Megtört életutak – egy nemzet öncsonkolása
"A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során."
1946. január 19-e: azon a napon egy vonatszerelvény elhagyta Magyarországot. Svábokat, hazai németeket vitt őshazájukba. A kollektív bűnösség bélyegét hordozták, noha „vétkük” csak annyi volt, hogy német ajkúnak születtek.
Az első transzport idejét megörökítő emléknap a mai. A hatóság emberei akkor, kora reggel megszállták a budaörsi svábok portáit. Két órát adtak az ott élőknek, hogy összevackoljanak. Azonnal bevagonírozták őket, és estére már idegen földön járt velük a vonat. A marhavagonokban nők, férfiak, kisgyerekek zsúfolódtak össze, családok, amelyek házukat, vagyonukat, mindenüket elveszítették. És magyarságukat; történelmi példák igazolják, hogy kultúrájukat őrizve is igazi patriótákká lettek a hazai svábok az idők során.
Több mint kétszázezer egykori honfitársunkra emlékezhetünk: egy szégyenteljes döntés okán 1948 júniusáig ennyi embert toloncoltak ki az országból. Máig ható tanulságot hordoz az a döntés: miközben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem szorgalmazta, a túlteljesítő Ideiglenes Nemzeti Kormány maga kezdeményezte a háborús bűnösség hamis vádjával a tömeges kitelepítést. A németjeink által birtokolt 250 ezer kataszteri hold földet és 45 ezer ingatlant rekvirált az állam. Egy sajátos etnokultúrát – és a nemzethez hű emberek tömegét veszítette el az ország.
Pentelén nem éltek németek, ám a közeli Mezőfalván igen. Őket is kitoloncolták, hatvan családdal lett szegényebb a település. És ha már a kitelepítésekre emlékezünk, szólnunk kell a minket is érintő gyászos akciókról: 1950-től kezdődően a „nép ellenségeit” – módosabb földműveseket, „rossz” származásúakat szakítottak el szülőhelyüktől.
A mai tudásunk szerint több mint negyven család száz-egynéhány tagja lett a „néphatalom” bosszújának áldozatává, köztük olyanok is, akiknek csak egy lovuk meg parányi földjük volt. Pálhalma állomásán marhavagonokba terelték őket, viszontagságos út után érkeztek meg száműzetésük helyére. Szarvasra, Hajdúnánásra, Kondorosra, Túrkevére és Püspökladányba kerültek – rozzant házakba, nyomorúságos otthonokba. Sokuk visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy az embertelen körülményeken enyhített a befogadók, a kisemberek rokonszenve, segítőkészsége.
Dr. Illyés József, a község akkori tanácselnöke levéltárban őrzött irataiból tudjuk: „… 2 tisztviselőt, 8 iparost és kereskedőt, 33 földművest és 1 volt földbirtokost telepítettek ki, ingó- és ingatlan javaikat lefoglalták, állami tulajdonba vették. Az 1950-1951 telén végrehajtott kitelepítéssel a dunapenteleiek korántsem mentesültek a zaklatásoktól. 1952 tavaszáig további 20 család házingatlanát kommunizálták. … 62 lakóház került állami tulajdonba.
Ezzel befejeződött az a közel két és fél éven át tartó folyamat, amelynek során felszámolták a tehetős parasztgazdaságokat, megszüntették az önálló kisipart és kiskereskedelmet. A kiépülő diktatúra ellenségeit, elsősorban a kulákokat – az azzá nyilvánítottakat – földönfutókká, megbélyegzettekké tették, majd elűzték több évtizedes, esetleg – a családot illetően – évszázados otthonaikból. 1956 októberéig a kitelepítetteken kívül további 19 család került kuláklistára, velük szemben hol nyíltan, hol burkoltan lépett fel a helyi hatalom.”
A kitelepítések más vonatkozásban is érintették településünket. Számos olyan ember, aki egy idő után „kegyelmet” kapott, és azt hitte, hányattatása megszűnt, nem térhetett haza: Sztálinváros építésére vezényelték. Így kerültek ide például a Kacskovics-család férfi tagjai és sokan mások, hogy kényszermunkahelyen töltsenek újabb hónapokat, éveket…
A rovat további hírei: Kultúra
Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában
2024. nov. 11.
Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.
A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában
2024. nov. 11.
"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.
DSTV: komoly kihívások várnak a vegyeskarra
2024. nov. 10.
Az összegzést már olvashatták, most itt a DSTV összegzése. Mozgalmas időszakot él és mozgalmas időszakra készül a Dunaújvárosi Vegyeskar – a menetrendről és a tagtoborzás terveiről Könyves Ágnes karnagy mesélt az egyik kóruspróba alkalmával. Hangkép.
Ötven éve fogadták az első olvasót
2024. nov. 09.
Jeles jubileumot ünnepel idén a József Attila Könyvtár és a Munkásművelődési Központ. A könyvtár fél évszázaddal ezelőtt, november 4-én nyerte el a ma ismert formáját, az első olvasó pedig november 5-én tért be az intézménybe. Boldog születésnapot!
DSTV: a bábok hatalma a Bartókban
2024. nov. 09.
"…minden, ami Szent…" címmel nyílt meg Balázs János Balázs kiállítása a Bartók Kamaraszínház aulájában, derül ki a DSTV összegzéséből. A képzőművész ikonfestő, báb- és díszlettervező – ő álmodta meg az Álomlátó fiú című bábjáték díszletét és figuráit. Hangkép.
DSTV: a kenyér, ahogy régen volt
2024. nov. 08.
A hónap műtárgya szorosan kapcsolódik az Intercisa Múzeum éppen ma nyíló kiállításához, derül ki a DSTV összegzéséből. Kronászt Margit történész-muzeológus jóvoltából a kenyérsütés folyamatát, a kovászkészítés menetét, a kenyérhez kapcsolódó hiedelmeket ismerhetjük meg. Hangkép.
A Kaptár színpadán a "Kamionos"
2024. nov. 07.
Elfogult előhang következik, drága böngészők és aranyos mindenki, előre szólok, de az biztos, hogy rendhagyó bemutatóra készülhetünk a Kaptár Music Pub színpadán pénteken este. Aztán bárki dalra fakadhat!