Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. ápr. 02. Áron
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Enter - Legendaszövők és mesélők

Kultúra
mese
Dunapentele

facebook megosztás

Várkonyi Balázs - 2015. már. 29., 08:21

Bogarászok a számítógépen, barangolok az interneten, hol ezt, hol azt adja ki a véletlen. Most épp a még tavaly ősszel Nagyvenyimben zajlott kerületi mesemondó versenyről olvasok, s arról, hogy az akkori megmérettetésen a „Petőfis” kisdiákok különítménye remekelt.   

Tizenhat iskola sok-sok tanulója versengett, s a népes mezőnyben az újvárosi indulók kiválóan helytálltak: az elsős Gaál Marcell és a másodikos Czeilinger Viktória egyaránt harmadik lett, míg a harmadik osztályos Berkesi Fanni győztesként tért haza. Szép, mondhatni mesés siker!

Egy réges-régi mesemondótól, Fedics Mihálytól származik a gondolat: „Aki csak pár mesét is tud, csak tízet is, az akár százat is csinálhat belőle, ha van tehetsége hozzá.” A gyerekfantázia pedig, tudjuk, kimeríthetetlen. Egyébként a minap, 20-án volt a mesemondás, történetmesélés világnapja – ilyen is van már vagy két évtizede. A mozgalom Svédországból indult a „minden történetmesélő napjával”, aztán Skandinávia meghódítása után sokfelé elterjedt. Még Ausztráliában is megemlékeznek e napon a fabulák nagymestereiről, amilyen a hajdani Fedics apó is volt. Ő a szülőhelyén, Piricsén az 1860-es években sok pásztormesét hallott, aztán Bátorligeten és másutt is tudatosan gyűjtötte a történeteket, sokukhoz hozzáköltött, és 1938-ban gazdag gyűjteményt hagyott hátra.

A Petőfi iskola meseszerető gyerekeinek lehet akár közelebbi mintaképe is: Kovács Károly. Az 1896-ban született mesélő iskolázatlan volt, csak tán egy osztályt végzett. Írástudatlan maradt – de őstehetség volt, mesélni ízesen tudott. Vándorló cigány családja egy ideig Pentelén élt, ő itt gyerekeskedett. Vallásos nevelést kapott, és sok szép történetet hallott a szintén mesélőkedvű édesapjától. Jó füle volt, hamar megtanult hegedülni, és pesti bandákban játszott. A katonaságnál viszont sebesülés érte, le kellett tennie a vonót. Örömforrása eztán a mesemondás lett.

A háborút megszenvedett, deportálást is megélt férfit Rácalmásra hazavetődve szegénység fogadta. Nélkülözésben élt, az általa kitalált mesehősök tán ezért is lettek putriból indult gyerekből pompába jutott felnőtté. Álmai tették élhetővé a valóságot. Idős korában megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést, emellé rendszeres járandóságot, s akkor már könnyebb lett az élete. Újváros ismert muzeológusa, a folklorista Dobos Ilona segítette őt nyilvánossághoz, meséi kiadásához. A kutató megállapította: Kovács Károly hiedelemtörténetei a magyar néphit legarchaikusabb rétegét képviselik.

A négy évtizede elment mesemondó sok bizarr történést is megörökített, az egyiknek ezt a címet adta: Subrik Manci esete Csányi Bélával.

„Pentelén történt. Még azok a Subrikék, azoknak ott volt a sátoruk, ahol most a híd van, Pentelén. Akkor már én voltam olyan tizenhat-tizenhét éves. Akkor már én Pesten voltam, aztán hazamentem, aztán elmentünk bolondságból arra az oláh cigányok felé. Volt egy barátom, úgy hívták, Csányi Béla. Híres prímás volt. Együtt jártunk bandába, s annak a Subriknak volt egy nagyon szép lánya, Subrik Manci... Nem is olyan cigányosan járt, hanem rendes magyar ruhába. Ez a barátom, ez a prímás megismerkedett a lánnyal, aztán rá három napra megszöktette a lányt ide, Pestre. Úgyhogy vele is volt a lány talán két hétig. Ruhát vett neki, szépen felöltöztette. Nagyon csinos nő volt. Egyszer aztán eljött az apja érte, a cigányvajda s elvitték haza a lányt. De a lány nem akart otthon maradni, mert nagyon szerette Csányi Bélát, és mindig sírt utána. Egyszer aztán az öreg vajda megharagudott rá, fogta a borotvát, levágta a lánynak az orra hegyét, meg lenyírta a haját tiszta kopaszra. Akkor már nem sírt többet Béla után a lány. Mert nem is akarta, hogy már így lássa őt a Csányi Béla…”

