Gyorsan nőhetnek a bérek idén is

2018. február 21. (szerda) 10:46 - doszerk

Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.

A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.

A rovat további hírei: Belföld

Elfajult a vita Érden, egy ember meghalt

Elfajult a vita Érden, egy ember meghalt

2020. július 31. (péntek)

Végzetes cselekményig fajult két társaság vitája egy érdi benzinkútnál csütörtökön este. Egy 50 éves férfi meghalt, több sérült kórházi ápolásra szorult. Gyorshír.

Tovább csökken az üzemanyag ára péntektől

Tovább csökken az üzemanyag ára péntektől

2020. július 30. (csütörtök)

Folytatódik az elmúlt időszak trendje, ha leheletnyit is, de tovább csökken péntektől az üzemanyag ára: a benzin 2, a gázolaj 3 forinttal lesz olcsóbb literenként.

Koronavírus: újra publikus, melyik megyében hány aktív fertőzött van

Koronavírus: újra publikus, melyik megyében hány aktív fertőzött van

2020. július 30. (csütörtök)

A kormányzati tájékoztatási oldal először két hete közölt adatokat megyékre bontva az aktív esetekről és a koronavírusban elhunytakról, írja a 444. Fejér megyei mutatók itt!

Átlagos lehet az idei zöldségtermés

Átlagos lehet az idei zöldségtermés

2020. július 29. (szerda)

Átlagos évre számít tavalyhoz hasonlóan az idén is a zöldségtermesztésben a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a jelenlegi körülményeket figyelembe véve, ugyanakkor a következő két-három hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket.

Csökkenhet egyes lakáshitelek a törlesztőrészlete

Csökkenhet egyes lakáshitelek a törlesztőrészlete

2020. július 29. (szerda)

A kisebb alapkamat miatt augusztustól akár 2-3 százalékkal kevesebb törlesztőrészletet kell fizetni a változó kamatozású lakáshitelek után, közölte a Bankmonitor az MTI-vel.

A közönség is szavazhat a Virágos Magyarországért versenyen

A közönség is szavazhat a Virágos Magyarországért versenyen

2020. július 27. (hétfő)

A közönség is szavazhat az idén rendhagyó módon a lakosságnak meghirdetett Virágos Magyarországért verseny közönségdíjas fotóira; a nevezés lezárult - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Nőtt a kereslet a megyei autópálya-matricák iránt

Nőtt a kereslet a megyei autópálya-matricák iránt

2020. július 26. (vasárnap)

A megyei autópálya-matricák iránt erősödő kereslet azt mutatja, hogy idén nyáron a lakosság a koronavírus-járvány első hullámának lecsengése után inkább a belföldi utazásokat, főként a balatoni nyaralást részesíti előnyben a külföldi kikapcsolódással szemben - közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.