A rejtély őrzői
"Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ." "Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett."
Köszöntsön csak, már beletörődtem – mondta a postásnak Juliska néni. Amúgy ki nem állhatta a nőnapot, csinált ünnepnek nevezte, nem vagyok én „nemzetközi nő” – mondogatta. A postás viszont nem hagyta volna ki a borravalós alkalmat. Köszöntötte hát az idős asszonyt. Együtt öregedtek meg, az évenkénti rituálé ismétlődött, mint ahogy a munkahelyeken is, csak ott a szakszervezeti bizalmi osztogatta a vörös szegfűt.
Nemzetközi nőnap – ez volt a hivatalos neve. Tán ha egyszerűen csak nőnapnak titulálják, nem is ódzkodtak volna tőle annyian; így viszont a kor szólamtárát juttatta sokak eszébe, hisz’ akkoriban a békeharctól május elsejéig annyi minden volt „nemzetközi”. De mit tegyünk, ha a nőnapot a balos nemzetköziség-eszme hívta életre. 1910-ben a II. Internacionálé döntött a megtartásáról. Nem a nők ünneplését célozták, hanem az egyenlőség demonstrálását.
Március 8-át tehát – azt a napot, amelyen New Yorkban a textiles munkásnők a béregyenlőséget követelve sztrájkba léptek – a nőknek szenteli egy bő évszázada a világ. Sokáig nem az ünneplésen, annál inkább a harcon volt a hangsúly: a választójog követelésén például. Szinte hihetetlen, hogy míg Wyoming, az USA negyvennegyedik állama a világon elsőként már 1869-ben szavazati jogot adott a nőknek, az olaszok vagy a franciák csak nyolc évtized múltán teremtettek azonos feltételeket, Ausztrália vagy Svájc pedig úgy száz esztendőt késett.
Béregyenlőség-fronton jó évszázada tart a harc. Példa házunk tájáról: 1945 nyarán a hosszú nevű testület, Fejér Vármegyei Mezőgazdasági Munkabér-megállapító Bizottság megszabta az aratómunkások bérét. A nők rögtön tiltakoztak, milyen dolog az, hogy az első osztályú férfimunkásnak 120 pengő a napszámbére, míg a nőké csak 110! És egyáltalán, mi az, hogy első osztályú? Pedig csupán életkort jelölt az „első”: a felnőtt munkás megkülönböztetését. Egy érett nő harminc pengőt rávert a 16 éves aratófiúra. Később, a városépítésnél is örök kérdés volt, hogy miért ér „kevesebbet” a malteroslány a férfi társánál. Bár a küzdelem nem a teljes győzelemmel ért véget, már az is siker volt, hogy bérek közti különbségek csökkentek.
Mára az évtizedekig átideologizált „harcos” napból ünneplős alkalom lett. Az asszonyi érték tiszteletének napja. És az úttörők előtti tisztelgésé: a tanító bácsik után az első regisztrált pentelei tanítónőre, Schinzl Irmára való emlékezésé például… és az őt követő pedagógus, orvos, mérnök asszonyokra, művészekre, közéleti szereplőkre, sportolókra. Az ám, sport: ki tett annyit a város jó híréért, mint a vízilabdás, úszó, kézis lányaink?
A többség persze nincs rivaldafényben: „csak” dolgozik, háztartást vezet, gyereket nevel, ha kell, betegágy mellett teszi a dolgát – él, szeret, és szeretik. Habár egyenjogú, a különállását őrzi. Igaza van-e vajon a hajdani színésznő-hírességnek, Grace Kellynek, aki szerint az egyenjogúsítás elvette a nőktől a rejtélyességet? Ne legyen igaza. Hölgyek, őrizzék az örök rejtélyességet.
Isten éltessen minden leányt, asszonyt!
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Rosti Pál ősfotói a Bartókban
2024. nov. 30.
Amint arról már beszámoltunk, izgalmas bemutató színesítette a Rosti Pál iskola jubileumi sorozatát. A jeles tudós-fotográfus, az intézmény névadója latin amerikai útján készült fotográfiákból a Bartók Kamaraszínház Aula Galériájában láthatnak válogatást a vendégek. Hangkép.
Négy nemzetiség seregszemléje az MMK-ban
2024. nov. 29.
Érdekes eseménnyel folytatja jubileumi sorozatát a Munkásművelődési Központ: a Dunaújvárosi Nemzetiségek Napja című program keretében négy dunaújvárosi közösség képviselői lépnek színre vasárnap délután.
"Az én otthonom, az én világom" – kiállításmegnyitó
2024. nov. 26.
Új festménykiállítás nyílt a Munkásművelődési Központban. Nagyon sokan várták Tubáné Bereczki Izabella legújabb gyűjteményét – joggal, és most sem csalódtak. A művész 27 alkotása díszíti az MMK auláját, a képek közül pedig legalább 11 teljesen dunaújvárosi vonatkozású.
"Főszerepben a jazz" – koncert a zeneiskolában
2024. nov. 25.
Folytatja a jazz koncertek sorozatát a Sándor Frigyes Zeneiskola. A következő koncertre az intézmény kamaratermébe várják a műfaj rajongóit kedden délután.
Visszatér a Tindersticks Magyarországra
2024. nov. 25.
A Tindersticks tizenhárom év után visszatér Magyarországra. A kultikus brit zenekar 2025. március 2-én a Magyar Zene Házában lép fel - olvasható az intézmény honlapján.
DSTV: "A fiú" a Bartók színpadán
2024. nov. 24.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, Florian Zeller A fiú című drámáját mutatta be a Bartók Kamaraszínház. A DSTV összeállításában szó esik a produkció kihívásairól, a drámai karakterekről, valamint az előadás üzenetéről is. Hangkép.
Utószó Boldizsár Ildikóval a mesék csodálatos világáról
2024. nov. 23.
A városunkban született és felnőtt író, etnográfus mesekutató és -terapeuta lesz a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) és a Kálvin János iskola közös programjának következő vendége: a Városháza házasságkötő termében kalandozhatunk a mesék birodalmában kedden délután.