25 éve működik az önkormányzatiság Magyarországon
A magyar rendszerváltás alapvető pillére volt az önkormányzatiság kialakítása, amely azóta is jól működik és folyamatosan ellátja szerepet, mondta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, az első szabad helyhatósági választások huszonötödik évfordulóján rendezett ünnepségen.
1990-ben az önkormányzatiság kialakítása a magyar rendszerváltás egyik fő pillére volt, 'amely azóta is működik és folyamatosan ellátja mindazt a szerepet, amelyet megalkotói akkor elképzeltek' – jelentette ki Pogácsás Tibor. Huszonöt évvel ezelőtt a politikai és társadalmi változással új intézményrendszer, többpárti demokrácia jött létre és megteremtődött a helyi ügyek intézésének és irányításának lehetősége is. 'Azt gondoltuk, hogy mindehhez olyan gazdasági változás társul majd, amely néhány éven belül megteremti azokat a pénzügyi alapokat, amelyek biztosítják az új rendszer gazdasági jövőjét és a társadalom teljes támogatását.' Új korszak kezdődött a települések történetében – emlékeztetett: óriási feladat és döntési szabadság került az önkormányzati képviselő-testületek kezébe. 'Nagy lendülettel indultunk, rendkívül sok tervvel, és rendkívül sok lemaradással' - idézte fel.
'Tapasztaltuk azonban, hogy a költségvetés nem volt képes a szükséges forrásokat az igényekhez hozzárendelni' - fogalmazott az államtitkár. Így az állam és az önkormányzatok között a folyamatos feladat és költségvetési viták során alakultak ki a következő évek fejlesztési lehetőségei. Nem volt elég forrás ahhoz, hogy az önkormányzatok minden feladatot el tudjanak látni.
Mindez egyre nagyobb feszültséget generált - emlékeztetett az egykori monori polgármester, hozzáfűzve: már-már az önkormányzatok működésképtelenné válásának veszélye fenyegetett. Ezért a kormányzat lépéseket tett- mutatott rá: 2010-ben történt meg a legnagyobb korrekció a magyar önkormányzatiság történetében. A kormány felismerte: ahhoz, hogy Magyarország meg tudjon felelni az új évezred kihívásainak, az államigazgatás több területén is megújulásra van szükség.
Megtörtént az önkormányzatok adósságállományának konszolidációja, mely az önkormányzatiság történetének legnagyobb szabad forrás juttatása volt - jelentette ki, hozzátéve: ez az intézkedés a települések pénzügyi lehetőségeibe stabilitást hozott, együtt a feladatfinanszírozással. Így a működés alapfeltételei megteremtődtek, és mindez lehetőséget adott arra, hogy a rendszer hosszútávon stabil, fenntartható működést biztosítson - állapította meg.
Az államtitkár szólt arról is: a rendszerváltástól kezdve cél volt, hogy támogassák a civil szervezeteket vagy a lakóhelyükért tenni akaró egyesületeket, 'hiszen elengedhetetlen, hogy a helyben élők magukénak érezzék a települést és mindazt, amit együtt értek el'. Az önkormányzatiság, a települések vezetése az elmúlt 25 évben talán azért tett a legtöbbet. Az, hogy valaki Magyarországon él és itt is marad, nem csupán anyagi kérdés, hanem hogy saját települését magáénak érzi-e vagy sem? – fogalmazott Pogácsás Tibor.
Verebélyi Imre, az Antall-kormány belügyminisztériumának közigazgatási államtitkára az ünnepségen elmondta: történelmi jelentőségű esemény volt a huszonöt esztendővel ezelőtti helyhatósági választás, amellyel 'befejeztük a magyarországi rendszerváltást. Elsők voltunk Kelet-Közép-Európában, akik az Európai Önkormányzati Chartát aláírhattuk. 1992-ben egyedül Magyarországnak engedte meg ezt az Európai Tanács, mivel minden szempontból megfeleltünk az európai szabályoknak - tette hozzá.
Kónya Imre egykori MDF-es belügyminiszter annak fontosságát emelte ki, hogy 1990-ben hosszú távra sikerült kialakítani a demokratikus Magyarország közjogi struktúráját. Rámutatott: az új alaptörvény sem változtatott ezen a közjogi struktúrán, ez is azt mutatja, hogy hosszútávon maradandót alkottunk - emelte ki.
Az ünnepségen az elmúlt évben végzett kimagasló önkormányzati munkáért odaítélt elismeréseket, címzetes főjegyzői címeket ad át Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Pogácsás Tibor.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
A rovat további hírei: Közélet
Új élet a régi Bánkiban – közösségi kertet hoznak létre az udvaron
2025. júl. 25.
Az Új Esély Központ fontos szerepet tölt be a dunaújvárosi szociális szférában – mentális betegséggel és szenvedélybetegségekkel küzdő ellátottakat gondoz. Számos módszer adódik a problémák kezelésére, többek között a természetben töltött idő is nagy segítség lehet. A régi Bánki udvarán különleges projekt kezdődik – az Új esély közösségi kerttel segítik a városlakókat.
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.