Családi csődvédelem - az igénylés feltételei

A programban való részvételnek további feltétele, hogy az adós elismerje tartozásának legalább 80 százalékát – hívta fel a figyelmet a Rádió Orientben Pálvölgyi Ákos, Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának vezetője.

Szeptember elsejétől lép életbe a családi csődvédelem intézménye, amelynek célja a valamilyen oknál fogva kilátástalan pénzügyi helyzetbe került családok, magánszemélyek, egyéni vállalkozók és őstermelők megsegítése. „A csőd önmagában védelmet nyújt azon adósok számára, akik vállalják, hogy helyzetük rendezése érdekében együttműködnek a hitelezővel, illetve az illetékes hivatallal, hiszen ezen időszak alatt nem lehet velük szemben újabb igényeket érvényesíteni” – mondta Pálvölgyi Ákos.

A programban való részvétel feltétele, hogy az illető rendelkezzen vagyonnal és rendszeres jövedelemmel, valamint a kérelem benyújtásától kezdve tudja vállalni a minimális törlesztő részlet megfizetését. Ez utóbbi megállapításához az ingatlannak a hitel folyósításakor aktuális értékét kell figyelembe venni, méghozzá úgy, hogy az érték 7,8 százalékának 1/12-ed részét kell megfizetni.
A főosztályvezető példaként elmondta: ez egy 15 millió forint értékű ingatlan esetében havi 97.500 forintot jelent. A program időtartama 5 év, amely bizonyos feltételek teljesülése mellett további 2 évre meghosszabbítható – ennyi idő áll tehát az adós rendelkezésére anyagi helyzetének rendezésére.

Ütemezés

Az érintettek körének bevonása több ütemben történik. Mint azt Pálvölgyi Ákos elmondta, először - 2016. szeptember 30-ig - azok jelentkezhetnek a programba, akiknek Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézetnél deviza alapú lakóingatlan-jelzáloguk vagy lízingszerződésük alapján a forintosítást követően hitelhátralékuk volt, s emiatt szerződésüket felmondták. „Először tehát azokon segít a családi csődvédelem, akik nagyon szorult helyzetben vannak, végrehajtási eljárás alatt állnak vagy lakóingatlanukat elveszthetik” – tette hozzá.

Második ütemben tágul a kör és már olyanok is jelentkezhetnek a programba, akikkel szemben késedelemre vagy nem teljesítésre hivatkozva a hitelezők egyike sem mondta ugyan fel a szerződést, de már egyértelműen látszik, hogy az adós nem tud teljesíteni. A rendezés lehet bíróságon kívüli rendezés, bírósági adósságrendezés vagy bírósági adósságtörlesztés. „Az elnevezések is mutatják, hogy amíg az utóbbi kettő esetében már a bíróság és a kormányhivatal jár el, addig az előbbi a főhitelezőhöz, azaz a hitelintézethez tartozik” – mutatott rá Pálvölgyi Ákos. Hozzátette: „A kormányhivatal felkészült az adósok tájékoztatására, hiszen valószínűleg sokan nem fogják tudni, melyik besorolás alá tartoznak.” A főosztályvezető szerint országosan 25-180 ezer fő közötti kérelmezőre lehet számítani, a kérelmek 1/5-ét várhatóan a fővárosban adják be az érintettek.

A programban részt vevőknek olyan vagyonfelügyelők fognak segíteni családi gazdálkodásuk rendezésében, akik jogi és gazdasági területen is jártas szakemberek. „Ők segítenek a bajba kerülteknek abban, hogy anyagi helyzetüket úgy tudják alakítani, hogy a hiteltörlesztésre is jusson, és a család számára is maradjon pénzük. Mindehhez bizalomra van szükség.” – mondta a főosztályvezető.

A családi csődvédelem intézményében való részvételnek további feltétele, hogy az adósnak adóstársaival együtt a kamatok és a járulékok figyelembe vételével együtt összesen legalább 2, de legfeljebb 60 millió forint tartozása lehet. Emellett a tartozások legalább 80 százalékának elismert vagy nem vitatott hitelnek kell lennie. „A jogszabály az együttműködésre helyezi a hangsúlyt, aki tehát tartozását legalább 80%-ban nem ismeri el, az nem indíthatja el az eljárást” – tájékoztatott Pálvölgyi Ákos.
OrientPress Hírügynökség (OPH)