Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 06. Dorottya, Dóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

Amikor az üzleti bizalom kézzelfoghatóvá válik

2026. jan. 26.

A gazdasági hírekben egyre gyakrabban jelenik meg a bizalom kérdése, mint az üzleti együttműködések egyik meghatározó tényezője. A vállalkozások közötti kapcsolatok ma már ritkán épülnek kizárólag személyes benyomásokra, hiszen a gyorsan változó piaci környezet fokozott körültekintést igényel. (X)

Szabadkori a Szalki-szigeten: élt a jég! (galéria)

2026. jan. 25.

Bár biztonsági okból a tervezettnél előbb véget ért a mutatvány, remek közösségi esemény kerekedett a Szalki-szigetre szervezett szabadkorcsolyázás lehetőségéből. Galériánk a szombat délutáni program emlékezetes pillanatait eleveníti fel! (Figyelem, fontos: ma már tilos jégre lépni a szigeten!)
 

Mesékkel startolt a "Jószoli" új sorozata

2026. jan. 24.

Új kezdeményezéssel lepte meg a gondozottakat a Jószolgálati Otthon Közalapítvány: a Bercsényi utcai ápoló otthonában: A hónap vendége című program kedden startolt – ráadásul egy régi ismerős, Kecskés Rózsa vendégeskedésével. És már a folytatásról is hírt adunk, felhívással koronázva!

Szabadkori a Szalki-szigeten: tovább, tovább!

2026. jan. 24.

A nagy sikerre tekintettel már tegnap is estébe nyúló korizási lehetőség csalogatta a közönséget, ma pedig délelőtt 9 órától egészen 20 óráig hódolhatnak a szenvedélyüknek a Szalki-szigetre látogatók! Korit fel, korira fel!

Hogyan védheted meg az online életed: adatvédelem és számítógépes biztonság

2026. jan. 23.

Az internet világa kétségkívül tele van lehetőségekkel, de sajnos veszélyeket is rejthet. Gyakran hajlamosak vagyunk alábecsülni, mennyire fontos a számítógépünk és az adataink biztonsága, amíg nem történik valami váratlan esemény. (X)

A láncfűrész lánc részei: te tisztában vagy ezekkel?

2026. jan. 22.

A láncfűrész lánc a vágás lelke, mégis sokan csak akkor foglalkoznak vele, amikor már nem működik megfelelően. Pedig a hatékony és biztonságos munkavégzés alapja a lánc felépítésének ismerete. (X)

Szabadkori a Szalkin – amikor a tél újra olyan, mint régen

2026. jan. 21.

A tél idén nemcsak a havat hozta magával, hanem egy rég nem tapasztalt élményt is: a tartós mínuszoknak köszönhetően a Szalki-sziget szabadstrand felőli oldalán olyan vastagra fagyott a jég, ami alkalmas a korcsolyázásra is. 
 

  • További hírek

Friss hírek

  1. A Vasas ellen folytatja a Kohász

  2. DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

  3. Ezüstérmes a magyar válogatott az Eb-n

  4. Átgázolt a bajnok röplabdázóinkon

  5. "Dunaújváros fái a négy évszakban": finálé a fotópályázat téli fordulóján

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Embedded thumbnail for DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

DSTV: római kori emlék lett a hónap műtárgya

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. Újra élnek a bajnoki remények

  4. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

  5. Közösségépítők (1.): a varázsos Madártanya

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő