Kosztolányi és Trianon
Egy irodalmi művön és alkotóján keresztül, 21. századi technológiai megoldásokat is felvonultatva vizsgálja a trianoni döntés időszakát a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Édes Anna / Kosztolányi - Trianon 100 című kiállítása.
Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti Magyarországon játszódnak: története a tanácsköztársaság bukásától egészen 1922 őszéig tart. Az írót ráadásul személyesen is mélyen érintette az 1918-as megszállás, majd a trianoni döntés, amely ellen harcolni is próbált a maga eszközeivel - mondta el a tárlat hétfői sajtóbejárásán Parádi Andrea kurátor.
Mint hozzátette, a kiállítás ezért egyaránt bemutatja az Édes Anna történelmi hátterét, a máig élő legendákat és tényeket, a regény keletkezéstörténetét, az alkotásmód sajátosságait, valamint az író
Mindehhez a tárlat alkotói a vizualitásnak is komoly szerepet szántak. Széki András látványtervező elmondása szerint a látogató egy szomorú, apokaliptikus időszakba tekinthet vissza, miközben a témának és a regénynek van egyfajta szakralitása is, ez inspirálta a kiállítási terek jellemző színeit, például a lilát és a pirosat.
Parádi Andrea hozzáfűzte: a falakon éppúgy feltűnnek az Édes Annából származó idézetek, mint az 1918 utáni néhány év plakátjai, hirdetményei, nyilvános napiparancsai. Az Édes Anna kezdő sorait - "Kun Béla repülőgépen menekült az országból" - szinte minden magyar ismeri, ezért a tárlat is egy Vérmező felett szálló aeroplán képével indul, majd az első terem a regény keletkezéstörténetébe, történelmi hátterébe vezeti be a közönséget - jegyezte meg.
A középső teremben kapott helyet a Kiégő Izzók vizuális csoport digitális installációja. Zádor Tamás médiaművész, a Kiégő Izzók munkatársa elmondta, hogy a 360 fokos videó megalkotásakor arra törekedtek, hogy a látogató fizikailag is az Édes Anna világába lépjen be. Ennek a virtuális valóságnak a megalkotásához elsősorban korabeli fotókra támaszkodtak, de fontos a regény kulcsjeleneteit visszaadó narráció és a hangeffektusok is - közölte Zádor Tamás.
Kosztolányi életét és alkotói módszereit a harmadik, záró egység vizsgálja részletesen, a terem közepében elhelyezett kubus például az író dolgozószobáját idézi meg. Kosztolányitól kevés műtárgy és relikvia maradt fenn, annál több azonban a fotó, levél és kézirat, amelyekből bőséges anyagot vonultat fel a kiállítás is - közölte a kurátor.
Parádi Andrea elmondása szerint a tárlat nem akarta megkerülni az olyan kényes kérdéseket sem, mint Kosztolányi bonyolult viszonya a tanácsköztársasággal vagy az 1920 körüli, már a korban is vitatott megítélésű publicisztikai tevékenysége. Megjelennek azonban a személyes drámák is, mások mellett Csáth Géza (Kosztolányi unokatestvére) 1919-es öngyilkossága, majd a család kényszerű kettészakadása: Kosztolányi évekig nem találkozhatott az elcsatolt Szabadkán élő szüleivel.
Mint a kurátor felidézte, Kosztolányi aktívan is próbált tenni az ország szétszakítása ellen. Ennek legfőbb eszköze egy irodalmi antológia lett volna, amelyben egymás mellett kaptak helyet a nyugatos szerzők (például Babits Mihály, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond) és a konzervatív írók (mások mellett Herczeg Ferenc és Gárdonyi Géza); a kötet azonban csak 1920 őszén, a békekötés után jelent meg. Az első kiadáshoz csatolt térképet interaktív érintőképernyő idézi meg bővített formában a 2021. szeptember 30-ig látogatható kiállításban - mondta el Parádi Andrea.
Forrás: mti.hu
Fotó: illusztráció
A rovat további hírei: Kultúra
Wesley Da Capo: dupla diadal a tánc világnapján
2024. máj. 01.
Nagyszabású, az egész intézményt megmozgató gálával ünnepelte a tánc világnapját a Wesley da Capo Alapfokú Művészeti Iskola. Az esemény léptékére jellemző, hogy a műsor kétszer aratott vastapsot a Bartók színháztermében múlt vasárnap.
DSTV: az uszoda építésének története
2024. ápr. 30.
Különleges műtárggyal folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összeállításából. Az uszoda építéséért járt emlékplakett nyomán a létesítmény születésének hétterét is felelevenítette Hodik Mónika történész-muzeológus. Hangkép.
DSTV: különleges festmények
2024. ápr. 29.
Rendhagyó kiállítást láthattak a vendégek a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összeállításából. Wild-Zentai Mariann művei nemcsak születési körülményeik miatt érdemesek a figyelemre – az alkotói szándék is különlegessé teszi azokat. Hangkép.
Remek hangulat, kiváló program és szép siker a Jótékonysági pedagóguskoncerten (galériával)
2024. ápr. 26.
A város egyik legszebb hagyománnyal bíró közösségi kezdeményezéséhez méltó nívót hozott az immár 27. Jótékonysági pedagóguskoncert. Lelkes közreműködők, büszkeségre okot adó kínálat – nem lehetett más a vége: vastaps, nagy siker!
DSTV: új bemutatóra készül a Bartók társulata
2024. ápr. 25.
Molnár Ferenc színművével, A farkas című darabbal folytatódik a Bartók Kamaraszínház bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A produkció érdekessége, hogy jobbára fiatalokból álló alkotócsapat viszi színre a művet Ágoston Péter rendezésében. Hangkép.
DSTV: a költészet csodája Erdős Virággal
2024. ápr. 24.
Remek irodalmi kalandozást hozott a József Attila Könyvtár programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Még a magyar költészet napjára időzítve Erdős Virág vendégeskedett a gyermekkönyvtárban – a versek csodavilágába kalauzolta a vendégeket. Hangkép.
DSTV: "Ecset szerelem" az MMK-ban
2024. ápr. 23.
Új kiállításról számol be a DSTV összeállítása az MMK-ból. Az intézmény földszinti folyosógalériáján nyílt meg Gusztos Piroska tárlata a napokban – és a kollekció nem véletlenül viseli az Ecset szerelem címet. Hangkép.