Magyarul szólván…
Sokakat meglephetett az 1847-ben, Pozsonyban keltezett hírlapi tudósítás arról, hogy V. Ferdinánd király a rendi országgyűlést magyarul nyitotta meg.
A Habsburg-Lotaringiai ház jelesei ugyanis nem voltak híresek magyarnyelv-tudásukról. Az uralkodói erényekben amúgy cseppet sem bővelkedő Ferdinánd ebben kivétel volt – a magyar mellett egyébként öt másik nyelven beszélt tökéletesen. És pártolta, hogy a törvénykezésben, a közhivatalokban és az oktatásban az anyanyelv érvényesüljön. Kézjegye törvényesítette az erről szóló döntést.
„Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:
1.§ Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.”
Így kezdődik az 1844. évi II. törvénycikk, amelynek megszületése épp a mai naphoz kötődik: azon év november 13-án fogadta el a T. Ház. Korszakos jelentőségű volt. Törvények és királyi rendeletek, kancelláriai és helytartótanácsi leiratok, ítélőszéki határozatok eztán csak magyarul születhettek. Minden hatóságnál és valamennyi közoktatási intézményben kötelező lett a magyar szó. Mindez nagy hatással volt a tudásmonopóliumban megtestesülő kiváltságok csökkentésére és a nemzeti tudat erősítésére.
A mai napon egyébként kultúrhistóriánk egy, a magyar nyelvért és műveltségért rendkívül sokat tett honfitársunk születését jegyzi. Száznegyven éve, 1875. november 13-án látta meg a napvilágot Klebelsberg Kuno. A fehérvári cisztereknél érettségizett fiatalember Pesten jogot tanult és államtudományi doktorátust szerzett. Kivételes tehetségét a konzervatív nemzeti politika felfedezte. Kultuszminiszter lett. Egy évtizedes működése alatt korábban elképzelhetetlen fejlődésen ment keresztül a közoktatás. A népiskolai rendszer általánossá válását az ország Klebelsberg grófnak köszönhette, az arisztokratánk, aki a népi kultúra felétlen tisztelője és támogatója volt.
A rovat további hírei: Kultúra
ICA-D: Martinkó Márk "Felülírt protokoll"-ja
2025. dec. 10.
Martinkó Márk önálló kiállításával folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) bemutatóinak sora: a Felülírt protokoll című tárlat az alkotó művészetének eddigi legteljesebb és legkomplexebb bemutatása lesz – péntektől!
DSTV: KineDok évzáró – a boldogságról
2025. dec. 08.
Különleges alkotással folytatódott a KineDok sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A Szabad Szemmel évzáró programjában többszörös fesztiválgyőztes alkotás, A boldogság ügynöke című film futott, amely arra is keresi a választ, hogy vajon mérhető-e a boldogság. Hangkép.
DSTV: az orgona varázsa
2025. dec. 05.
Az év utolsó időszakában különös csengése van az orgonának, derül ki a DSTV összegzéséből. Hangzása az ünnep legszebb pillanatait koronázza meg – mint az evangélikus templomban koncertezett Lengyel Zoltán bemutatóján, aki a muzsikájával elvarázsolta a látogatókat. Hangkép.
DSTV: élmények Latin-Amerikából
2025. dec. 03.
Távoli régió világát idézte fel az Intercisa Múzeum programja, derül ki a DSTV összegzéséből. Dr. Pólyi Csaba nyugalmazott nagykövet osztotta meg élményeit és tapasztalatait Latin-Amerikáról a magyar diplomácia szemszögéből a közelmúltban. Hangkép.
DSTV: zenei sorozatot szervezett az ICA-D
2025. dec. 01.
A kortárs zenének szentelt sorozatot a mögöttünk hagyott hónapban a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D), derül ki a DSTV összegzéséből. A program egyik elemeként Nagy Ákos zeneszerző beszélgetéssel körített lemezbemutatójának adott otthont az intézmény. Hangkép.
Játék műfaji határok nélkül a könyvtárban
2025. nov. 30.
Jazz a könyvtárban címmel folytatódik a József Attila Könyvtár társművészeti sorozata, a koncertre kedden várják a műfaj szerelmeseit nagy szeretettel és két kiváló muzsikussal.
DSTV: ezer szín a Bartók aulájában
2025. nov. 29.
A természet, és de pláne a természetfotók iránt érdeklődőknek feltétlenül érdemes ellátogatni a Bartók Kamaraszínház aulájába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az ott látható kiállítás keretében a Mezőföld Természetfotó Egyesület 11 tagja mutatkozik be – lenyűgöző képekkel. Hangkép.