A DO kerüli a bújtatott választási propagandát, s tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, amely a kampány durvulását eredményezheti – így kezdődik a DO választási kódexének egyik kulcsmondata, amelyet a honlap tulajdonosváltása után is foglalkoztatott Nyulasi Zsolt és Tóth Dávid jegyzett.
A DO kerüli a bújtatott választási propagandát, s tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, amely a kampány durvulását eredményezheti – így kezdődik a Dunaújvárosi Online választási kódexének egyik kulcsmondata, amelyet a honlap tulajdonosváltása után is foglalkoztatott Nyulasi Zsolt és Tóth Dávid jegyzett. Ez a két ember rendes fizetésért dolgozott vagy inkább dolgozgatott ebben a szerkesztőségben, majd saját akaratukból, szerződésük lejárta után távoztak és egy régi barátjuk informatikai cégének segítségével új felületet nyitottak.
Elmentek, de az általuk írt és dicsőített választási kódexet úgy látszik sutba dobták, nem vitték magukkal, mert a kampány hajrájában gusztustalan, a személyiségi jogok kereteit döntögető támadást intéztek Dunaújváros polgármestere ellen, majd egy engedély nélkül felhasznált régi tv-felvétellel házaltak az országos sajtóban. Kétségbeejtő akár gondolni is arra, hogy netán szándékosan szerettek volna foltot ejteni a város jó hírén, de akármi is volt a szándékuk, rosszul sült el, mert az országos hírportál rögtön arra utalt, hogy az egyik párt indította el a „független” dunaújvárosi felületet. Igaz, ezt később visszavonta, de az írás megmarad, még az Interneten is.
Tisztázzunk valamit, egy közszereplőtől meg lehet kérdezni, hogy rendben van-e a magánélete, iszik-e vagy sem, tiltott szerencsejátékot űz-e vagy sem, de ha valaki egy négy éves ciklus végén, az utolsó napokban, ízléstelen stílusban érdeklődik valami ilyesmi iránt, az nemcsak kampányol, hanem durvítja is a kampányt, Amúgy kampányolni is lehetne, csak akkor nem kell bajlódni a függetlenség álcájával, ami mögül a két embernél minduntalan kilóg a fekáliás palacsintasütő.
A támadás egyébként oly alantas hangnemben történt, hogy az egyik ellenzéki párt polgármester-jelöltje is szükségét érezte annak, hogy elhatárolódjék ettől a stílustól. Ráadásul az azóta megjelent írások egyikében azt is sérelmezik az igazság bajnokai, hogy közpénzen épült újjá a dunaújvárosi közösségi média. Ami valóban igaz, mert a közgyűlés döntése alapján folyósított támogatásból alkalmaz a Médiaház addig állás nélkül sodródó, többnyire dunaújvárosi munkatársakat. Köztük persze – láss csodát - jó darabig Nyulasi Zsoltot és Tóth Dávidot is, akiknek addig, amíg ők is a közpénzből kaptak fizetést, semmi gondjuk nem volt ezzel a megoldással.
Ez történt tehát az utolsó napokban az önkéntes segédcsapatok háza táján. A dunaújvárosi pártokat azonban mindez nem zavarta. Mindegyik tette a dolgát, szervezett, szónokolt, sajtótájékoztatót tartott, minden percet kihasználva igyekezett megnyerni a választókat. Ma megtudjuk, kinek, hogyan sikerült.
A palacsintás királyfik pedig legfeljebb ismét átírják a kódexüket. Nem csak az etikait.
Az összeset.

