Kit hova vettek fel?
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A közzétett adatok alapján államilag támogatott képzésben az egyik legmagasabb pontszám, minimum 465, az alkalmazott közgazdaságtan szakra, gazdaságelemzési képzésre és nemzetközi tanulmányok szakra kellett.
Ez a szám már ismert volt, ugyanis mindhárom szak azon 41 közé tartozik, amelyen korábban - tavaly decemberben - központilag meghatározták a ponthatárokat.
Szintén ismert volt, hogy államilag finanszírozott jogászképzésre és nemzetközi gazdálkodás szakra 460 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány, illetve gazdálkodás és menedzsment szakra 455-tel lehetett bejutni. Háromszáz pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia szakirányoknál; osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.
Az orvosképzésre bekerüléshez a Semmelweis Egyetemen 435 pontnál, Szegeden 413 pontnál, Debrecenben 409-nél, Pécsett pedig 403-nál húzták meg a határt. Az állami ösztöndíjas általános orvos szak központilag meghatározott minimum ponthatára 380 volt.
Más szakokon is felfelé módosították az eredeti központi ponthatárokat az intézmények. Jogászképzésre a meghatározott 460 pontos minimumnál többet három egyetemen kérnek a bejutáshoz: Pécsett 472, a Széchenyi István Egyetemen 464, Miskolcon pedig 462 pontot.
A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán költségtérítéses képzésben is 451 pont kellett a bejutáshoz. Állami ösztöndíjas képzésen, a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakhoz, valamint az alkalmazott közgazdaságtanhoz 466-nál, a gazdálkodási és menedzsment angol és magyar nyelvű képzéséhez pedig egyaránt 455-nél húzták meg a határt.
A Műegyetemen az államilag finanszírozott pénzügyi és számvitel szakhoz 457, a vegyészmérnöki szakhoz 433, gazdálkodási és menedzsmenthez 460, míg a biomérnöki képzéshez 399, az építészmérnökihez pedig 356 pont kellett.
Az idén 105 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire (tavaly 106 ezer jelentkező volt). Első helyen alapképzésre több mint 68 ezren, osztatlan képzésre tízezernél többen, mesterképzésre több mint 21 ezren, felsőoktatási szakképzésre pedig mintegy ötezren jelentkeztek. Állami ösztöndíjas képzésre 91 595, míg önköltséges képzésre 14 021 felvételi kérelmet regisztráltak. A jelentkezők átlagéletkora 23,6 év volt.
A legnépszerűbb képzési terület - tavalyhoz hasonlóan - a műszaki volt, erre a felvételizők 16 százaléka jelentkezett. Gazdaságtudományi képzésre 15, pedagógusira 12, orvos és egészségtudományi képzésre 9, informatikai képzésekre 8 százalékos volt a jelentkezési arány.
| Itt elérhetőek a Dunaújvárosi Főiskola idei felvételi ponthatárai. Érdekesség, hogy a legnépszerűbb gazdálkodás és menedzsment szak, bár ugyan meg volt hirdetve a képzési és felvételi kínálatban, a főiskola mégsem indítja el idén ezt a szakot sem államilag támogatott, se költségtérítéses, sem nappali formában. Egyedül költségtérítéses levelező képzésben lehet majd ezt a stúdiumot a DUF-on tanulni. Az anyagmérnöki szakkal hasonló a helyzet, tudtuk meg az ide kattintva elérhető felvételi ponthatáros tájékoztatóból. |
A n.i. annyit tesz: nem indul
A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következtek. Emelkedett az osztatlan tanárképzésre jelentkezők száma: míg 2013-ban 2607-en, tavaly 3537-en, idén 3963-an adtak be kérelmet.
A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal közreműködésével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóváhagyásával, egyebek mellett a felvételizők számának, az intézmények kapacitásának, valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határozzák meg.
A besorolási döntést, amely tartalmazza, hogy kit hova vettek fel, az e-felvételi szolgáltatásból tölthetik le a jelentkezők. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-éig. Azok a felvételizők, akik jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még csütörtök este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről.
MTI/DO
A rovat további hírei: Oktatás
DSTV: új tornaszoba a Vasváriban
2023. szep. 04.
Az intézményi sportélet mérföldkövéhez érkezett a Vasvári iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A sport tagozatos iskola sikerrel pályázott, a fejlesztés révén új tornaszobában edződhetnek a nebulók. Hangkép.
Gimnáziumi képzéssel bővült a Waldorf kínálata
2023. szep. 02.
Minden hivatalos engedély birtokában, ráadásul új helyszínen kezdődhetett a Waldorf gimnáziumi képzése. Értelemszerűen az iskola hivatalos elnevezése is változott, mostantól: Pentelei Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
DSTV: csibenapok az elsősöknek
2023. szep. 02.
Folytatta az elmúlt évek hagyományát a Szabó Magda iskola, derül ki a DSTV összegzéséből. A református intézmény csibenapokra várta a leendő elsősöket a tanévkezdés előtt, sok játékkal, mesével, közös foglalkozással. Hangkép.
A zöld értékekért is küzd a Móricz iskola
2023. aug. 31.
Mulcs és méhlegelő, rovarhotel és ökokert, környezettudatos nevelés és fűszerspirál; nyolc év munkája, sok-sok pályázati siker után az Örökös Ökoiskola cím büszke birtokosa lett a Móricz Zsigmond Általános Iskola.
DSTV: kötelező olvasmányok
2023. aug. 29.
A tanévkezdés előtt igen-igen aktuális témára fókuszál a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban az iskolai kötelező olvasmányokról kérdezték Tóth Éva intézményvezetőt. Hangkép.
DSTV: új igazgató a Móriczban
2023. aug. 08.
Az alaphírt már megírtuk, most itt a DSTV összegzése: Szigethy Adrienn lett az ének-zenei tagozatos általános iskola igazgatója – az intézmény közösségi tradícióiról, terveiről és az igazgatói szerepvállalásról kérdeztük. Hangkép.
DSTV: közel ötven éve a pályán
2023. júl. 27.
Csaknem fél évszázados pályát mutat be a DSTV sorozatának új összegzése. A stáb a Gárdonyi iskolában kereste fel Buruncz Mártát, aki 48 éve tanít, több mint négy évtizedet töltött a Gárdonyiban – és máig a gyerekek között érzi legjobban magát. Hangkép.