Sarkamban öt év
Emlékszem, akkor is szép őszi nap volt. Megérkeztem Dunaújvárosba. Új feladatra szegődtem. Ez avval is járt, hogy emléktáram porosodó darabjait ki kellett tisztogatnom. Mert sok idő telt el azóta, hogy a városhoz valami módon közöm volt: barátok, meghívások, hétvégi szeánsz egy szamizdatindítás okán – alkalom a kapcsolatépítésre. Aztán az idő másfelé sodorja a szereplőket.
Pontosan öt éve annak a megérkezésnek; a változásokkal való szembesülésnek. És noha az eltelt évek alatt a szó szoros értelmében nem lettem újvárosi – de közöm lett hozzá: mert a múltjába ástam magam, hogy szólassak róla. És jelenébe pillantottam, hogy részese lehessek a közkrónika-írásnak. Nem lettem visszavonhatatlanul újvárosi, csak arra a rövidke időre, amíg az emlékezetfrissítés zajlott. Aztán lettem az, ami ma is: egy virtuálisan jelenlévő ember, akit érdekel a historizmus, az ősi mezőváros múltja, aztán a lassan hét évtizede zajlott átalakulás kínjai, majd az út a mába, s végül a jelen hétköznapjai. Meg mindennek az emberi „hozadéka”. És ez különösképp.
Most az amúgy is nosztalgiára késztető őszi hangulatban visszaidézem az öt évvel előttieket. Akkortájt írtam: „Vannak városok, amelyeknek minden feladata kimerül az átörökítésben; s amikor ez megtörtént, átlépünk rajtuk, mint egy hídon, s továbbhaladunk, gondtalanul.” Az idézőjel – akkor is rögtön felfedtem a svindlit – hamis: ez ugyanis csak egy majdnem-valódi idézet. A mondat Gustavo Flauberttől származik, a XIX. századi nagy francia író-lélekkutató az Érzelmek iskolájában fogalmazta meg – csakhogy én az eredeti emberek szó helyett városokat írtam. Mert ebben véltem igazán jól megragadni az ellentmondást, hogy a kis Pentele Újvárossá átalakulása révén maga is csupán egy virtuális értékké lett. Aztán az évek alatt megismertem a pentelei lelkiség túlélőképességét. Az egykori átkeresztelés nem tette semmissé a hajdani birtokosok – úgy is, mint kultúraközvetítők, szellemi mecénások – emlékét, sem az iparosodás akadályát jelentő „földhözragadtságot”. Ez utóbbi ugyanis a legkevésbé sem szimbolikus, hanem racionális tartalmú volt: a föld iránti tisztelet és ragaszkodás kifejeződése. Megtartó erő – épp úgy, mint a „hozományul” kapott kohászat iparkultúrája és hagyományrendszere.
Ha a várostörténetet követve a legfontosabb értékpontokat nézzük, egy valami nagyon hiányzik: a hányatott sorsú apró település, az egykori erődített hely, a kedves kis mezőváros neve. De hát ez úgy tűnt el – hogy örökre megmaradt! Ahogy öt éve írtam: a város kiszakíthatatlan testrésze. Patinás házai az utód ékességei. Szent Pantaleon-kultusza a kegyelet magva. Szokásrendje hűségmérce. Ellentmondva hát a Flaubert-tézisnek: Pentele feladata nem merült ki a közvetítésben, a hagyományátadásban, mert ez nem egyszerűen „megtörtént”, de élő dolog; s így nem is léphetünk át rajta, mint egy hídon, s nem haladhatunk tovább gondtalanul. Pentelét a múlttisztelet élteti. Nevét a szeretet konzerválja. Nehéz tőle elszakadni. Pedig mindennek eljön az ideje…
A rovat további hírei: Kultúra
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!
DSTV: Pentelei Molnár János nyomában
2024. ápr. 16.
Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.
DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban
2024. ápr. 12.
Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.