A Hűség Napja
A magyar hadsereg egységei 1921 késő nyarán kezdték meg a kivonulást. A helyüket átvevő osztrák csapatok nem várt akadályba ütköztek: Ágfalvánál és Pinkafőnél rosszul felszerelt, de annál elszántabb népfelkelők állták útjukat, harcba bocsátkoztak velük, megtorpanásra kényszerítették őket.
1921. december 14-e: az akkor kezdődött háromnapos népszavazáson Sopron és környéke polgárai Magyarországhoz való ragaszkodásukról döntöttek. Elsöprő többséggel szavaztak arra, hogy a trianoni döntés ellenére nem osztrák fennhatóság alatt akarnak élni.
Mint ismert, az 1920-as békediktátum Felsőőrvidékhez – a mai Burgenlandhoz – hasonlóan ezt a térséget is Ausztriának ítélte. A magyar hadsereg egységei 1921 késő nyarán kezdték meg a kivonulást.
A helyüket átvevő osztrák csapatok nem várt akadályba ütköztek: Ágfalvánál és Pinkafőnél rosszul felszerelt, de annál elszántabb népfelkelők állták útjukat, harcba bocsátkoztak velük, megtorpanásra kényszerítették őket. A megdöbbentő hírre az ország minden részéből önkéntesek tömege indult az Alpokalja felé. Korábban leszerelt, magukat reaktivált katonatisztek vezetésével belőlük alakult meg a hírneves Rongyos Gárda. Jórészt fiatalok, egyetemisták, földművesek, iparoslegények fogtak fegyvert. Olyan obsitosok is csatlakoztak hozzájuk, akik a megszűnt monarchia egykori seregében szolgáltak – köztük albán és bosnyák katonák is!
Szeptember elején az osztrákok a korábbinál jóval nagyobb támadást indítottak, ám a felkelők serege ezt visszaverte. A hónap végén egy kisebb csapat még Ausztriába is betört. A tanácstalan antant-bizottság kénytelen volt tárgyalásba bocsátkozni, és az olasz közvetítéssel Velencében zajlott egyezkedés során döntés született a hovatartozást véglegesítő népszavazásról. Noha az osztrákok minden módon igyekeztek akadályozni a referendumot, mégis, november 14-én megkezdődött, és harmadnapra a világot meghökkentő eredményt hozott: még az osztrák hagyományrendet követő, német ajkú soproni többség is a Magyarország iránti hűségre ütött pecsétet.
2001-ben a magyar kormány november 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.
A rovat további hírei: Kultúra
ICA-D: "Utószó" – Vágvölgyi B. Andrással
2024. ápr. 22.
Vágvölgyi B. András író, újságíró, filmrendező, filmesztéta lesz az Utószó című irodalmi antológia következő vendége a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!
DSTV: Pentelei Molnár János nyomában
2024. ápr. 16.
Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.