Világelső magyar csillagászok
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.
Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát.
A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.
A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.
A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.
Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.
A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.
Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.
A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.
Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.
"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.
A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.
Forrás:MTI
A rovat további hírei: Mozaik
DSTV: állati betevő az arborétumban
2025. szep. 05.
A Baracsi úti Arborétumnak állandó lakói is vannak, és az ott élő állatok gondozása napi szintű feladat, derül ki a DSTV összegzéséből. Az etetés, az ólak takarítása mellett az egészségügyi állapotukra is figyelni kell; Orosz Csaba önkormányzati képviselőt éppen takarmányszállítás közben érték el. Hangkép.
DSTV: a mozi varázsa – nézői szemmel
2025. szep. 04.
Sok látogatót vonz a dunaújvárosi Kultik Mozi, derül ki a DSTV összegzéséből. Időről időre futnak teltházas produkciók, illetve olyan filmek is, amelyek hosszú ideig vannak műsoron. De mi adja a mozi máig ható varázsát? Válaszolnak a nézők! Hangkép.
Mozdulj velük – népfőiskolai akció a Petőfi ligetben
2025. szep. 02.
Új közösségi kezdeményezéssel rukkol ki a Dunamenti Regionális Népfőiskola csapata: Mozdulj meg velünk a Ligetben! címmel várnak mindenkit a szabadtéri gerinctorna-foglalkozásra a Petőfi ligetben szerdán délután.
A felhők ellenére siker volt a "Csillagles" (galériával)
2025. szep. 01.
Még az időjárás gonosz tréfája sem riasztotta el a vendégeket, és bár a legutóbbi tumultust ezúttal nem tapasztaltuk, sokan választották az Aquantis Élményfürdő nyárbúcsúztató buliját múlt szombaton.
Változékony, de nyárias napokkal kezdődik az ősz
2025. szep. 01.
A periódus derekán lesz egy pici enyhülés, de jellemzően napos, kifejezetten a nyarat idéző hét elé nézünk a DO meteorológiai szakértőjének friss prognózisa szerint. A hét végére komoly kánikula lehet.
Népszerű táborokat szervezett a Széchenyi
2025. aug. 31.
Sport, nyaralás, országjárás, ráadásul szó szerint minden műfajban és határok nélkül: összesen négy táborba csalogatta nyáron diákjait a Széchenyi István Gimnázium. A bringás vándortáborok mellett népszerű volt a vízi vándortábor is – sok-sok élmény várta a gimnazistákat.
Fesztiválokon innen és túl – Jiling Ottóval
2025. aug. 30.
A nyár egyenlő a fesztiválokkal. Világszerte rendeznek kisebb és nagyobb zenei forgatagokat – szerencsére Dunaújváros sem maradt ki a jóból. Az Ambrózia fesztivál és a Rockmaraton is más-más célcsoportnak szólt, de vajon hogyan is épül fel egy fesztivál? Jiling Ottót kérdeztük, aki pultosként, színpadmesterként és fellépőként is megjárta a kavalkádokat.








