Világelső magyar csillagászok
A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.
Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát.
A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.
A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.
A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.
Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.
A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.
A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.
Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.
A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.
Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.
"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.
A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.
Forrás:MTI
A rovat további hírei: Mozaik
A bélrendszer szerepe az emberi test egészségének megőrzésében
2025. feb. 13.
Az utóbbi években jelentős figyelem irányult arra, hogyan hat a bélrendszer állapota az általános jóllétre. Korábban sokan úgy vélték, hogy az emésztőproblémái kizárólag ezen a területen okozhatnak panaszokat. (X)
DSTV: szívküldi a szeretet hetén
2025. feb. 13.
Szép hagyományt folytat az MMK közössége, derül ki a DSTV összegzéséből. Ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is megszervezték A szeretet hete programját – főszerepben az intézmény előtti nagy piros szív, amelyre ki-ki kiteheti Valentin napi üzeneteit. Hangkép.
Felső tagozatos diákoknak hirdet természetismereti versenyt az MME
2025. feb. 13.
A Madarak és fák napja alkalmából országos versenyt hirdet általános iskolai felső tagozatos tanulók számára a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
"Itt a farsang, áll a bál..." – családi délután a múzeumban
2025. feb. 12.
Színes programmal köszönti a farsang időszakát az Intercisa Múzeum: kézműveskedés, jelmezverseny, témába vágó előadás, de még szelfipont is szerepel a szombat délutáni kínálatban.
DSTV: gyászfeldolgozó foglalkozást kezdenek
2025. feb. 12.
Érzékeny témával bővíti kínálatát az MRE Újváros Drogrambulanciája, derül ki a DSTV összegzéséből. A Szertelen Házban tíz alkalomból álló sorozat kezdődik hamarosan, a csoportfoglalkozások fókuszában a gyász megélése és feldolgozása áll majd. Hangkép.
A vadmacskák védelmére figyelmezteti a lakosságot a Budakeszi Vadaspark
2025. feb. 12.
A vadmacskák védelmére figyelmezteti a lakosságot a Budakeszi Vadaspark, mivel a késő téli párválasztási időszak miatt az állatok kevésbé óvatosan közlekedhetnek a főutak közelében.
Látványos Einstein-gyűrűt fedeztek fel a Euclid űrtávcsővel
2025. feb. 11.
Egy rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópjának adatait vizsgálva. A projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek.