Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Ötezer éves ükapánk – és a halálos átok

Várkonyi Balázs - 2017. szeptember 19. 17:11

Csütörtöki nap volt, az 1991-es év szeptember 19-e délutánja. Egy bajorországi házaspár, Erika és Helmut Simon az Ötz-völgyi-Alpokban többnapos túrájuk utolsó szakaszát tették meg.

Az olasz-osztrák határon lévő Finailspitze három és fél ezres csúcsáról ereszkedtek lefelé. A menedékháztól menet a jelzett ösvényről véletlenül letévedtek. Egy olvadó jéggel teli bevágásban különös látvány fogadta őket. Először azt hitték, valami ott felejtett tárgy, de közelebb érve döbbenten látták: egy megfagyott ember tetemét fedezték fel. Nem bolygatták. Sietve irányt vettek az alsó tábor felé.

Útmutatásuk alapján másnap két alpinista indult a hegyre. A tetemet föllelve értesítették a rendőrséget. Az időjárás nem kedvezett, így négy napba telt, mire Innsbrucki Egyetem törvényszéki-orvostani intézetének szakemberei segítségével ki tudták szabadítani a még félig a jég fogságában lévő testet. A hatóság a környéken korábban eltűnt hegymászók adataiból arra a következtetésre jutott, hogy egy velencei zenetanár, Carlo Capsoni holttestét találták meg. A férfinak 1941-ben veszett nyoma.

Mint később kiderült, tévedtek, nem is keveset: több mint öt évezredet. A „jégember” közelében meglelt kezdetlenes jégcsákány és más tárgyak fölkeltették a tudósok érdeklődését. Hamarosan régészek, antropológusok és más kutatók, a világ különböző tájairól érkezett hatvannégy csoport kapcsolódott be a munkába. Már az elején sejtették, hogy a tetem kora ezer években mérhető. És a hosszú vizsgálat végül kimutatta: a történelem előtti időkből származó ember maradványait találták meg. Korát 5300 évben határozták meg. A lelőhely, az Ötz-völgy nevéről elkeresztelt Ötzi azóta is a világrekorder: az övé a legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi tetem.

Bármilyen hihetetlen, szinte mindent megtudtak a mumifikálódott test vizsgálata során: azt is, hogy a negyvenöt éves, 165 centiméter magas férfinak milyen betegségei voltak, mit evett élete utolsó napjaiban, és hogy mi vezetett a halálához. Igaz, e dologban két teória képviselői csaptak össze – így lehet, hogy a vállában megtalált nyílhegy artériát sértett, s emiatt elvérzett, de az sem kizárt, hogy a nyílvessző csak védtelenné tette, majd a fejére mért ütés agyi traumát okozott, s élete így ért véget.

A testen lévő félszáz tetoválásból és a föllelt tárgyakból arra lehet következtetni, hogy a férfi tekintélyes ember, sámán vagy érckereső lehetett. Baltájának feje 99 százalékban tiszta rézből készült, fa nyele is megmaradt – az egyetlen épségben föllelt nyeles fejsze az ősi időkből! Kabátja kecskeszőrből, lábbelijének talpa medve-, felső része pedig szarvasbőrből készült. Medveszőr sapkát viselt. Fegyvere fanyelű, tűzkőhegyű tőr, valamint egy száznyolcvan centis tiszafa íj volt. Faszén és nyírfakátrány keverékével ragaszthatta tűzkő nyílhegyeit a vesszőre. Favázas hátizsákjában nyírfakéreg parázstartó edényt és gyújtótaplót leltek, valamint egy lyukas követ. Ez utóbbi tán amulettként szolgált. Nem védte meg…

Az évek során több furcsa haláleset történt. Ezt az arra fogékonyak annak tulajdonították, hogy a havasi ember megbosszulta, amiért megzavarták az örök álmát, és átkát minden közreműködő viseli. Ennek persze aligha lehet valóságalapja; azonban tény, hogy a fölfedezést különös véletlenek követték. Ötzi egyik megtalálója, Helmut Simon egy alpesi hegyi túrán zuhant szakadékba. Órákkal a temetése után szívinfarktusban meghalt a holttest felkutatásában részt vett egyik hegyi vezető. Társát, aki a testet a jégből kiszabadította, lavina ölte meg. A világhírű osztrák patológus, aki a tetem kiemelését vezette, egy év múlva éppen egy Ötziről szóló konferenciára menet szenvedett halálos közúti balesetet. Egy másik, a vizsgálatokról könyvet író neves kutató befejezte műve kéziratát – majd hamarosan meghalt. A múmia megtalálásakor az első felvételeket készítő riporter ugyancsak fiatalon ment el. Az Ötzi-kutatás egyik fontos résztvevője, az osztrák igazságügyi orvosszakértő, Konrad Spindler az átokról szóló legendát évekig ostoba babonának nevezte – aztán ő is meghalt…

A több mint ötezer éves Ötzi abba az európai népcsoportba tartozott, amely leányágon kihalt, tehát ma már nem létezik. Az ősapa múmiája és rekonstruált figurája a bolzanói múzeumban található.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: "Forduljon Psmithhez!"

DSTV: "Forduljon Psmithhez!"

2024. már. 28.

Remek komédiázásról és zajos sikerről tudósít a DSTV összeállítása. A Waldorf iskola növendékei arról Wodhouse regényének színpadi adaptációjával rukkoltak ki a napokban a Városháza dísztermében. Örömjáték volt – minden szempontból. Hangkép.

Pillanatragasztó: varázslatos "záróra"

Pillanatragasztó: varázslatos "záróra"

2024. már. 27.

Különleges kísérlettel, a Pillanatragasztó Társulat produkciójával ért véget a Dunaújvárosi Tárlat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) a közelmúltban. Kádenciák, playback színház, visszanéző így is, úgy is.

Különleges kollekció a Zenélő Cukrászdában – már ma!

Különleges kollekció a Zenélő Cukrászdában – már ma!

2024. már. 27.

Az idei évad tizedik alkalmán immár harmadszorra mutatkozik be Klép Tamás – ráadásul rendhagyó időpontban várják a vendégeket a Vasmű úti bázisra ma délután. Mindenkit várnak!

DSTV: film is született Esterházy János életéről

DSTV: film is született Esterházy János életéről

2024. már. 27.

Különleges sorozatot szentelt Esterházy Jánosnak a József Attila Könyvtár, derül ki a DSTV összeállításából. A program keretében mutatták be a felvidéki mártír politikus életéről és politikai pályája meghatározó állomásairól szóló dokumentumfilmet. Hangkép.

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A döntés"

Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "A döntés"

2024. már. 24.

Érzékeny témát feldolgozó filmmel folytatódik a KineDok sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután. A program nyitott – mindenkit szeretettel várnak!

DSTV: a Győry család kottája

DSTV: a Győry család kottája

2024. már. 23.

Hagyatékból kiválasztott kottával bővült az Intercisa Múzeum hónap műtárgya sorozata márciusban, derül ki a DSTV összeállításából. A Győry család emlékét őrzi a dokumentum, amely bőséges anyag részét képezi; segítségével sokat megtudhatunk a családról is, a kottáról is. Hangkép.

ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása

ICA-D: "Töredékes emlékezet” – Asztalos Zsolt kiállítása

2024. már. 20.

A hazánkban a '90-es években kibontakozó neokonceptuális művészet fontos alakja építi be a teret a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) új kiállításán. Asztalos Zsolt tárlata pénteken nyílik – mindenkit szeretettel várnak!