"Az egyházi naptárban e nap Jézus megkeresztelkedésének ünnepe, és a napkeleti bölcsek, a „háromkirályok” érkezésének ideje: ők ekkor köszöntötték a megszületett Megváltót, megajándékozva őt mirhával, tömjénnel és arannyal."
Számos családban ma is őrzik azt a hagyományt, hogy vízkereszt napjáig áll a karácsonyfa. A szokásrend szerint a farsangi időszak a mai nappal kezdődik és húshagyó keddig tart. Az egyházi naptárban e nap Jézus megkeresztelkedésének ünnepe, és a napkeleti bölcsek, a „háromkirályok” érkezésének ideje: ők ekkor köszöntötték a megszületett Megváltót, megajándékozva őt mirhával, tömjénnel és arannyal. A bölcsek ajándékozásának emlékére e napon a templomokban a rászorulóknak alamizsnát osztottak.
A tradíciót követő családok ez idő tájt szenteltetik meg otthonukat: a pap a szertartás során áldást oszt, és a három napkeleti bölcs, Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét írja a szemöldökfára. Jobbára faluhelyen egykor szokásban volt a „háromkirályjárás”, amikor a csákót vagy koronát viselő gyerekek házról házra jártak, köszöntőt mondtak, áldást kértek a ház népére.
Szintúgy a naphoz kötődik a vízszentelés hagyománya. Ez a szokás a Szentföldről ered: egy zarándok elbeszélése alapján jegyezték fel, hogy 570-ben e napon a jeruzsálemi püspök a Jordán folyónál, Jézus keresztelkedése helyén megáldotta a vizet és sokakat megkeresztelt. A római katolikus egyházi rituálé szerint a vízszentelés a templomban történik, míg a görög katolikusok e szertartást hagyományosan szabad vízfolyásnál, folyók, patakok partján végzik. A víz által való megerősítés az emberiség legősibb szimbólumainak egyike.

