Jövőre felnőtt csapat nélkül a hokisok?

spigott - 2019. február 27. 8:04

Azari Zsolt klubelnök szerint nagyon sok minden elromlott a Dunaújvárosi Acélbikák jégkorong csapatánál az Erste Liga 2018/2019-es szezonjában.

Fennállásának legrosszabb eredményét érte el a 2018/2019-es szezonban a Dunaújvárosi Acélbikák felnőtt jégkorong csapata, mely mindössze egyetlen ponttal megelőzve az újonc Vasast, az utolsó előtti helyen végzett az Erste Ligában. A szezon előtt még döntős reményeket dédelgető dunaújvárosiaknál a szezon közben három vezetőedző dolgozott, ám a csapatnak csak felvillanásai voltak, s nemcsak a jó, hanem még a tartósan elfogadható teljesítménnyel is adósak maradtak. Mivel a rájátszásról így sajnos lemaradtak a mieink, igen hamar, februárban véget ért a szezon az Acélbikák számára. Nem is volt, nem is lehetett elégedett az idei szerepléssel Azari Zsolt klubelnök, akitől azt kértük, hogy értékelje a szezont, s árulja el azt is, hogy miként lehet újjáépíteni a csapatot a következő idényre.

- A szezon előtt abból indultam ki, hogy a Miskolc és a MAC távozásával valamelyest könnyebb lesz bejutni a négy közé, akár még a döntőbe is. Pontosan ebből fakadt az, hogy megnöveltem a játékosokra szánt bérjelegű kiadásokat, s körülbelül százezer euróval többet is szántam idén a játékosokra, ami azért nem kis dolog, hiszen az előző szezonban 4-500 ezer eurót költöttünk erre. Több edzővel is kapcsolatban álltunk, s nagyon szimpatikus volt Antti Karhula ajánlata, mert azt ígérte, nagyon jó játékosokat hoz magával, akikkel nyilván könnyebb lesz együtt dolgoznia, mert értik egymás nyelvét, s egy hokikultúrában nőttek fel. Ennek alárendeltük még azt is, hogy a 2017/2018-ban nálunk szereplő, már ismert légiósok helyett hoztunk újakat, mert elfogadtam az edzőnek azt az érvelését, hogy a vele azonos kultúrából érkező játékosok jóval nagyobb segítséget jelentenek a kitűzött cél elérésében, mint a korábbi légiósaink. Itt volt például Hugo Turcotte, akit nagyon szerettem volna, hogy maradjon, ám az edző azt mondta, hogy legalább hármat hoz, akik nála sokkal jobbak. Utólag bebizonyosodott, hogy ez nem jött össze, a finn légiósaink meglehetősen szerényen szerepeltek, az alapszakasz első felében például a hátvéd Jabornik volt a legponterősebb játékosunk.

Antti Karhula már novemberben távozott az Acélbikáktól!

Az első nemzetközi szünetig adtam lehetőséget arra, hogy eredeti felállásban épüljön a csapat, bár közben távozott a svéd Jonas Westerling, aki kérte, hogy engedjem el, s bár a szerződésének minden részletét betartottuk, erőszakkal mégsem tarthattam itt, ha nem érezte jól magát. Visszatérve azonban a csapat építésére, a válogatott szünetig minden úgy történt, ahogy az edző kérte, ám az eredmények csak félig-meddig jöttek, mert ugyan hoztuk a kötelező győzelmeket, az előttünk lévő csapatok ellen, s ekkor már ide kellett sorolni a Debrecent is, sajnos rendre vereséget szenvedtünk. Az első egy-két hónapban még lehetett azzal takarózni, hogy építjük a csapatot, s én is igyekeztem türelmes lenni. Mert ugye új kultúrát hoz az edző, az új taktikát meg kell szoknia mindenkinek, meg kell erősödnie a játékosoknak és még sorolhatnám, de nem tudtam kiverni azt a gondolatot a fejemből, hogy vajon az öt finn idegenlégiós, akiket az edző választott ki, s ő hozott magával, három hónappal az augusztus 1-jei felkészülés kezdete után miért nem értik még mindig az edző taktikáját?! Ekkor már érlelődött bennem az, hogy változtatunk, ám nem akartam kapkodni, mert úgy gondoltam, hogy a változtatásnak akár súlyos következményei is lehetnek, ám amikor az UTE elleni hazai 0-1 után az edző azt mondta, már nem tud mit mondani, s úgy érzi, hogy tehetetlen, eldöntöttem, hogy itt az ideje a váltásnak, árulta el Azari Zsolt klubelnök.

- Corey Bricknell már a szezon előtt szóba jött, mert őt ajánlotta számunkra Jason Morgan, aki ugye érvényes szerződését önkényesen felbontva Dániába távozott még májusban. Ez sem volt könnyű döntés, sok kockázatot kellett mérlegelni, de végül elbúcsúztam Karhulától, s bár szerettem volna, ha a csapatnál marad, mint másodedző, hogy biztosítsa a folytonosságot, ezt legnagyobb sajnálatomra elutasította, mert ő vezetőedzőnek jött, s a másodedzői poszt számára komoly szakmai visszalépést jelentett volna. Jött tehát Corey Bricknell, akinek felhívtam a figyelmét arra, hogy sok energiát kell fektetnünk a játékosaink motiválásba. Nálunk sajnos ez sem volt egyszerű, mert nincs olyan lehetőségünk, hogy aki nem felel meg a tisztelet, fegyelem, alázat kritériumoknak, attól elköszönünk, ugyanis nincs helyette más, megfelelő szintű játékos. Ez egy szörnyű helyzet, hogy rá kell venni játékosokat arra, legyenek szívesek dolgozni, legyenek fegyelmezettek, s erejük maximumát fektessék az edzésekbe és a meccsekbe, ezeknek belülről kellene fakadniuk. Corey érkezése után javult is a helyzet az öltözőben, én annyit tudtam még segíteni, hogy csapatépítő tréningen foglalkoztak szakemberek az együttes egészével és egyes játékosokkal külön-külön is négy napon keresztül.

- Azt hozzá kell tenni, hogy a két edző között Borbás Gergely és Jávorics Gábor vette át ideiglenesen a csapatot, velük négy mérkőzésből hármat is nyertünk, s ekkor látható volt, hogy nálunk tényleg fejben dőlt el az, hogy milyen teljesítményre voltunk képesek egy-egy találkozón. Corey Bricknell érkezése után látványosan megváltozott a hangulat az öltözőben, aminek nagyon örültem, ugyanakkor az eredmények javulásában ez nem látszott sőt, karácsony környékén úgy éreztem, hogy megint egy olyan spirálba kerültünk, amikor az öltözőben többségbe vannak azok a játékosok, akik egyszerűen nem akartak semmilyen pluszt hozzátenni a csapat eredményességéhez. Egyszerűen megfogalmazva, többségbe kerültek a megélhetési jégkorongozók, akik arra figyeltek, hogy pontosan annyit tegyenek meg, hogy ne lehessen kirúgni őket, de többet egy centivel sem. Úgy vágtunk neki tehát a középszakasznak, hogy az alapszakasz utolsó három meccsét simán elbuktuk, majd a középszakasz első három meccsét is, ahol már elnézést, de a gyengébb kategóriába tartozó csapatoktól szenvedtünk szégyenteljes vereségeket. Ekkor arra gondoltam, hogy megint adnék esélyt a Borbás-Jávorics párosnak, hátha velük sikerül kikecmeregni a gödörből. A következő három meccsen nyertünk, s mikor a Gyergyót itthon jó játékkal 3-0-ra megvertük, azt gondoltam, átjutottunk a mélyponton. Hogy mikor jött újra a törés, nem tudom, az biztos, egyre több visszajelzés jött arról, hogy a játékosok nem dolgoznak jól az edzésen, lustálkodnak, veszekednek, káromkodnak, verekednek. Majd jött a Bécs elleni találkozó, mely előtt a játékosok nagy része belement az éjszakába, ennek megfelelően ki is kaptunk, s itt már retorziónak sem volt értelme, mert innen nem volt visszaút. S, ha a retorziónál tartunk, azt azért hozzá kell tennem, hogy ezek a játékosok beírták magukat a dunaújvárosi jégkorong történetébe, nagy valószínűséggel soha többet nem kapnak itt lehetőséget a bizonyításra, tekintett vissza az Acélbikák első embere a szezon nehézségeire.

Képek: DO-archív

- Ezek mellett sajnos nagyon komoly problémát jelentett a fiatalok beépítése is, s itt nem elsősorban a szakmai dolgokra kell gondolni, hanem arra, hogy fejben, mentálisan sajnos olyan játékosok jöttek össze, akik – tisztelet a kivételnek – nem tartották fontosnak a tiszteletet a vezető, az edző, a játékostárs és a személyzet irányába sem, s emellett még a munkájuk sem volt megfelelő. Ilyenkor felvetődik bennem, hogy vajon hol a határa egy profi csapatnak, feladatunk-e ezeket a nevelési hiányosságokat pótolni? Most így megint vissza kell kanyarodnom ahhoz, hogy sajnos kevés olyan játékos van Magyarországon, aki átmenne ezeken a szűrőkön, s ha ezeket a játékosokat kirúgnánk, vagy nem engednénk oda a felnőtt csapathoz, akkor elképzelhető, hogy nem tudnánk kiállni egy-egy mérkőzésre.

- Nagyon sok a kérdés bennem egy ilyen szezon után, nagyon friss még ez az "élmény", keresem a választ arra, hogy mi vezetett odáig, hogy ez a csapat átlendült arra az útra, ami végül a mérhetetlen bukásba vezetett. A jövő szempontjából azonban ezeket a kérdéseket nagyon alaposan körbe kell járnunk, s nagyon alaposan meg is kell válaszolnunk. Az azonban biztos, hogy nem fogok engedni abból az elképzelésből, hogy csak olyan játékost fogunk szerződtetni, akinek alapvető az, hogy tisztességes, tisztelettudó, akinek alapvető az, hogy hisz a munkában, s az, hogy jó jégkorongozó akar lenni és innentől kezdve az, hogy valaki tehetséges, az másodlagos dolog lesz. Világossá szeretném tenni, ha nem jön össze annyi ember, akikkel el tudnánk indítani jövőre a felnőtt csapatot, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak, akkor jövőre nem fogunk felnőtt csapatot versenyeztetni Dunaújvárosban, árulta el Azari Zsolt.

A rovat további hírei: Sport

Felemás hétvége az utánpótlásnál

Felemás hétvége az utánpótlásnál

2024. ápr. 16.

A DFVE női vízilabdázóinak serdülői kikaptak, az ifjúságiak viszont nyerni tudtak a Ferencváros elleni hazai bajnokin.

Még van esély az alsóház megnyerésére

Még van esély az alsóház megnyerésére

2024. ápr. 16.

Hatékonyabb második félidei játékával aratott magabiztos győzelmet Érden a Dunaújváros Futsal együttese az NB II alsóházának hétfő esti fordulójában.

Még előrébb léptek a Lorántffy röplabdázói

Még előrébb léptek a Lorántffy röplabdázói

2024. ápr. 15.

Tavalyi eredményükön öt helyet javítva fejezték be az országos diákolimpia debreceni fináléjának küzdelmeit a Lorántffy iskola leány röplabdázói a mögöttünk hagyott hétvégén.

Otthon tartotta a pontokat a TFSE

Otthon tartotta a pontokat a TFSE

2024. ápr. 15.

Kettő sima és egy szorosabb szettben szenvedett vereséget a DKSE röplabda csapata a TFSE vendégeként lejátszott bajnokin vasárnap este.

Nem borult a papírforma Iváncsán

Nem borult a papírforma Iváncsán

2024. ápr. 15.

Az éllovas Iváncsa félidőnként két-két gólt szerezve tartotta otthon a bajnoki pontokat a Dunaújváros FC elleni vasárnapi találkozón.

Kilenc dunaújvárosi érem a Matolayn

Kilenc dunaújvárosi érem a Matolayn

2024. ápr. 14.

A DKSE versenyzői közül Mayer Gréta három, Szij Emese hat dobogós helyezéssel zárta a tornászok 28. Matolay Elek Női Nemzetközi Emlékversenyét.

A fővárosba látogatnak a röplabdázók

A fővárosba látogatnak a röplabdázók

2024. ápr. 14.

A TFSE vendégeként folytatja az Extraliga alsóházának küzdelmeit a DKSE felnőtt röplabda csapata vasárnap este hat órától.