: réges-rég lekéste azt, hogy „másféle” író legyen belőle.
Egy biztos: bankfiú sose akart lenni. A gyerekkori intelmekre emlékezve írja: „Ki tudja miért, mindig az a fenyegetés lógott a fejünk felett, hogy banktisztviselők leszünk. A többi fiúnak azt mondogatták, hogy felcsaphatnak a seregbe, kivándorolhatnak, esetleg elmehetnek utcaseprőnek. Minket azonban gyerekkorunk óta azzal ijesztgettek, hogy ha nem tanulunk, akkor bankfiúk leszünk. Úgy tartották: az emberiség legalja végül a bankokban telepszik meg.”
Milne tehát keserűen vette tudomásul, hogy örökre Winnie rabja maradt. A gyerektársadalom viszont hálás az írónak a halhatatlan mesehősért.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: "Forduljon Psmithhez!"
2024. már. 28.
Remek komédiázásról és zajos sikerről tudósít a DSTV összeállítása. A Waldorf iskola növendékei arról Wodhouse regényének színpadi adaptációjával rukkoltak ki a napokban a Városháza dísztermében. Örömjáték volt – minden szempontból. Hangkép.
Pillanatragasztó: varázslatos "záróra"
2024. már. 27.
Különleges kísérlettel, a Pillanatragasztó Társulat produkciójával ért véget a Dunaújvárosi Tárlat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) a közelmúltban. Kádenciák, playback színház, visszanéző így is, úgy is.
Különleges kollekció a Zenélő Cukrászdában – már ma!
2024. már. 27.
Az idei évad tizedik alkalmán immár harmadszorra mutatkozik be Klép Tamás – ráadásul rendhagyó időpontban várják a vendégeket a Vasmű úti bázisra ma délután. Mindenkit várnak!
DSTV: film is született Esterházy János életéről
2024. már. 27.
Különleges sorozatot szentelt Esterházy Jánosnak a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV összeállításából. A program keretében mutatták be a felvidéki mártír politikus életéről és politikai pályája meghatározó állomásairól szóló dokumentumfilmet. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A döntés"
2024. már. 24.
Érzékeny témát feldolgozó filmmel folytatódik a KineDok sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután. A program nyitott – mindenkit szeretettel várnak!
DSTV: a Győry család kottája
2024. már. 23.
Hagyatékból kiválasztott kottával bővült az Intercisa Múzeum hónap műtárgya sorozata márciusban, derül ki a DSTV összeállításából. A Győry család emlékét őrzi a dokumentum, amely bőséges anyag részét képezi; segítségével sokat megtudhatunk a családról is, a kottáról is. Hangkép.
ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása
2024. már. 20.
A hazánkban a '90-es években kibontakozó neokonceptuális művészet fontos alakja építi be a teret a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új kiállításán. Asztalos Zsolt tárlata pénteken nyílik – mindenkit szeretettel várnak!