Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 31. Szilveszter
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Ha újra kezdhetné, akkor is bőrdíszműves lenne

Közélet
Dunaújváros

facebook megosztás

doszerk - 2015. már. 07., 15:01

Az 1948-ban Baracson született Léhner Lajos bőrdíszművest nagyon sokan ismerik a városban, hiszen alig akad olyan ember, aki még nem fordult volna meg a Dózsa György úti bérelt pinceműhelyében. A mester bőrdíszművesként végzett 1967. június 19-én, s azóta a szakmájában dolgozik.

Az igazán jó mesterembert, aki nem csak ért a szakmájához, hanem szereti is azt, nagyítóval kell keresni manapság. A régi, klasszikus szakmák, a művelőikkel együtt halnak el, nincs megfelelő képzés, de tulajdonképpen érdeklődő sem igazán. Ezek a gondok valójában globálisak. A fogyasztói társadalom és a keleti tucatáruk teljesen megváltoztatták a kereslet – kínálat piacát. Mi most az igazi kétkezi, szakiparos munka egyik utolsó képviselőjével beszélgettünk, aki szakmája szépségéről és gondjairól is beszélt.

Az 1948-bn Baracson született Léhner Lajos bőrdíszművest nagyon sokan ismerik a városban, hiszen alig akad olyan ember, aki még nem fordult volna meg a Dózsa György úti bérelt pinceműhelyében. A mester bőrdíszművesként végzett 1967. június 19-én, s azóta a szakmájában dolgozik.
- A Fővárosi Bőrdíszmű Vállalatnál végeztem, a születésnapomon kaptam meg a szakmunkás bizonyítványomat – emlékezik vissza a kezdetekre a szakember – három hónappal a többiek előtt, miután a megyei, majd a fővárosi szakmai versenyt megnyertem. Azóta a szakmában és a társszakmákban dolgozom, illetve dolgoztam. Először szakmunkásnak vettek fel a cipőgyárba. Dolgoztam Budapesten, ezután Kecskemétre kerültem, de az a gyár is megszűnt. Gyakorlatilag bejártam az ország összes bőrgyárát. Ebben az időszakban sorra szűntek meg a társaságok, a KTSZ-ek, a kisiparos szövetkezetek. Szörnyű volt átélni ezt a leépülést. Megdöbbentő élmény volt, amikor anno a Lorántffyban vizsgáztattam, és megkérdeztük a diákokat, hogy ki szeretne a szakmában dolgozni, de senki sem jelentkezett. Végül mi is kényszerpályára kerültünk. Mivel elhelyezkedni nem tudtunk, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy nyitunk egy kis üzletet. A párommal, aki szintén szakmabeli, ketten együtt kezdtünk el itt dolgozni, de nem működött annyira, hogy mindkettőnket eltartson. Én maradtam, és azóta tulajdonképpen mindenféle javítással foglalkozom.

Léhner Lajosnak a szíj- és táskagyártás lett a fő tevékenysége.
- Gyakorlatilag szíjazatok és táskafélék gyártása a fő profilom, az apró táskák javításától a nadrágszíjaktól kezdve a pórázig, a táskák szíjáig, de a bőröndhúzó szíjig mindennel foglalkozom. Ha igény van rá, akkor szívesen elkészítek bármit, ami bőrből van. Sajnos, azonban ezek a termékek nem olcsó tucatáruk, mert az alapanyag és a kiegészítők tetemes összegekbe kerülnek. Volt olyan eset, amikor Szabadkán vásárolt gyönyörű kabátot hoztak be javítatni, amit ezer forint alatt vettek, de többe került volna a javítása, mint egy újé. Hiszen csak egy cipzár busza kétszázötven forintba kerül, a kabáton pedig legalább három volt, és akkor még a textilszalagról és a munkaköltségről nem is beszéltünk. Ráadásul ma már mindenhez nehéz hozzájutni. Ha egy négyzetméter félmarhabőrt nézek, ami nadrágszíjnak való, akkor az 2500-3000 forintba kerül. Ebből viszont 2-3 szíjnál többet nem tudok eladni, mert nem keresik, hiszen drágább, mint a kínai, a többi anyag pedig a nyakamon marad. De a nagykereskedések is csak nagy tételben árusítanak; egyszerre színtől, fajtától függően 15-20 méter cipzárat, 500 nittet, 300-400 szegecset megvásárolni pedig nagy kiadás és sokszor el sem használok ekkora mennyiséget, mert inkább több fajta, de kevesebb darab kellene. A kiskereskedések ellenben szinte mind megszűntek, az érdi és pesti nagykerekben pedig nem adnak bizományba semmit, az a világ megszűnt – fakad ki, majd folytatja. - Bosszankodom is rendesen, amikor remek anyagokból készült táskákat, mappákat, ridikülöket hoznak be silány minőségű kiegészítőkkel elkészítve. Kígyóbőr táskán papíralapú pántrészek, vagy műanyag szegecsek végül mind gyenge minőségű tucatárunak minősülnek, amit az esetlegesen jó alapanyag mellett is drágább javítani, mint újat venni.

