Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. már. 13. Krisztián, Ajtony
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van, mint mesterséges változatának

A természetes koffeinnek hosszabban tartó hatása van, mint mesterséges változatának

2020. júl. 21.

A természetes koffeinnek hosszabban tartó és egyenletesebb hatása van a gondolkodási folyamatra és a hangulatra, mint a mesterséges koffeinnek - állapították meg a New York állambeli Clarkson Egyetem kutatói.

Megkezdődött a kotrás a Balatonon

Megkezdődött a kotrás a Balatonon

2020. júl. 20.

Megkezdték a kotrást a Balaton nyugati medencéjében hétfő délelőtt, erre a víz megnövekedett klorofill-A tartalma és a megjelent algamennyiség miatt van szükség - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Elvégezték a tizenegyezredik szervátültetést Magyarországon

Elvégezték a tizenegyezredik szervátültetést Magyarországon

2020. júl. 20.

Elvégezték a tizenegyezredik szervátültetést Magyarországon; a beavatkozást június 17-én a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján.

Hét érmet szereztek a magyar diákok a nemzetközi kémiaversenyen

Hét érmet szereztek a magyar diákok a nemzetközi kémiaversenyen

2020. júl. 20.

Hét érmet nyertek a magyar diákok a koronavírus-járvány miatt online megrendezett 54. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpián - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Időjárás: végre visszatér a nyár!

Időjárás: végre visszatér a nyár!

2020. júl. 20.

Előfordulhatnak ma még futó záporok, de a héten visszatér az igazi nyár, ígéri a DO időjárási szakértője. Egyre melegebb napokra számíthatunk – de a hét második felében többször éri el csapadékzóna térségünket.

Meteorológiai szolgálat: átlagosnak számít az idei nyár

Meteorológiai szolgálat: átlagosnak számít az idei nyár

2020. júl. 20.

Az elmúlt harminc nap alapján átlagosnak számít az idei nyári hőmérséklet - közölte vasárnap a Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Új hatóanyagot fejlesztettek ki a tartós izomgörcsök kezelésére Magyarországon

Új hatóanyagot fejlesztettek ki a tartós izomgörcsök kezelésére Magyarországon

2020. júl. 19.

Új hatóanyagot fejlesztettek ki magyar szakemberek a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgörcsök kezelésére - jelentette be az ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoportjának kutatásvezetője az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Másodlagos szürkehályog műtét: mikor van rá szükség?

  2. Ezúttal a DVSC-t fogadják kézilabdázóink

  3. A tárgyalási stratégiákról a kamarában

  4. Felemás kezdés a középszakaszban

  5. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: ötletpályázatot hirdettek

DSTV: ötletpályázatot hirdettek

Embedded thumbnail for DSTV: virágokkal a szebb környezetért

DSTV: virágokkal a szebb környezetért

Embedded thumbnail for DSTV: nemzetközi verseny a jégcsarnokban

DSTV: nemzetközi verseny a jégcsarnokban

Top hírek

  1. Napos nyitány, szeles végjáték – de már igazi tavasz!

  2. Autószerelő műhely égett le Perkátán

  3. Kortárs divatbemutatóval csalogat az ICA-D

  4. FitCity Dunaújváros: a testi és lelki egészségért (galériával)

  5. Nehéz, de törekedni kell a békés együttélésre

Galéria

FitCity Dunaújváros (2026. március)

IX. Szent Pantaleon Jótékonysági Bál

Kolbászfesztivál (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 10. szám - 2026.03.13.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő