A Rolling Stones-ból a Művész Jazz Klub színpadára - Tim Ries
Mindenképpen jelentősnek és egyben mérföldkőnek is tekinthető az október 23-i este a Művész Jazz Klubban. Aki ott volt és látta Balázs Elemér játékát a doboknál, azonnal tudta, hogy az East Gipsy Band nem véletlenül élvezni Tim Ries partnerségét.
Érdekes módon senki nem mosta egybe az ünnep méltóságát éppen az együttes magas szintet képviselő élményvilágával.
-Fantasztikus lehetőség és nagyon jó, hogy ezen a napon jazzt játszhattunk. Igazság szerint, amikor ez a csapat együtt játszik, mindig ünnepi a hangulat. Számunkra ez az október 23-a duplán ünnepi alakalom volt, mert Tim Ries egyébként Amerikában él, de most újra el tudtuk csábítani Magyarországra. Hasonlóan New Yorkban is járjuk a híresebbnél híresebb jazz klubokat, fesztiválokat. Most Dunaújvárosban is ezt az anyagot játszottuk, remélem, sokak megelégedésére - mondta Balázs Elemér.
Tim Ries még a fellépés előtt volt kedves és végtelen emberi néhány szót megosztani velünk csapatmunkáról, ünnepről, mély érzelmeiről egyaránt:
-Rengetegszer jártam már Magyarországon, 1988 óta talán százszor is! Nagyon szeretek jönni, mert roppant jó muzsikusok vannak ebben az országban, talán a legjobbak a világon. Zeneszerzőként sokat beszélgetek a roma zenészekkel, s mindig azt érzem, nekem valahogy második otthonom, a második családom ez az ország, ez a közösség. Nem beszélve az 1956-os szabadságharcról, amikor rengeteg magyar hagyta el ezt az országot, s ment valami teljesen más világba: Ausztriába, Kanadába, Németországba, de az USA-ba is. Nagyon nehéz időszak lehetett, mert nagyon sokan a biztonságos helyre vágytak.
Ki volt az első ember az életedben, aki örült a sikerednek?
-Apám zenész volt, trombitán játszott, anyám és a húgaim zongorán, én nagyon fiatalon kezdtem zongorázni. Szóval mi állandóan zenéltünk, játszottunk. Apámnak volt egy zenekara, ott kezdtem, remek volt.
Van különös érzésed, amikor hazautazol Magyarországról?
A cigányzene egy unikum ebben az országban, ahogy különbözik Bulgáriában, Oroszországban vagy másutt. A cigányzenészek itt a klasszikust is nagyon ismerik, tudják. Itt van Sárközi Lali, szerintem briliáns benne, de a jazzben is. Ez a kombináció nagyon is a jazzről szól, hiszen egyfelől improvizáció, másrészt a melódiák, harmóniák összjátéka, ami valóban unikum – ez nekem nagyon tetszik. Klasszikus és jazz, ez a kettő, amit imádok.
Bármikor is segített a zene a privát életedben?
-Abszolút! A jazz nyilván különbözik minden más zenétől, részben jön a blues-ból, lásd a Rolling Stones-t, a korábbi zenékből, mint a gospel, az afrikai-amerikai zene. Ez egy nagy szabadság. A jazz a természet hangja, az improvizáció és a harmónia melódiája. S amikor az ember magas szinten műveli, mint például Balázs Elemérék, itt, akkor azt érzed, hogy a családoddal játszol a gyerekeidnek, a barátaidnak. Amikor játszunk, gyerekek vagyunk. Számomra a zene nagyon spirituális és sokat jelent. Amikor szaxofonon játszom vagy akár a zongorán, akkor az én vagyok. A zene rajtam keresztül jön, én is hangszer vagyok. Soha nem volt ebből konfliktusom, sőt, sokszor megvédte az életemet. A zene olyan, mint a vallás, drog, szerelem, figyelem, türelem. Ezt művészi szinten kifejezni csak érzések közvetítésével lehet.
Mit üzensz most ide ezekkel az érzésekkel?
Bármikor jövök, mintha haza jönnék. Csütörtökön este, amikor befejeztük a játékot egy klubban, csak ültünk ott és beszélgettünk hajnal háromig-négyig. Az emberek csak jöttek, csak jöttek. Fiatalok, cigányok éppúgy, mint mások, új generációk, akik nagyon nyitottan állnak a zenéhez, az élethez, s öröm volt tudni, hogy nincs határ közöttünk, de még nyelvi sem, mert a zene a nyelv közöttünk. Bárhol is jártam a világban a zene által mindenütt összejöttünk, mert ez a zene nagyon erős mindenütt a világon. Azt gondolom, az üzenet mindenki számára az, hogy az emberek igenis tudnak együtt lenni. A politikát, az etnikai, a rassz-kérdéseket áthidalva a zene nyitottá tesz mindenkit, mindenki iránt. Ez a legfontosabb.
A rovat további hírei: Kultúra
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "66 szezon"
2025. ápr. 20.
Egy film, amely sűrített formában mutatja be egy kassai uszoda 66 szezonját – a szereplők élettörténetein, régi képein és mai visszaemlékezésein keresztül idézi fel a holokauszt és a kommunizmus korszakát a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
DSTV: Rosti a Restiben – már másodszorra
2025. ápr. 17.
Folytatódott a nemrégiben útjának indított nagyszerű kezdeményezés a Resti Bisztróban, derül ki a DSTV összegzéséből. A Rosti iskola újabb diákja állíthatta ki a műveit az étteremben – az érdeklődők Kajtár Lara munkáiból láthatnak válogatást. Hangkép.
A virágvasárnap varázsa a vegyeskarral (galériával)
2025. ápr. 16.
Ihletett-szép koncerttel lepte meg a közelgő húsvét jegyében a muzsika szerelmeseit a Dunaújvárosi Vegyeskar: a korszakokon, műfajokon át ívelő virágvasárnapi hangverseny helyszíne a református templom volt – ahol immár visszatérő vendégként lépett pódiumra a kórus.
Sándor Frigyes Hét a zeneiskolában: élmények és elismerések
2025. ápr. 15.
Folytatta a szép hagyományt az intézményi közösség, idén is méltó módon ünnepelte névadóját a Sándor Frigyes Zeneiskola. A jövő muzsikusai és művész-tanáraik egész héten át tartó programsorozattal tisztelegtek a jeles zenész, pedagógus öröksége előtt.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában
2025. ápr. 15.
Öt kontinens zenészei lépnek fel a Müpában az év második felében Antonio Pappano karmestertől a zongorista Víkingúr Ólafssonon és a Nyerd meg az életed zenéjét megalkotó Csong Dzseilen át a dzsessz-zenész Diana Krallig.
A Morcheeba nyár után ősszel is jön Budapestre
2025. ápr. 14.
Az idén 30 éves Morcheeba zenekar nyár után ősszel másodszor is fellép Budapesten. A világhírű triphop formáció július 2-i Müpa-koncertje után október 22-én a Barba Negrában is műsort ad.
DSTV: Kiss Kálmán az Utószó sorozatában
2025. ápr. 12.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összeállítása. A közelmúltban helyi alkotó, Kiss Kálmán költő, tanár, a helyi irodalmi élet ikonikus alakja volt az Utószó élő irodalmi antológia vendége a Kortárs Művészeti Intézetben. Hangkép.