Dunaújváros Hetilap

Koronavírus: egy perc alatt kész ez a maszk

doszerk - 2020. április 13. 11:30

A kutatók utána jártak, milyen anyagból érdemes otthon szájmaszkot készíteni. A párnahuzattól a flanel pizsamán át a papír porzsákig mindent megvizsgáltak. Mutatjuk az eredményeiket.
 

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy a most tomboló új koronavírus-járványban csak a betegeknek kell szájmaszkot hordania - ezt a véleményt osztja egyébként Müller Cecília országos tisztifőorvos is, Ezzel szemben a világ másik jelentős szakmai szervezete, az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ugyanúgy maszkpárti, ahogyan nálunk Szlávik János, a Szent László Kórház infektológus főorvosa. A magyar szakember szerint, ha van rajtunk maszk, kisebb eséllyel fertőzzük meg magunkat a kezünkkel. Emellett pedig az arcunkat védő anyag szó szerint képes blokkolni a köhögés, tüsszentés során levegőbe kerülő váladékcseppek útját, ha annak forrásai mi vagyunk. Az már viszont az anyagon és az illeszkedésen múlik, hogy a ránk támadó kórokozóktól megóv-e a viselt maszkunk.

Szabásmintával is harcolnak
A CDC olyan komolyan gondolja a maszkhasználatra buzdítást a koronavírus-járvány idején, hogy saját hivatalos honlapjánszabásmintát és egyéb útmutatókat is közöl, például az alábbi alig egy perces videóban mutatja be az egyik egészségügyi tisztjük, hogyan készíthetünk maszkot, otthon, varrás nélkül. Persze nem csoda a sok erőfeszítés, ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államokban a hivatalosan regisztált Covid-19 betegek száma napról napra rohamosan nő, s egyes becslések szerint akár az egymilliót is elérheti a fertőzöttek száma a járvány végére.

Visszatérve a járványügyi központ tippjeire, ebből is nyilvánvaló, hogy sehol a világon nincs elegendő szájmaszk, akár betegként, akár egészségesként akarnánk használni, nem véletlen tehát, hogy mind többen kezdenek házilag gyártani. De vajon milyen anyagot érdemes választani?

Ezek a legjobb és leggyengébben teljesítő anyagok
Az amerikai kutatók országszerte magukénak érezték a feladatot, hogy megválaszolják a kérdést. Sorra tesztelték a hétköznapi anyagokat, hogy kiderítsék melyik tudja a legjobban kiszűrni a mikroszkópikus részecskéket. A legutóbbi teszteken az úgynevezett HEPA-szűrők és a porszívókban használt porzsákok mellett a 600 gramm/négyzetméter szövéssűrűségű párnahuzatok és a flanelpizsamához hasonló anyagok végeztek az élen. A kávégépekhez használt papír filterek a középmezőnybe, míg a sálak és egyéb kendők a sereghajtók közé kerültek, utóbbiak csak nagyon kis mértékben képesek bármilyen részecskét felfogni.

Így teszteljük, hogy jó lesz-e az anyag
De mi van akkor, ha a fent említettek közül semmi sem áll rendelkezésünkre? Egy egyszerű teszttel ezt is kideríthetjük! "Emeljük a maszknak szánt anyagot egy fényforrás irányába" - javasolja Dr. Scott Segal, a Wake Forest Baptist Health aneszteziológusa, aki a közelmúltban tanulmányozta a házi maszkokat. "Ha a fény könnyen átszűrődik rajta, és szinte látni az anyagot alkotó szálakat, akkor az semmiképp sem lesz megfelelő. Ha azonban az anyag vastagabb, alig jut át rajta fény, akkor bingó, megvan, amit kerestünk" - magyarázta. Úgy fogalmazott a legnagyobb kihívás, hogy olyan anyagot találjunk, ami olyan sűrű, hogy felfogja a részecskéket, de még kellően vékony ahhoz, hogy levegőt kapjunk benne és hosszan viselhessük. És pont ez a gond sok, az interneten ajánlott anyaggal. A szűrőképességük hiába remek, ha viselhetetlenek.
Ilyenek például a teszteken jól szereplő filterek is, amik bár szűrik az apró részecskéket, ám szerkezetükből adódóan könnyen válnak le belőlük finom rostszálak, melyeket nem lenne jó belélegezni. "A legjobb, ha két anyagréteg közé helyezzük az ilyen filtereket" - tanácsolta Dr. Yang Wang, a Missouri Egyetem környezetmérnök professzor-asszisztense, aki tavaly ősszel nemzetközi díjat nyert az aeroszol részecskék kutatásáért.

Hány százalékát fogják fel a vírusoknak?
Jó-jó - mondhatjuk -, anyagsűrűség, szűrők, de mégis, hány százalékát fogják fel ezek a csináld magad maszkok? A kutatók a hétköznapi anyagok vizsgálatakor ugyanazt a módszert alkalmazták, amit az orvosi maszkok gyártásánál szoktak. Azt elöljáróba le kell szögeznünk, hogy 100 százalékos védelem nem létezik. A legjobb most elérhető védőmaszkaz N95, mely képes a 0,3 mikronnyi vagy annál nagyobb részecskék 95 százalékának kiszűrésére. Összehasonlításképp egy átlagos sebészmaszk 60-80 százalékos szűrésre képes.

Wang és csapta a vizsgálatok során kétféle levegőszűrő filtert tesztelt. Az allergének kiszűrésére alkalmazott HVAC filter bizonyult a leghatékonyabbnak, 89 százalékos eredményt produkált egy, 94 százalékosat két rétegben. A levegőszűrő filterek két rétegben 75 százalékát kapták el a részecskéknek, s ahhoz, hogy 95 százalékos eredményt érjenek el vele, 6 réteg kellett. Hiába azonban a jó eredmények, ezek is apró rostszálakat bocsátanak ki magukból, amiket veszélyes belélegezni, így önmagukban nem alkalmasak maszkalapanyagnak, csak két textilréteg közé illesztve szabad velük próbálkozni, s akkor is csak saját felelősségre.

Két réteg nagyon kevés
A kutatócsoport arra is rájött, hogy néhány népszerű alapanyag, mint a 600 grammos párnahuzat csak akkor ér valamit, ha legalább 4 rétegben használják. Két réteg ugyanis mindössze a részecskék 22 százalékát képes felfogni, négy rétegben viszont már közel 60 százalékot teljesít. Egy vastag gyapjúsál két rétegben 21, négyben 48,8 százalékot tudott, míg a 100 százalék pamutkendőknél négy rétegben sem éri el a 20 százalékot. Az egyszerű szövetek, melyek a legtöbb háztartásban megtalálhatóak és gyakran használják házi készítésű maszkokhoz, mit sem érnek. A tesztek szerint alig 1 százalékot tudtak teljesíteni, így azok önmagukban alkalmatlanok.

Van egy kis bökkenő
Mint említettük, a házi maszkok teszteléséhez a 0,3 mikronos részecskék szűrési képességét vizsgálták, hiszen ennek a tesznek kell megfelelnie az előírások szerint az orvosi maszkoknak is. Az új koronavírus(SARS-CoV-2) azonban mindössze körülbelül 0,1 mikron átmérőjű.

"Bár a koronavírus 0,1 mikronnyi, de különböző, 0,2 és néhány száz mikron közötti méretben lebeg a levegőben, mivel az emberek légúti váladékainak cseppjein utazik, ami emellett sok sót, fehérjéket és egyéb összetevőket is tartalmaz" - mondta Dr. Linsey Marr, a Virginia Tech aeroszol-részecske szakértője. Marr szerint azonban nincs okunk aggódni. Valójában a 0,1 mikronnál kisebb részecskéket ugyanis könnyebb felfogni, mivel sokkal többet mozognak, s így nagyobb eséllyel akadnak fenn az anyagszálakon. A szakember szerint tehát a 0,3 mikronos teszt továbbra is megfelelő, ha a szűrőképességet akarjuk vizsgálni.

(Forrás: Házi Patika)

A rovat további hírei: Közélet

Eldöntötték, számos fejlesztéshez biztosít fedezetet a közgyűlés

Eldöntötték, számos fejlesztéshez biztosít fedezetet a közgyűlés

2024. ápr. 18.

Díjátadó ünnepséggel kezdődött az önkormányzat csütörtöki közgyűlése, ahol Pintér Tamás polgármester átadta a "Dunaújváros Közbiztonságáért" díjakat, majd nyílt ülésen több mint harminc témát tárgyalt a testület. Fontos témákról döntöttek.

A város közbiztonságáért – három díjazottal

A város közbiztonságáért – három díjazottal

2024. ápr. 18.

Kővágóné Kőkuti Eszter tűzoltó főhadnagy, Bak Róbert József rendőr főtörzszászlós, valamint – posztumusz díjazottként – Varga Éva "Hugi", a Pannon Polgárőrség nemrégiben elhunyt titkára érdemelte a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését. Méltatások, főhajtással.
 

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

2024. ápr. 18.

Folytatódott a szépkorú polgárok köszöntése városunkban. Barta Endre alpolgármester a 90. születésnapját ünneplő Imre Józsefnét, Mária nénit köszöntötte otthonában.

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

2024. ápr. 17.

Az autizmussal élők társadalmi befogadását segítő közösségi kezdeményezést szervez a Jószolgálati Otthon Közalapítvány és Homonnai Ferenc: a Mozdulj kékben! című programra a Liget közi sportpályán várják az érdeklődőket szombaton, az akció során online árverést is szerveznek!

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

2024. ápr. 17.

A nyílt ülésen 32, majd zárt ajtók mögött további 3 témáról dönthetnek a képviselők a közgyűlésen – a tanácskozásnak a Városháza ad otthont csütörtökön délelőtt.

Új városok és új narratívák Rotterdamban

Új városok és új narratívák Rotterdamban

2024. ápr. 17.

Sikerrel debütált az Új Városok Nemzetközi Hálózatában a dunaújvárosi delegáció; a folyamat közvetlen előzménye, hogy a hollandiai székhelyű Nemzetközi Új Város Intézet (INTI), az új városokkal kapcsolatos kutatás és tudáscsere nemzetközi platformja 2023-ban bővítette európai hálózatát – ehhez csatlakozott uniós pályázat révén Dunaújváros.

A Föld napja 2024: közösségi kezdeményezésre várják a városlakókat

A Föld napja 2024: közösségi kezdeményezésre várják a városlakókat

2024. ápr. 17.

Takarítási akciót szervez az önkormányzat a Föld napja alkalmából. Három helyszínen várják az önkénteseket pénteken délután. Az akció célja a lakókörnyezet rendbetétele mellett az, hogy felhívják a figyelmet az egyéni szerepvállalás fontosságára a Föld megóvása érdekében.