Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Az „elveszett” levéltár

Várkonyi Balázs - 2015. július 8. 9:22

Vaságy 2 lepedővel, szalmazsákkal, fejrésszel, nyáron 1, télen 2 takaróval. Ez a fekhely járt minden építőnek az Újváros születését jelző ősidőkben. Egy levéltári dokumentumból, a 33/5. Építőipari Szállásellátó Vállalat munkásszállás-házirendjéből való ez a mondat.

A „szociális norma” leírásában olvasható: a dolgozóknak zuhanyfürdőt és ingyen használható villanyvasalót kell biztosítani, minden szobához jár egy vezetékes rádiódoboz, az ablakokra pedig függöny – de csak a női szálláson!

A házirend a hetvenes évek derekán alapított városi levéltár gyűjteménynek első darabjai közül való; dr. Zsátos Jenő jóvoltából kerül a dokumentumok közé. Az elöljáróság már 1972-ben tanácsi vb-határozattal döntött a közgyűjtemény létrehozásáról. Nem tudni, miért kellett majd’ három év az előkészítésre, de tény: csak 1975 tavaszán kezdődött meg a gyűjtőmunka. Eredetileg a tanácsi iratok tárhelyének szánták az intézményt, de az alapító igazgató, Hetényi István hamar egyértelművé tette, hogy milyen szerepet szán a levéltárnak. Felhívására a városlakók sokasága ajánlotta fel emlékőrző fotóit, őseitől való iratait és más féltett kincseit a közösség javára.

Bánáti Béla például egy képet vitt be a múzeum földszintjén tanyát vert levéltárba, egy festményt, amely Hetényi doktor szerint a korábban a piactéri barakkban működött kultúrház egyetlen hiteles ábrázolása volt. Fűrész Gyula nyugalmazott iváncsai iskolaigazgató századfordulós dokumentummal gazdagította a gyűjteményt: a Dunapentele-Ráczalmási Takarékpénztár Rt. eredetiben megőrzött szabályzatával, amely a település pénz- és hitelviszonyaiba engedett bepillantást. Ispán Rezső három ciklus tanácstagi iratait adta be a „közösbe”, egy körorvos, Simay Artúr dr. pedig a 50-es évek közegészségügyéről képet adó hatalmas anyagot adott át.

De ki is volt az, akinek szavára megnyílt sok otthoni ládafia?

Hetényi István 1922-ben született Érden, majd Ercsiben gyerekeskedett. Miután kitűnővel végezte a fővárosi felsőkereskedelmit, az Ercsi Cukorgyár hivatalnoka lett. A háború a frontra szólította, orosz fogságba került, három év múlva szabadult. Egy évized múlva aztán az élet a már jól ismert településre szólította. Erről így vallott: „ …sokszor megfordultam Dunapentelén. Rokonok, ismerősök fogadtak, befogadtak, végül tagja lettem a Pentele Baráti Körnek. Tíz éven át jártam Rácalmásról zötyögős fakaruszokon, faros buszokon Pentelére, majd Sztálinvárosba és vissza, míg végül házat és hazát leltem Dunaújvárosban.”

Akkor persze – mert ez a „hazát leltem” 1956 januárjában volt – a város még Sztálin nevét viselte. A tanács pénzügyi osztályán kapott munkát, később a szervezési osztály vezetője lett. Jogi diplomát szerzett. Államigazgatási tapasztalatának és közéleti érdeklődésének köszönhetően szemelték ki a levéltár vezetésére. Nyugdíjazásáig annak szentelte minden idejét. Később, már nyugdíjasként, gimnáziumban tanított, lakossági érdekvédelmi szövetséget szervezett – és írt, verset, novellát, helytörténeti tanulmányt. Megírta több település monográfiáját, majd végre Penteléét is. A könyv 1990-ben jelent meg, ennek kapcsán így beszélt választott városáról:

„A három és fél évtized alatt volt alkalmam megismerni a tájat, embereket, tárgyi emlékeket, tisztes hagyományokat... Dunapentelén, amely mindig vonzó, mozgalmas, városias település volt, ahol mindig történik valami... Úgy éreztem, mindezt egy könyvben meg kell örökíteni, hogy a pentelei családoknak legyen krónikája, legyen az utódoknak miből megismerni őseik, családjaik életkörülményeit, hétköznapjait, Dunapentele múltját. Legyenek büszkék pentelei mivoltjukra. Őrizzék, becsüljék meg mindazt, amiért érdemes penteleinek lenni. A könyv jusson el azok kezébe, akik szülőfalujuknak érzik ezt a tájat és környezetet, amely ma már része egy városnak, melyet szeretni, szépíteni, hagyományait megőrizni több mint kötelesség.”

Hetényi István a hagyományőrzés szolgálatosa volt. 1987-ben aztán látnia kellett, amint fő művét, a városi levéltárat a megyei intézménybe olvasztják. Huszonnyolc éve, júliusban már üresek voltak annak a levéltárnak a polcai, amely a ’80-as évek elején még igazi kuriózummal gyarapodott: egy Rákóczi-levéllel. A gyűjtemény zöme persze nem efféle különlegesség volt, hanem az újvárosi élet hétköznapi dokumentuma. Vasúti menettérti munkásbérlet 1951-ből, a hajdani szatirikus lap, a Tüske Tóni nyomtatásra előkészített egyetlen eredeti példánya, egykorú beszámoló a szivattyútelep építéséről és arról, hogy a Parád-féle sztahanovista brigád „5600 m csövet vert be”, egy segédmunkás bérelszámoló lapja ’52-ből – egy elmúlt kor dokumentumai ezek. Annak a kornak a lenyomatai, amelyben a már idézett munkásszállás-házirend legfőbb passzusa ez volt: a dolgozók „érezzék erkölcsi kötelességüknek a munkában való helyállás mellett példamutatóan viselkedni a lakásokban is.”

A rovat további hírei: Kultúra

Ünnepváró dallamok a Zenélő Cukrászda sorozatában

Ünnepváró dallamok a Zenélő Cukrászda sorozatában

2023. dec. 07.

Két művész-tanár, Beke Beáta és Németh Irma mutatkozik be, jórészt adventi és karácsonyi dallamokkal vár mindenkit a Jakó Zenélő Cukrászda sorozata szombaton. Gitár, hárfa, ének, és még  a közönség is dalra fakadhat!

Mazsola percek és ajándék a Mikulástól a könyvtárban

Mazsola percek és ajándék a Mikulástól a könyvtárban

2023. dec. 04.

Sűrű program készül a következő napokban a József Attila Könyvtár: kedden a kisgyerekes családokat várják, szerdán – Mikulás ünnepén – ingyenes beiratkozással csalogatnak.

DSTV: Újratervezés az ICA-D összes termében

DSTV: Újratervezés az ICA-D összes termében

2023. dec. 04.

Csoportos kiállítással folytatódott a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény vendégei Újratervezés címmel tizenhárom alkotó fotóit, printjeit, installációit és videó-munkáit láthatják. Testbeszéd, hangkép.
 

DSTV: mesél a múlt az Intercisa Múzeumban

DSTV: mesél a múlt az Intercisa Múzeumban

2023. dec. 03.

Érdekes településtörténeti kincsekről számol be a DSTV összeállítása. Adásvételi szerződés és más, a Mayer-féle házból előkerült iratokból állt össze az elmúlt hónap műtárgya, pontosabban tárgyegyüttese az Intercisa Múzeumban. Hangkép.

ICA-D: "A Herner Ferike faterja" – vetítés és beszélgetés

ICA-D: "A Herner Ferike faterja" – vetítés és beszélgetés

2023. dec. 02.

Izgalmas programmal folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) társművészeti sorozata. Figyelem: az érzékeny témát feldolgozó esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

DSTV: hang és kép polifóniája az ICA-D-ben

DSTV: hang és kép polifóniája az ICA-D-ben

2023. dec. 01.

Folytatódott a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) társművészeti programjainak sorozata, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a hang és kép polifóniája jegyében Nagy Ákos és Hajdu Levente Az esőben fojtott hangokat hallok című filmjével, és az alkotás műhelytitkaival ismerkedhettek. Hangkép.
 

Adventre hangoló könyvbemutatóra készülnek

Adventre hangoló könyvbemutatóra készülnek

2023. nov. 30.

Ünnepi eseménnyel folytatódik a könyveket és szerzőket népszerűsítő sorozat a Líra Könyvesboltban: az adventi gyermekkönyvet jegyző Pomázi Tímeával találkozhatnak az olvasók pénteken délután.