Amasyában rendezték meg a Nemzetközi Hagyományos Íjászat Versenyét, melyen dunaújvárosi siker született. Hét fős küldöttség képviselte hazánkat a Nemzetközi Hagyományos Íjászat Versenyén Törökországban, melyen kizárólag tradicionális íjjal lehetett részt venni.
A mieink a nagyon erős és népes - 432 fős - mezőnyben szerepeltek, melyen Malajzia, Németország, Görögország, Irán, Ukrajna, Franciaország, Bulgária, Szerbia, Anglia és Törökország legjobbjai küzdöttek meg az elsőségért. A magyar csapatban kapott helyet a Lórántffy iskola 11. osztályos diákja, Balogh Kristóf – aki egyébként 2013-ban Olaszországban Európa-bajnoki címet nyert -, valamint az édesapja, Balogh Csaba, továbbá Csabai Gyula, Józsa György, Pozsgai Tivadar, Szabó József, és a távlövészet világcsúcstartója, Mónus József. A versenyen kizárólag azok vehettek részt, akik azt korábbi teljesítményükkel ezt kivívták. A mieink ezt a tavalyi - szintén Törökországban - elért eredményük kvalifikációjával érték el.
- Viszontagságos volt a megérkezésünk Amasyába – meséli Balogh Kristóf -, hiszen egy későbbi járattal tudtunk csak útnak indulni, így lekéstük az Isztambulba tartó csatlakozást. Az éjszakát így a reptéren töltöttük, majd 9 órai buszozással érkeztünk meg Amasya mellé a versenypályára, ahol szinte azonnal be is kellett állni a lőállásokba. Fantasztikus érzés volt a színes nemzetközi mezőnyben Magyarországot képviselnünk. A fogadtatásunknál érezni lehetett a vendéglátók tiszteletét, hiszen csapatunk tagja volt a világ legjobb távlövője, Mónus József. Nekem a férfiak mezőnyében kellett szerepelnem, ahol népes mezőny, közel 300 íjász gyűlt össze.
Milyen versenyszámokban indultatok?
A Magyarországon megszokottól eltérő verseny volt ez, fix távokkal és célokkal. Így például a cél az volt, hogy eltaláljuk a törökök korabeli jelképeinek hasonmásait. Így a török puta-t, amely 110 x 77 cm kancsó formára hasonlít. 45, 60, 75, 90 méterre kellett lőni úgy, hogy minden íjásznak 10 vessző állt rendelkezésre. Addig kellett lőnünk egy távot, míg el nem találtuk a célt. Ha az megvolt, mehettünk tovább a hosszabb távra, de akinek elfogyott a rendelkezésre állt vesszője, akkor kiesett a versenyből. Számunkra mindebben az jelentette a nehézséget, hogy itthon kevés verseny van, ahol tradicionális íjjal ilyen távolra kell célba lőni, mivel általában 10-40 méter között lövünk egy versenyen. Az Országos Bajnokság leghosszabb távja ebben a kategóriában is csak 35 méter.
A magyar versenyzők, így Kristóf és édesapja, Csaba is kitűnően céloztak, akiknek még 90 méterre is maradt vesszőjük, amelybe aztán kétszer bele is találtak. A nap végére az első helyen hármas holtverseny alakult ki apja, fia és egy helyi török versenyző között. Szétlövés döntötte el az első hely sorsát. Elsőként a török elvétette a célt, így ő lett a 3. helyezett, majd az apa-fia döntőt a negyedik sorozatban sikerült eldönteni, melyben a fiatalabb Balogh lett az első, míg az idősebb a második. Ezzel azonban még nem lett vége a sikereknek, hiszen másnap összesítésben a legtöbb pontot elért versenyzők versenyeztek a "legjobbak tornájának" nevezett összecsapáson. A magyarok itt is "verték" a törököket. Csaba az első, míg Kristóf a harmadik helyet szerezte meg.
A magyarok az összesített csapatversenyben végül Törökország és Ukrajna mögött a dobogó harmadik fokán végeztek, míg távlövésben a világcsúcstartó Mónus József világbajnokhoz méltón 467 méteres lövésével megnyerte a versenyt. A következő nagyobb megméretés szeptemberben a Tradicionális Íjászok Országos Bajnoksága és a Történelmi Íjászok Nemzeti Bajnoksága lesz, ahová szintén előzetes kvalifikációval rendelkező íjászok versenyezhetnek. Ez a Balogh családból egyelőre Ildikónak (az édesanyának) és Csabának (édesapának) van meg, így a most győztes Kristóf és húga, Aletta még küzdenek ezért.
-Szárszó Lajos-