Fotó: internet

A rovat további hírei: Kultúra

ICA-D: "Karolina kertje" az Utószó sorozatában

ICA-D: "Karolina kertje" az Utószó sorozatában

2025. jan. 27.

Kötetbemutatóval folytatódik az Utószó című élő irodalmi antológia sorozata: az érdeklődők Wirth Imre legújabb kötetével, a Karolina kertje című regénnyel ismerkedhetnek.

Február első hétvégéjén kezdődik a Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban

Február első hétvégéjén kezdődik a Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban

2025. jan. 27.

Február első hétvégéjén kezdődik az idei Pastorale-sorozat a Pesti Vigadóban.

DSTV: kiállítás a könyvtárban

DSTV: kiállítás a könyvtárban

2025. jan. 26.

Műhelyfoglalkozással egybekötött megnyitóra várták a vendégeket a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. A materiális határ átlépése címmel Kiss Viktor műveiből láthattak válogatást az érdeklődők. Hangkép.

ICA-D: képregényben a Pink Floyd története

ICA-D: képregényben a Pink Floyd története

2025. jan. 25.

Keletkezéstörténet és műhelytitkok, izgalmas összefüggések és egy kolosszális banda fantasztikus története: érdekes társművészeti program helyszíne volt a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), ahol a Comicsmania kiadó új képregénye, A Pink Floyd élmény című kötet bemutatójára várták a vendégeket.

Oscar-díj - Az Emilia Pérez kapta a legtöbb, 13 jelölést, idén megint van magyar jelölt

Oscar-díj - Az Emilia Pérez kapta a legtöbb, 13 jelölést, idén megint van magyar jelölt

2025. jan. 24.

Jacques Audiard Emilia Pérez című, spanyol nyelvű musicalje kapta a legtöbb, 13 jelölést csütörtökön Los Angelesben az amerikai filmakadémia díjaira. Idén ismét van magyar jelölt: A brutalista című film vágója, Jancsó Dávid is esélyes az Oscarra.

Hadd szóljon a jazz a Zenélő Cukrászdában

Hadd szóljon a jazz a Zenélő Cukrászdában

2025. jan. 23.

Izgalmas minikoncertre várják a vendégeket a Vasmű úti egységben pénteken délután: az estébe nyúló bemutatón a jazz nagy klasszikusaiból kapnak válogatást a vendégek. Édes az élet íze.

Ma van a magyar kultúra napja

Ma van a magyar kultúra napja

2025. jan. 22.

Ma van a magyar kultúra napja, amelyet országszerte és a határokon túl is számos programmal, kiállításokkal, díjátadókkal, színházi előadásokkal, koncertekkel ünnepelnek.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Volt tartásuk, de ezért most nem járt pont

  2. DSTV: a Zsenikuckó kínálata

  3. Fájó búcsú az érmes álmoktól

  4. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  5. Bajnoki címek az erős mezőnyben

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: a Zsenikuckó kínálata

DSTV: a Zsenikuckó kínálata

Embedded thumbnail for Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

Embedded thumbnail for DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

DSTV: nyuszifutás a Vasváriban

Top hírek

  1. Megújulnak a jelzőlámpák a belváros egyik legforgalmasabb csomópontjában

  2. Kerítésre dőlt a fa a viharos szélben

  3. "Ragyogj kékben, Dunaújváros!" – az elfogadás jegyében

  4. Elektromos felvonó könnyít a mindennapokon

  5. Képviselői ajándékcsomag az időseknek

Galéria

Március 15-i ünnepség

Veres Viktória bemutatója a Kortárs Művészeti Intézetben

FitCity Dunaújváros (2026. március)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 13. szám - 2026.04.02.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő