Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2026. feb. 06. Dorottya, Dóra
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü

Világelső magyar csillagászok

Mozaik
csillagászat
MTA
tudomány

facebook megosztás

Brousil Csaba - 2015. jan. 27., 11:05

A világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének kutatói Szabó Róbert vezetésével - olvasható az MTA honlapján.

Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál, és finomítja a Naprendszeren kívüli, vagyis exobolygókat kereső küldetéseket, amelyek egyikében Magyarország magas tudományos szinten képviselteti magát. 

A Kepler-űrtávcső négy lendkerekéből kettő is elromlott, így az űreszköz nem tudta folytatni eredeti küldetését: egy adott terület minél hosszabb ideig történő megfigyelését exobolygók okozta elhalványodásokra vadászva.

A NASA új megfigyelési stratégiát dolgozott ki számára, a 600 millió dolláros űrtávcső így sokszínű programmal kezdhette "második életét", az úgynevezett K2-t 2014 nyarától. Megfigyeléseket végez a Tejútrendszer síkjától távol, ahol extragalaxisokban feltűnő szupernóvák után kutat, észleli a galaxisunk síkjához közeli fiatal csillagokat, a gravitációs mikrolencsehatás révén bolygókat, a Napnál kisebb, vörös törpecsillagok körül pedig lakható bolygókat keres.

A rögzített képeket átszövik a Naprendszer "törmelékét" alkotó, az ekliptika síkjában a Mars és Jupiter között keringő, mindenütt jelenlevő kisbolygók.

Szabó Róbert és kutatócsoportjának tagjai arra voltak kíváncsiak, hogy az aszteroidák jelenléte miként befolyásolja a csillagok pontos fényességmérésének lehetőségét. Ehhez a K2 első, kísérleti működése idején rögzített képeket használták. Ezek a megfigyelések mintegy 2000 csillag közvetlen környezetéről készültek 2014 februárjában, és kilenc nap hosszúságúak.

A csillagok csaknem felénél találtak kisbolygó-áthaladást, és egy új eljárás révén minden kis égitestet sikerült azonosítani. Ezt az eljárást a kutatók az infravörös tartományban működő Herschel-űrtávcső és Pál András, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa Légyszem nevű, teljeségbolt-kamera projektjében is sikerrel alkalmazzák.

A csoport arra a következtetésre jutott, hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kisbolygók hatását a többi instrumentális eredetű zaj kiszűrésénél. "Ami másnak zavaró tényező, nekünk fontos asztrofizikai jel" - mondta Sárneczky Krisztián, a kisbolygókutatás szakértője.

Az egyedülálló adatsorral a kisbolygók forgási periódusának statisztikai vizsgálatát tervezik, amely a kis égitestek, így a Naprendszer születéséről és fejlődéséről szolgáltat fontos információt. További terveik között szerepel egy másik úttörő vizsgálat: a távolabbi, Neptunuszon túli kis égitestek hasonló megfigyelése.

A 2009-ben útjára indított Kepler-űrteleszkóp nemcsak az exobolygók kutatását forradalmasította - az összes megerősített Naprendszeren kívüli planéta több mint felét, ezernél is többet a Kepler jegyzi -, de a csillagok szerkezetének megértését is alapvetően változtatta meg azzal, hogy az extrém pontos fényességmérés révén kibontakozhatott a csillagszeizmológia tudományága.

Szabó Róbert kutatócsoportja a Kepler eredeti és K2-missziójában is kiemelkedő szerepet játszik. Mostani eredményük jelentőségét mutatja, hogy az eddig megjelent több mint ezer Kepler-cikk közül az övék az első, amely kisbolygókkal foglalkozik.

"A vizsgálatban szerzett tapasztalatainkat a jövő exobolygó-kereső küldetéseiben is alkalmazzuk. Ilyen lesz a NASA 2017-ben indítandó TESS, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 2024-re tervezett PLATO küldetése, melyben hazánk a döntéshozó testületben képviselteti magát. A jövő évtől ESA teljes jogú tagjaként vehetünk részt az előkészítő munkákban" - mondta el Kiss László, az MTA levelező tagja, aki szintén részt vett a vizsgálatban.

A kutatást az Akadémia Lendület programja és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatta.

Forrás:MTI

A rovat további hírei: Mozaik

Disznótor és családfakutatás a népfőiskolán

2026. jan. 14.

Két érdekes programmal folytatódik a Dunamenti Regionális Népfőiskola előadásainak sora – a már futó családfakutató sorozat mellett ízletes szokásokkal is ismerkedhetnek az érdeklődők – figyelem, már ma délután!

DSTV: jeges Dunaújváros

2026. jan. 13.

Miközben az utak az ónos esőtől nehezen járhatók, a másik, szép arcát is megmutatja a tél – környezetünk a hó és a fagy birodalmává vált az elmúlt napokban. A jeges város képeiből nyújt át egy csokorral a DSTV összeállítása. Hangkép.

Szőrtelenítés és plasztikai beavatkozások: tévhitek és valós kérdések

2026. jan. 13.

Sokan gondolják, hogy egy-egy esztétikai beavatkozás mindent megváltoztathat az életükben. A modern orvos-esztétikai kezelések körüli hiedelmek és csábító marketinganyagok növelik ezt a hitet. (X)

DSTV: havas, fagyos tudnivalók

2026. jan. 13.

A tájékoztató már nagyot futott hasábjainkon, most itt a DSTV tipptárral körített összegzése a rég nem látott hideg kapcsán. Mi a teendő akkor, ha nemcsak a közlekedés válik nehézzé, de a mindennapok rutinját is nehezíti a hó, a fagy – az igazi tél? Hangkép.

Újabb csapadék után némi enyhülés jöhet

2026. jan. 12.

A hét elején még kitart a fagyos téli idő a DO meteorológiai szakértőjének friss előrejelzése szerint – a periódus második felében enyhüléssel számolhatunk, de sokfelé lehet ónos eső a hét végén! És persze még senki ne készítse elő a fürdőruhát, naptejet!

Ajtó gyártás speciális terekhez: hogyan készülnek a nyílászárók ferde falakhoz és tetőtérbe?

2026. jan. 09.

A modern lakóterek kialakításánál egyre gyakoribbak az olyan egyedi megoldások, ahol a hagyományos, szabványos nyílászárók valami miatt nem használhatóak. A tetőtér beépítése, a ferde falak, a galériák és a különleges tervezésű terek mind olyan megoldásokat igényelnek, amit egy szimpla ajtóval nem lehet kipipálni. (X)

A tudatos kontaktlencse-használat ismérvei

2026. jan. 09.

A kényelmes és biztonságos kontaktlencse-használat nemcsak technikai kérdés, hanem szemlélet és hozzáállás is: többek között része az is, hogy mennyire figyelünk a szemünk jelzéseire, a környezeti hatásokra és arra, hogy eljárjunk rendszeresen ellenőrző vizsgálatokra. (X)

  • További hírek

Friss hírek

  1. DSTV: két győzelem, egy vereség

  2. Közmeghallgatást tartott Dunaújváros önkormányzata

  3. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  4. A Vasas ellen folytatja a Kohász

  5. DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: két győzelem, egy vereség

DSTV: két győzelem, egy vereség

Embedded thumbnail for DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

DSTV: kvíz a kultúráról az MMK-ban

Embedded thumbnail for DSTV: birkózó emlékverseny

DSTV: birkózó emlékverseny

Top hírek

  1. 30 napra letartóztatták Mezei Zsoltot (frissítve)

  2. Baleset és teljes útzár Dunaújvárosnál (frissítve)

  3. 90 éves a Móricz nyugalmazott tanítónője

  4. Újra élnek a bajnoki remények

  5. Birkózással emlékeztek a sportág szerelmesére (galériával)

Galéria

Majosházi István Emlékverseny (2026)

Magyar Motoros Vízisport Szövetség díjátadó (2026)

Jeges örömök (2026)

Dunaújváros Hetilap

XV. évfolyam 5. szám - 2026.02.06.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő