Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő) 20:05 - Várkonyi Balázs

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

A Dunántúlon a királyságért folyó versenyben elengedhetetlen volt a mesteri lovagló készség. Sok helyütt a jelöltek nyereg és kengyel nélkül lovagolva három vágtát teljesítettek, és akadályokat ugrattak át. A leggyorsabb nyerte el a címet. Az ő kiváltsága az volt, hogy amikor mulatságba tért, a lányoktól virágkoszorút kapott, s maga határozhatta meg a táncrendet. Ha a lova tilosba tévedt, azért büntetés nem érhette. És számára a legvonzóbb talán a fizetség nélküli ivás lehetett.

Fotó:minap.hu

A XVII. századi gömöri följegyzések szerint ez a „királyság” a legtöbb községben kérészéletű volt – pünkösd múltán semmivé lett –, de az ünnepen a győztesnek kijárt a tisztelet. Ha rövid ideig is, de a bírói hatalmat gyakorolhatta, és király uramnak szólították. Másutt volt példa arra – így Csepreg városában is –, hogy egy álló esztendeig tartott a pünkösdi király uralkodása. Nem egy faluban az év összes lakodalmába meghívták, a kocsmában a község rovására mindvégig ingyen ihatott, s jószágát is ingyen őrizték. Aztán a következő pünkösdkor őt is letaszította valaki a nem létező trónjáról…

A rovat további hírei: Napraszóló

Ünnepidőben

Ünnepidőben

2019. augusztus 19. (hétfő)

Jól van, fiam, nem haragszunk, nem haragszunk. – Mi sem, felség, mi sem, felség. Egy fordulat a király és a furfangos juhász párbeszédéből. Az eltüsszentett birodalom című mesejátékban figyelt föl rá a keresztfiam. Nem hagyta nyugodni a dolog: ilyen pimaszul lehetett beszélni egy királlyal?

Délidő, éjsötét

Délidő, éjsötét

2019. augusztus 11. (vasárnap)

Akkor is nyár volt, augusztus. Ifjúkora élményeinek színhelyén csatangoltak a barátokkal. A Lápastói-dűlőben leültek az évszázados csőszharang tövébe. Hallgattak. Fullasztó meleg volt.

Ez már a nyárutó?

Ez már a nyárutó?

2019. augusztus 04. (vasárnap)

Bizony, ez már az – hangzott a kérdésre az atyai válasz. A gyermek amúgy tudta, hisz a térdére fektetett színes lapban éppen a hónapok régies neveiről olvasott: Augusztus – egyenlő Kisasszony hava, Új kenyér hava, Nyárutó.

Halló, Vasedény?

Halló, Vasedény?

2019. július 28. (vasárnap)

Egy legendaképző mondat a kabarévilágból: „Jó napot kívánok, Weiner elvtársat keresem.” Így indul a legismertebb telefonparódia. A színpadon Kern András, a nélkülözhetetlen kellék egy telefon, azon át jönnek a hangok: akárhány, az mind Kerné, ez az ő mesterségtitka. Az elején még nyugodt, mintha nem tudná, mi vár rá. És kezdetét veszi az ötperces őrület.

Réka örömkönnyei

Réka örömkönnyei

2019. július 21. (vasárnap)

Önfeledten szökdécselt az utcán, valamit énekelt, de nem lehetett kivenni, mit, dalát szétszabdalta a szökdécselés, a hajában két masni egyfolytában lebegett, olyan volt a jelenet, akár egy látomás, mintha gyerekfilm elevenedne meg.

Mi már ettünk…

Mi már ettünk…

2019. július 14. (vasárnap)

Anyja szavait sosem felejti: a szegénységet nem kell szégyellni; csak viselni nehéz. Szegények voltak. És ő ezt nehezen viselte.

Mint a mókus…

Mint a mókus…

2019. július 07. (vasárnap)

Az úttörő vidám. Volt, valamikor. Épp annyira volt vidám, mint aki odafönt tanyázik, a fán: a mókus. Csak hát a nevelő szándékkal megírt szöveg – Mint a mókus fenn a fán, / Az úttörő oly vidám – csapdát is rejt, s a cinikus közbeszédben rögtön megjelent a gúnyszó, a buzgómócsing szinonimája: mintamókus…