Aztán árnyaltan megelevenedik József Attila öreg suszterének, Csoszogi bácsinak az alakja is.
- Szeretem csinálni, de nem tudom, meddig fogom. A fogyasztói társadalom arra ösztönöz, hogy eldobjuk, ami meghibásodik, de sokan nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Rengetegen hoznak be iskolatáskákat javítani. Ezek többségének valóban nem érdemes nekiállni, de kérve kérnek, hogy mégis javítsam meg, mert érzelmi szálak fűzik hozzá őket, a párjuktól, a gyermeküktől kapták. Ilyenkor bevállalom a javítást, de gyakran drágább a leves, mint a hús, mert szinte az egész táskát, bélést cserélnem kell, szinte teljesen újat készítek. Sokan azt sem tudják, hogy nem szabad mosni az iskolatáskák többségét, mert több helyen ragasztottak, és a mosószer ezt oldja, így szétfoszlik a bélés, a zseb.
Azért Léhner Lajos nem adja fel, bár az is megfordult már a fejében, hogy végleg felhagy a munkával, de a szakma szeretete mindig győzedelmeskedik.

- Igazából mindenféle terméket szeretek csinálni, semmire nem mondtam nemet. Úgy vélem, hogy minden darab egy kihívás. Amikor elkészülök, akkor végignézem a két kezem munkáját, és egy pillanatra gyönyörködöm benne. Jó érzéssel tölt el az alkotás öröme. Talán ettől is szép ez a szakma. Mindent, amit az asszonyok, lányok felvesznek, hordanak, azt el tudom készíteni. Szép és drága anyagokból – krokodil-, gyík-, vagy kígyóbőrből dolgozni – elkészíteni valamit a semmiből, az a boldogság! Ha most tanulnék szakmát, most is ezt választanám, mert ez egy nagyon szép szakma! A mai gyerekek között a kétkezi munka nem divat és nincs értéke sem. Annak idején szakmunkástanulóként harmincfős osztálylétszámok voltak, nehéz volt bekerülni, mert többszörös túljelentkezés volt, igazi divatszakma volt ez, amely mára teljesen halottá vált.

-Szóládi Zoltán-

A rovat további hírei: Közélet

A szolidaritás és érzékenyítés napjára készülnek

A szolidaritás és érzékenyítés napjára készülnek

2024. szep. 18.

Tavaly nagy sikerrel rendezték meg városunkban a Szolidaritás és Érzékenyítés Hete programsort a Városháza téren, amely a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozást, viszonyulást volt hivatott segíteni. Az idén is lesz hasonló rendezvény.

Felkészülten várják az árhullámot, de szükség lesz a segítségre!

Felkészülten várják az árhullámot, de szükség lesz a segítségre!

2024. szep. 17.

Bár csúcsdöntés nem valószínű, a Szalki-sziget objektumai veszélybe kerülhetnek a Dunán végigvonuló árhullám során – a Halászcsárda körbezsákolásához várják a segítő erős kezeket!

Közös akció a takarítás világnapján: tisztítsuk meg az erdei tornapályát!

Közös akció a takarítás világnapján: tisztítsuk meg az erdei tornapályát!

2024. szep. 17.

A dunaújvárosi Decathlon Áruház és a Jót, Szívből – Dunaújvárosért! szervezet minden évben részt vesz a nemzetközi szemétszedés napján, a World Cleanup Day nevű eseményen, amikor emberek ezrei gyűjtenek szemetet a világ minden pontján. Az idei dátum: szeptember 20. Az esemény közeledtére közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet a szervezők.

DSTV: közeledik az árvíz

DSTV: közeledik az árvíz

2024. szep. 17.

Az elmúlt napok esős időjárása komoly vízszintnövekedést okozott a Duna vízgyűjtő területein, és drasztikus növekedés várható városunknál is, derül ki a DSTV összegzéséből. Az árhullám fenyegetése miatt a Helyi Védelmi Bizottság is meghozta a szükséges intézkedéseket. Hangkép.
 

DSTV: időpontfoglalás – egyszerűbben

DSTV: időpontfoglalás – egyszerűbben

2024. szep. 16.

A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben folyamatosan vezették be a szakrendelésekre/ambulanciákra vonatkozóan az országos Járóbeteg Irányítási Rendszert, derül ki a DSTV összegzéséből. Nyár elejétől él az időpontfoglalás lehetősége – a stáb az eddigi tapasztalatokra volt kíváncsi. Hangkép.

Európai Mobilitási Hét autómentes nappal – városunkban is újra!

Európai Mobilitási Hét autómentes nappal – városunkban is újra!

2024. szep. 15.

A zöld értékek, a klímavédelem és az élhető város pillérein alapul a hétfőn kezdődő programsor – itt a részletes tervezet, sok-sok közösségi programmal!

Az "Acélvárosról" szólt a múzeumi rendezvény

Az "Acélvárosról" szólt a múzeumi rendezvény

2024. szep. 15.

Acélgyártás és Acélváros címmel tartottak rendezvényt az Intercisa Múzeumban még múlt csütörtökön, ahol többek között a magyar vaskohászat múltja mellett a reményteljes dunaújvárosi acélgyártás reorganizációjának a kérdései is felmerültek.

  • További hírek

Friss hírek

  1. Rendőrségi ajánlások – mielőtt meglódul a szilveszteri bulivonat!

  2. Megmutatták, amit eddig tanultak

  3. DSTV: szilveszteri bakipraádé

  4. BÚÉK 2026: szilveszteri parti csalogat a Városháza téren!

  5. DSTV: sikert sikerre halmozva

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szilveszteri bakipraádé

DSTV: szilveszteri bakipraádé

Embedded thumbnail for DSTV: sikert sikerre halmozva

DSTV: sikert sikerre halmozva

Embedded thumbnail for DSTV: "Felülírt protokoll"

DSTV: "Felülírt protokoll"

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Lakókocsi égett Dunaújvárosban

  3. Dunaújvárosi rendőrök kutatták fel a pénzüket elhagyó szlovák-ukrán párt

  4. Nagy változások után, itthon folytatják a bajnokságot

  5. DSTV: sikert sikerre halmozva

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő