A vendéglőskirály
New York, 1939, Világkiállítás. Zsibongás a csarnokokban, hatalmas tömeg – és az egyik legforgalmasabb pont: egy vendéglő a magyar pavilonban. De nem is csupán „egy” volt ez a hatalmas nemzetközi seregszemle éttermei közül, hanem a legjobb: a Gundel. A híres újság, a New York Herald írta a nap mint nap zsúfolt vendégfogadóról, hogy többet tett Magyarország jó híréért, mint egy hajórakomány turisztikai prospektus.
A kis időre Amerikába telepített étterem vezetője Gundel Károly volt – de nem a „nagy” Gundel, hanem a tizenhárom gyermeke közül az ő nevét viselő ifjabb Károly, aki szintúgy sokat tett a magyar konyhaművesség jó híréért. A legtöbbet persze az öreg, az 1883-ban született édesapa. A kereskedelmi iskola elvégzése után a legnevesebb német, francia, svájci és angol vendéglőkben tanulta ki a mesterséget. Hazatérve a híres Wampetich fogadót vette át, majd a Royal- és a Gellért szálló éttermét bérelte.
Több nyelven beszélt, művelt ember volt, aki nem elégedett meg azzal, hogy étellel-itallal traktálja a betérőt. Erről így vallott: „Nem is úgy érzem magam, mint vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei látogatásukkal.” A tradicionális magyar gasztronómiát idegen nyelven írott műveiben népszerűsítette, hirdetve, hogy konyhaművészetünk a nemzetközi összehasonlításban is kitűnik. A magyar vendéglős és szállodás szakma ikonikus alakja volt, tevékenysége kétségkívül hatással volt idegenforgalmunkra is.
A háború elvitte vagyona jó részét, majd 1949-ben megfosztották a szíve csücskét jelentő legkedvesebbtől is: a városligeti Gundel éttermet államosították. De a neve még mindig ott áll a patinás épület homlokzatán. Ma hatvanegy éve, hogy meghalt, 1956 november 28-án igazolt az „égi vendéglősök” társaságához. Könyvei, receptjei, hírneve ma is élővé teszi a legendát. És a felszolgálóknak iránymutatóként szánt szellemes mondása: „Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik.”
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!
DSTV: Pentelei Molnár János nyomában
2024. ápr. 16.
Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.
DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban
2024. ápr. 12.
Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.
Csodás mesevilág a Csillagvirágban (galériával)
2024. ápr. 11.
Több mint két évtizedes hagyományt folytattak, a magyar költészet napjára időzítve szervezték meg a dunaújvárosi óvodások mesemondó seregszemléjét a Csillagvirág Tagóvodában kedden délelőtt. Mesés kezdeményezés – minden ízében!