Hazánkban a lakosság 20-25 százaléka légúti allergiás, köztük is magas azok száma, akiknél a parlagfű és a fűpollen okoz tüneteket. Az allergiaszezon közepén járunk, egyre több érintett fordul allergológushoz tüneteivel.
Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosának segítségével, az allergiával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdéseket válaszoltuk meg.
Mi a szénanátha?
Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója a környezetünkben található egyébként ártalmatlan anyagokra. Ezeket az anyagokat a szervezet allergénként ismeri fel, ellene ellenanyagot termel. Ha szó szerint értjük, a „szénanátha” a pollen allergiát jelenti, vagyis ez esetben az allergiát a virágpor okozza, de ugyanilyen tüneteket más légúti allergén is kiválthat: a házi-por atka, állati szőrök okozta allergia is.
Ha a családban van allergiás, én is az leszek?
Az allergiás betegség kialakulásában bizonyított szerepe van a genetikai hajlamnak. Allergiás szülő gyerekénél az allergia megjelenésének kockázata kb. 25%-kal nagyobb, ha mindkét szülő allergiás, akkor 50%-kal nagyobb, mint akkor, ha egyik szülő sem allergiás (ilyenkor a kockázat 10%). A hajlam azonban nem jelent betegséget. Allergiás tünetek - a betegség - bizonyos külső-belső tényezők hatására alakulnak ki. Ez lehet környezeti ártalom, fertőzés, hormonális változás, stressz, vagy ezek kombinációja. Érdekes tényező, de a túlzott higiénés szokások a gyermekek „steril” körülmények között tartása is elősegítheti az allergia kialakulását.
A nyárfa szálló „vattacsomói” miatt tüsszögtem mostanában ennyit?
Hazánkban kb. 2000 féle virágzó növényből kb. 250 faj pollenje – virágpora - viselkedik allergénként. Leginkább a szélbeporzású növények szerepelnek ezek között. A Magyarországon allergénként szereplő fő csoportok sokszor már februárban a mogyoróval kezdődnek, majd a fafélék, májustól a fűfélék. Ekkor virágzik a nyárfa is, aminek magszőre sokakat kínoz, de ez inkább az erre tapadó fűpollen miatt okoz tünetet. Maga a nyárfa pollenje kevéssé allergén. Erősen allergén a sokféle fű pollenje, majd július végétől a gyomfélék- ezek közé tartozik a magyarországi „főbűnös”, a parlagfű is. Nagyon agresszív, tüneteket az első fagy beálltáig okoz, addig pollenjét szórni tudja.
Az étrenddel befolyásolhatjuk a pollenallergia tüneteit?
Pollenallergiásnak óvatosan kell viszonyulni a vegyes virágmézhez, ill. a gyógynövény teákhoz, gyógymódokhoz, mert az arra érzékenyeknél fogyasztásuk felerősítheti az allergiás tüneteket. A kereszt allergénként ismert növényeket se fogyasszák, ha az bármilyen tünetet okoz, akár ajak-torokviszketés, nyelv viszketés, szájüregi-vagy ajak duzzanat, rekedtség, légzési panasz előfordulhat. A keresztallergia gyakran mutatkozik meg ilyen tünetekben, ezt orális allergia szindrómának nevezik. Oka, hogy a pollenallergiát kiváltó és a táplálék azonos növényi csoportba tartozik.
A legismertebb kereszt-allegének:
parlagfű- görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, banán nyírfa- mogyoró, cseresznye, kömény, kapor, őszibarack, alma
feketeüröm- zeller, répa pázsitfüvek-gabonafélék
A gyógyszeres kezelés mellett, milyen praktikák segíthetnek?
Pollenallergia esetén a nyaralás helyszínét is érdemes úgy megválasztani, hogy a tüneteink ne erősödjenek a szabadság ideje alatt. Ebben segíthet például, ha a parlagfű allergiás beteg nem a Balaton partján, hanem a hegyekben, esetleg a tengerparton tölti a pihenést. Ha ez nem megoldható, már az is javíthat a helyzeten, ha nem az allergén növény virágzásának csúcsidőszakára időzítjük a pihenést. A praktikák közt hasznos lehet még, hogy a szellőztetést inkább kora reggel végezzünk. Pollenszezonban az ágyneműt gyakran cseréljük, hajat, arcszőrzetet minden nap vízzel öblítsük át alaposan. Érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelzést és ha magas az allergiát okozó növény pollenkoncentrációja a levegőben, akkor a szabadtérre tervezett programokat inkább elhalasztani.
OrientPress Hírügynökség
