A legtöbben nem tudják, hogy amíg egy zenész eljut az örömzenéig, addig rengeteg és kíméletlen önsanyargatáson is túl kell esnie. Egyetért ezzel a tétellel „SOSO” Lakatos Sándor is, aki társaival pénteken este szerepel a Művész Jazz Klub teraszán.
-Ahhoz, hogy elérj valamit, az kőkemény meló, befektetett energia. Nem utolsó sorban pedig szeretet, alázat, a műfaj iránti őszinte érdeklődés hozhatja meg azokat az eredményeket, amit szeretnénk. Mindebbe persze nem gondolsz bele, amikor játszol a színpadon, hanem arra törekszel, hogy szeretettel kiadd magad, s szeretetet adj. Én ezért játszom. Ha jól érzem magam, akkor az emberek is jól érzik magukat. Ha pedig élményben volt része, akkor az a zenésznek is megnyugtató, jó érzés.
Klasszikus zenétől a jelenkorig, sok mindenben részed volt. Egyesek csodabogárként tekintenek rád, te hogyan gondolkodsz a jazzről magyarként?
A klasszikus zenében szűkebbek a keretek, a jazz pedig szabadságot ad. Klasszikus zenében adott a darab. A jazzben a saját világodat teheted, saját hangoddal, óriási szabadsággal, saját frazírodat, ötletedet. Amit átformálhatsz a nagyok nyomdokain haladva persze: Coltraine, Charilie Parker, Johnny Hodges...
Kivel szeretnél együtt játszani?
Mindenkivel, jó hangulatban, jó közegben, különböző műfajokat. Klasszikustól az elektronikus zenéig, mindent hallgatok. Nagyon sok jó zenész van itthon, velük szeretnék együtt játszani.
Július 17. péntek, Művész Terasz:
„SOSO” Lakatos Sándor – alt szaxofon
Szakcsi Lakatos Róbert – zongora
Gyárfás Attila – dob
Egri János – nagybőgő
