A Rolling Stones-ból a Művész Jazz Klub színpadára - Tim Ries
Mindenképpen jelentősnek és egyben mérföldkőnek is tekinthető az október 23-i este a Művész Jazz Klubban. Aki ott volt és látta Balázs Elemér játékát a doboknál, azonnal tudta, hogy az East Gipsy Band nem véletlenül élvezni Tim Ries partnerségét.
Érdekes módon senki nem mosta egybe az ünnep méltóságát éppen az együttes magas szintet képviselő élményvilágával.
-Fantasztikus lehetőség és nagyon jó, hogy ezen a napon jazzt játszhattunk. Igazság szerint, amikor ez a csapat együtt játszik, mindig ünnepi a hangulat. Számunkra ez az október 23-a duplán ünnepi alakalom volt, mert Tim Ries egyébként Amerikában él, de most újra el tudtuk csábítani Magyarországra. Hasonlóan New Yorkban is járjuk a híresebbnél híresebb jazz klubokat, fesztiválokat. Most Dunaújvárosban is ezt az anyagot játszottuk, remélem, sokak megelégedésére - mondta Balázs Elemér.
Tim Ries még a fellépés előtt volt kedves és végtelen emberi néhány szót megosztani velünk csapatmunkáról, ünnepről, mély érzelmeiről egyaránt:
-Rengetegszer jártam már Magyarországon, 1988 óta talán százszor is! Nagyon szeretek jönni, mert roppant jó muzsikusok vannak ebben az országban, talán a legjobbak a világon. Zeneszerzőként sokat beszélgetek a roma zenészekkel, s mindig azt érzem, nekem valahogy második otthonom, a második családom ez az ország, ez a közösség. Nem beszélve az 1956-os szabadságharcról, amikor rengeteg magyar hagyta el ezt az országot, s ment valami teljesen más világba: Ausztriába, Kanadába, Németországba, de az USA-ba is. Nagyon nehéz időszak lehetett, mert nagyon sokan a biztonságos helyre vágytak.
Ki volt az első ember az életedben, aki örült a sikerednek?
-Apám zenész volt, trombitán játszott, anyám és a húgaim zongorán, én nagyon fiatalon kezdtem zongorázni. Szóval mi állandóan zenéltünk, játszottunk. Apámnak volt egy zenekara, ott kezdtem, remek volt.
Van különös érzésed, amikor hazautazol Magyarországról?
A cigányzene egy unikum ebben az országban, ahogy különbözik Bulgáriában, Oroszországban vagy másutt. A cigányzenészek itt a klasszikust is nagyon ismerik, tudják. Itt van Sárközi Lali, szerintem briliáns benne, de a jazzben is. Ez a kombináció nagyon is a jazzről szól, hiszen egyfelől improvizáció, másrészt a melódiák, harmóniák összjátéka, ami valóban unikum – ez nekem nagyon tetszik. Klasszikus és jazz, ez a kettő, amit imádok.
Bármikor is segített a zene a privát életedben?
-Abszolút! A jazz nyilván különbözik minden más zenétől, részben jön a blues-ból, lásd a Rolling Stones-t, a korábbi zenékből, mint a gospel, az afrikai-amerikai zene. Ez egy nagy szabadság. A jazz a természet hangja, az improvizáció és a harmónia melódiája. S amikor az ember magas szinten műveli, mint például Balázs Elemérék, itt, akkor azt érzed, hogy a családoddal játszol a gyerekeidnek, a barátaidnak. Amikor játszunk, gyerekek vagyunk. Számomra a zene nagyon spirituális és sokat jelent. Amikor szaxofonon játszom vagy akár a zongorán, akkor az én vagyok. A zene rajtam keresztül jön, én is hangszer vagyok. Soha nem volt ebből konfliktusom, sőt, sokszor megvédte az életemet. A zene olyan, mint a vallás, drog, szerelem, figyelem, türelem. Ezt művészi szinten kifejezni csak érzések közvetítésével lehet.
Mit üzensz most ide ezekkel az érzésekkel?
Bármikor jövök, mintha haza jönnék. Csütörtökön este, amikor befejeztük a játékot egy klubban, csak ültünk ott és beszélgettünk hajnal háromig-négyig. Az emberek csak jöttek, csak jöttek. Fiatalok, cigányok éppúgy, mint mások, új generációk, akik nagyon nyitottan állnak a zenéhez, az élethez, s öröm volt tudni, hogy nincs határ közöttünk, de még nyelvi sem, mert a zene a nyelv közöttünk. Bárhol is jártam a világban a zene által mindenütt összejöttünk, mert ez a zene nagyon erős mindenütt a világon. Azt gondolom, az üzenet mindenki számára az, hogy az emberek igenis tudnak együtt lenni. A politikát, az etnikai, a rassz-kérdéseket áthidalva a zene nyitottá tesz mindenkit, mindenki iránt. Ez a legfontosabb.
A rovat további hírei: Kultúra
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.
Türelmes és pontos – ilyen egy restaurátor
2024. nov. 12.
Az Intercisa Múzeum berkein belül elképesztően sokszínű az a szakmai paletta, amelyet az ott dolgozók képviselnek. A napokban megismerhettük Léhi Krisztina restaurátor munkáját is.
Robbie Williams visszatér Budapestre
2024. nov. 12.
Újra Budapesten ad koncertet Robbie Williams. A világhírű brit popsztár 2025. szeptember 12-én az MVM Dome-ban lép fel.
A fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat
2024. nov. 12.
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről tartanak előadásokat az egyes tudományterületek szakértői szerdán és csütörtökön Budapesten, a Humán Tudományok Kutatóházában.
A Dunaújvárosi Vegyeskar érdemelte a kórustalálkozó díját
2024. nov. 11.
Rendkívüli megméretés a csodás akusztikájú templomban, szép dunaújvárosi sikerrel: újra a Dunaújvárosi Vegyeskar hódította el a Dréta Antal Egyházzenei Kórustalálkozó elismerését.
Táplálkozástörténelem a múzeum repertoárjában
2024. nov. 11.
Bőséges tárlattal gazdagodott az Intercisa Múzeum egyik kiállítóterme – fókuszában az étkezéssel. A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében nyílt kiállításon egészen az őskortól kezdve megismerkedhetnek a látogatók azzal, hogy miként és hogyan szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek őseink, milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget.
A Darvasi-életmű eddigi legnagyobb kihívása az Utószó élő antológia fókuszában
2024. nov. 11.
"Neandervölgyiek" – nagyon erős és nagyon félrevezető címmel írta meg (eddig) három kötetes nagyregényét Darvasi László. Az íróval Gyöngyössy Csaba beszélgetett az Utószó élő irodalmi antológia sorozatában.