Mária-ünnep és magyarságtudat
Augusztusban két nagyon fontos ünnepünk van, amelyek a magyarságunkhoz, a kereszténységhez köthetők, de talán nem mindenki ismeri ezek jelentőségét. Az ünnepekről Kovács István görög-katolikus parókussal beszélgettünk az óvárosi kápolnában.
Gyertyagyújtással, hálát adva az eddigi történéseknek, s mindannak, ami által a megújulás külsőleg és belsőleg is folytatódhat augusztusban is a dunaújvárosi közösségben.
Fontos keresztény ünnepeink előtt vagyunk, amelyek közösségformálóak
Ünnepsorozat kezdődik. Augusztus 6-a az Úrszínváltozás ünnepe, amikor Jézus Krisztus kinyilvánítja, megmutatja három tanítványának, Jakabnak, Jánosnak és Péternek a saját istenségét. Felmennek a Tábor hegyére és ott hirtelen „színében elváltozik”, megjelenik mellette két másik alak.
A tanítványok Mózessel és Illéssel azonosítják ezt a két alakot, ahogy a Szentírás is ír róluk. A tanítványok reakciója fontos számunkra: „Uram, jó nekünk itt lenni.”. Azaz, az embernek jó az Isten létében, jelenlétében élni. Lehet, hogy ez a szétszórt, mindenfelé kapkodó világ rájöhetne, az Istennel együtt jobb élni.
Aztán következik Nagyboldogasszony ünnepe
Valóban, augusztus 15-én van a napja, ez a magyarságunknak egy hatalmas nagy ünnepe. Az Istenszülő elhunytjának, Szűz Mária ünnepe. Naptárunkban elszenderedést írunk. Szent István királyunk, amikor a kereszténység útján próbál tovább járni uralkodásában, akkor az Istenszülőnek ajánlja fel egész magyarságunkat. Ezen a napon. Igen, nem augusztus 20-a, hanem 15-e, Nagyboldogasszony napja ez. A gyász nemzetünk életében az, hogy minden más körülöttünk élő nép nemzeti ünnepei közt ez nagy ünnep, munkaszüneti nap.
Nálunk augusztus 20-a lett Szent István király ünnepe, valahogy a másik sínylődik. Ha megnézzük a zivataros századokat, hányszor elpusztulhattunk volna és mégsem történt meg, mert az Istenszülő könyörög érettünk, magyarokért. Természetesen augusztus 20-a csodálatos ünnep, megünnepeljük magyarságunkat, nemzetünket, államalapításunkat. Ügyeljünk, hogy alapvetően nem a tűzijáték a fontos, hanem amit érzünk mindenféle szélsőségek nélkül. Magyarságtudat, amit minden itt élőnek éreznie kellene. Nagyon bízom abban, hogy ezt átadjuk, megtanítjuk mi, szülők gyermekeinknek.
A rovat további hírei: Kultúra
Koncert, kiállítás, játszótéri ismeretterjesztés
2024. ápr. 19.
Mindezek ráadásul egy hétvégén, szombaton és vasárnap várják a muzsika, a művészet és a tudomány híveit – három helyszínen. Hírcsokor.
DSTV: a töredékes emlékezet kiállítása
2024. ápr. 18.
Tárlatvezetésről tudósít a DSTV összeállítása. A Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) látható Töredékes emlékezet című kiállításon Boros Lili műtörténész, a bemutató kurátora, valamint Asztalos Zsolt képzőművész vezette körbe az érdeklődőket. Hangkép.
Kalligráfia: konferencia és kiállítás a papírmúzeumban
2024. ápr. 17.
Nagyszabású bemutatóra, valamint rangos szakmai tanácskozásra készül a Magyar Papírmúzeum: a kalligráfia témájára fókuszáló programra pénteken várják a vendégeket.
Jótékonysági pedagóguskoncert – pénteken újra a gyermekosztály javára
2024. ápr. 16.
Gazdag műsorral, színes repertoárral és sok-sok fellépővel rendezik az immár 27. hangversenyt – a közönséget az evangélikus templomban várják pénteken délután!
DSTV: Pentelei Molnár János nyomában
2024. ápr. 16.
Pentelei Molnár János halálának novemberben lesz a száz éves évfordulója, derül ki a DSTV összegzéséből. A Dunapentelén született festőművész családi hátterét és formátumos életművét Kronászt Margit történész, muzeológus elevenítette fele. Hangkép.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Țagai Sasok"
2024. ápr. 14.
Sportfilmmel folytatódik a Szabad Szemel című sorozat a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D): a KineDok idei terméséből ezúttal a Țagai Sasok című román alkotást láthatják.
DSTV: a mesevilág varázsa a könyvtárban
2024. ápr. 12.
Különleges csodabirodalommal foglalkozik a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban a foglalkozások fontos eleme az élőszavas mesemondás – ennek műhelytitkaiba nyerhetünk most betekintést. Hangkép.