Orbán Viktor miniszterelnök értelmetlennek tartja a nyugati integráció szembeállítását a keleti vagy a déli nyitással, mert "Magyarország a Nyugat része".
Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban összegyűlt misszióvezetők előtt kijelentette: továbbra is fennáll az elvárás a magyar külpolitikával szemben, hogy alkalmazkodjon az új világrendhez és értse meg azt.
A külpolitikai törekvésekről szólva a miniszterelnök kifejtette: olyan nincs, hogy "nyugati nyitás", Magyarország ugyanis a Nyugat része - népszavazás döntött a NATO- és az EU-tagságról is -, ezért a nyugati integráció szembeállítása a keleti vagy a déli nyitással, minden értelmet nélkülöz.
Szerinte ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért tartotta fontosnak, hogy tavaly - az orosz szankciók kérdésében Vilniusszal fennálló viták ellenére - Litvániába látogasson, ahol magyar katonák részvételével tartottak hadgyakorlatot. És ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot - folytatta -, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.
A keleti nyitást a kormányfő sikeresnek értékelte, úgy fogalmazva: a keleti nyitás megtörtént, "a kapu ki van nyitva", "közlekedni kell rajta". Így most egy másik irányba, Dél felé, Afrika és Latin-Amerika felé kell fordulni - közölte, majd Afrikáról megjegyezte: ha sikerül stabilizálni a kontinenst, akkor az nagy lehetőség lesz a világgazdaságnak.
Tájékoztatott: idei külpolitikai programja még elsősorban Ázsiára irányul - példaként említette Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát, Vietnámot és Mongóliát -, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015 második felében már megkezdi a déli nyitáshoz szükséges utakat, és 2016-ban a kormányfői külpolitikai látogatások is ezeket a térségeket érintik majd.
A közép-európai együttműködésre is kitért, kijelentve: a közép-európai sorsközösség elsőbbséget élve, az majdnem olyan fontos Magyarországnak, mint a saját nemzeti érdekei.
Előtérben a nemzeti érdek
Orbán Viktor - a kérdésekkel és válaszokkal együtt mintegy másfél órás - előadásában leszögezte: a magyar külpolitikai doktrína alapja továbbra is a magyar nemzeti érdek.
Szerinte nem természetellenes, nem ördögtől való, ha Magyarországnak a nyugati integrációban nagy befolyással rendelkező országokétól - például Németországétól vagy az Egyesült Államokétól - eltérő nemzeti érdekei vannak. A nagyköveteknek e helyzet kezelésére azt ajánlotta, keressék azokat a pontokat, amelyekkel a Magyarország sorsának szempontjából meghatározó államokat érdekeltté tudják tenni Magyarország sikerében. Példaként említette Németországot, az Egyesült Államokat, Oroszországot és Kínát.
Oroszország esetében szerinte ehhez egyrészt arra van szükség, hogy Magyarország világossá tegye, nem egy ellenséges ország, másrészt "pontosan kell fizetni, mert mi vagyunk a vevők". Megjegyezte ugyanakkor, hogy "megvan a véleményünk arról, amit az oroszok csinálnak", és Magyarország nem tud lemondani a nemzetközi jogi tiszteletéről, "Ukrajna területi integritása (...) külpolitikánk meghatározó eleme".
A miniszterelnök azt is mondta, amikor "történik valami a világban", mindig három relációt vizsgál, a németet, az oroszt és a törököt, mert történetileg Magyarország sorsát e három országhoz fűződő kapcsolata döntötte el. "Ezt a kapcsolatrendszert kell folyamatosan karban tartanunk" - fogalmazott, hozzátéve, nem véletlen, hogy az idei év a német kancellár, az orosz elnök és a török miniszterelnök budapesti látogatásával kezdődött.
Az önálló magyar nemzeti érdekeket előtérbe helyező külpolitika biztos bázist adó alapjának a magyar gazdaság teljesítményét nevezte. Fontos a mértéktartás a külpolitikában, de a magyar gazdaság teljesítménye az alapja annak, "miért ugrálnak, miért dumálnak, miért akarnak mást, miért képviselnek mást a magyarok" - mondta.
A hozzáállásról
Orbán Viktor beszédében többször is kitért arra, milyen munkát, hozzáállást vár el a nagykövetektől. Úgy fogalmazott: közelebb kell menni a realitásokhoz, most nem értelmiségi, hanem kereskedői "dörzsöltségre" van szükség. Egy elvileg tartható álláspontot kell képviselni, de egyúttal szolgálni kell a gazdasági, kereskedelmi érdekeket is. Ebben a Nyugat több országa sokkal jobb, a magyarok elmaradnak tőlük - vélekedett.
Példaként megemlítette Matteo Renzi olasz miniszterelnök múlt heti moszkvai látogatást, amelynek során egymilliárd dollár értékű együttműködési megállapodást írt alá Oroszországgal.
Orbán Viktor szerint "nem a professzoros, folyamatok átlátásának képességével kell kitűnni a mezőnyből", hanem amikor a gazdasági következtetéseket kell levonni, ott van szükség a dörzsöltségre, tudásra, felkészültségre. A magyar külpolitikának mindig volt egy elitista vonulata, ami nagy erénye volt, hiszen a legfelkészültebb emberek jöttek a Külügyminisztériumba dolgozni, de ma nem az a fajta minőségi tudás értékes, amely korábban, hanem egy más természetű minőségi tudás - mondta.
Elvárások
A nagykövetekkel kapcsolatos elvárásait úgy fogalmazta meg: egy diplomata nem lehet világpolgár, mert "aki nem magyarként tekint a világra, arra a világ sem tekint magyarként". A kormányfő ezért nemzeti elkötelezettségű külügyi apparátust sürgetett. "Lehet magyarként is elegánsnak lenni, lehet magyarként is nem provinciálisnak lenni. Magyarként is lehet késsel-villával enni" - fogalmazott, megerősítve: nem délibábos eszméket, romantikát és ideológiákat kell képviselni, hanem a magyar érdekeket.
Összegzése szerint hosszabb távon csak a szuverén külpolitika a kifizetődő, mert a nemzetek között csak kétféle viszony létezik, vagy vazallusi, vagy partneri. "Aki nem egyenrangú partner, idő kérdése és vazallussá válik" - mondta.
Az előadás után a résztvevők kérdései között szóba került többek között a magyar-amerikai viszony, amelyről Orbán Viktor azt mondta: szerinte hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy nem teljesen esnek egybe Magyarország és az Egyesült Államok érdekei.
A magyar-amerikai viszonyt jellemezve kijelentette: ma vannak viták a két ország között. A magyar és az amerikai érdekek nem teljesen esnek egybe, de ebből nem kell szükségszerűen konfliktusnak származnia. "Az ideológiai kérdéseket nem kell feszegetni", ezeket hátrébb kell tolni, és az együttműködés területeire kell koncentrálni - magyarázta a kormányfő.
Egy másik kérdésre azt mondta, az autonómia ügye kulcskérdés a magyar külpolitikában, de most a gazdasági együttműködésre és fejlesztésekre kell összpontosítani a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatokban.
Végül szintén egy kérdésre válaszolva jelentette be azt, hogy a tervek szerint a parlament tavaszi ülésszakának végéig elkészül a jövő évi költségvetés. Bár a költségvetésben hagynak tól-ig határokat, ezt a határidőt tartják szem előtt a 2016-os büdzsé tekintetében - közölte Orbán Viktor.
Forrás,fotó:MTI
