Egy „isteni" mesterség szolgálatában állnak az ötvösművészek, akik egy olyan hagyományt visznek tovább, mely a kultúránkban minimum ezer éve van jelen.
Így fogalmazott Katona Katalin, a X. Ötvösművészeti Biennálé kurátora a kiállítás megnyitóján. Annak a tárlatnak a megnyitóján, melyen Gombos István, városunk humán ügyekért felelős alpolgármesterének, Ferenczy Noémi és Vörösmarty-díjas művész alkotásait is kiállították - ahogy teszik ezt már húsz esztendeje, a szakma legrangosabb tárlata, a biennálé kezdete óta.
Gombi - ahogy mindenki ismeri - munkásságát áttekintve nehéz pontosan meghatározni, hogy milyen művész is ő valójában: ötvös, iparművész, ötvös-iparművész? Kétségtelen, hogy ötvös, hiszen az ötvös szakma technikai fogásait alkalmazza. Az is vitathatatlan, hogy iparművész, hiszen művészi kivitelű használati- és dísztárgyakat is készít kézműves vagy ipari technikával. Igaz, művészetének nem ez a fő csapásiránya. Az ötvös-iparművész besorolás a fentiek értelmében abszolút megállja a helyét, mégis, hiányérzetünk támadhat ezeket a szakmai meghatározásokat ismerve és Gombi műveit elnézegetve. Valójában képzőművészetet, egy képzőművész alkotásait vizionáljuk Gombi kiállításain járva. Ezt most egyébként az ország két pontján is megtehetjük, jelesül a már említett X. Ötvösművészeti Biennálén, amelynek helyszíne a fővárosi Klebelsberg Kultúrkúria. Valamint, Székesfehérváron, a Csók István Képtárban egészen december 31-ig találkozhatunk Gombi munkáival.
Seregi György és Gombos István művészek a X. Ötvösművészeti Biennálén
Ezeket a kiállításokat megelőzően egy, a művész pályájának majdnem teljes keresztmetszetét adó, több alkotói korszakából kiválasztott művek sorozatát állították ki még májusban Ráckevén. Két kérdés is adódik rögtön: az egyik, hogy mikor kerül megrendezésre egy teljes Gombi-életművet átívelő kiállítás, a másik pedig, hogy Dunaújvárosban mikor láthatjuk a Ferenczy Noémi és Vörösmarty-díjas művész munkáit egy fedél alatt. A ráckevei kiállítás bizonyos szempontból hiánypótló volt, de hely szűke miatt nem fért el a művész minden stíluskorszakát meghatározó mű, illetve Ráckeve nem az alkotások szülőhelye, ott sajnos értelmezhetetlen volt a genius loci, aminek valljuk be, nagy szerepe van Gombi életművében.
Farkas Lajos, az Intercisa Múzem igazgatója is jelen volt a ráckevei kiállításon. Ő vetette fel egy nagy, életmű kiállításmegrendezésének ötletét. Egyeztetett róla Gombos Istvánnal, és a tervek szerint 2017-ben, a művész 65. születésnapján valósítanák meg a tárlatot.
