Megelőzhető lenne a hirtelen szívhalál egy magyar fejlesztés segítségével

A betegek kétharmadánál a szívizominfarktus, vagy a hirtelen szívhalál a koszorúér-betegség első tünete. Magyarországon évente 25 ezren kapnak infarktust, több mint 8000-en a helyszínen életüket vesztik. A keringési rendszer betegségei vezetik a magyar halálozási statisztikát. A milliméternél is kisebb felbontóképességű komputertomográffal azonban már idejekorán fel lehet ismerni a koszorúér-szűkületet. Megfelelő kezeléssel a szívizominfarktusok jelentős hányada megelőzhető.

Maurovich-Horvat Pál az MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Csoport vezetője az M1 /Minden Tudás című műsorában kifejtette, az Opera program fő célja pontos, rizikóbecslő eszköz megalkotása, amely személyre szabottan a szív- és érrendszeri kockázatot tudja felbecsülni.

Az Országos Plakkregiszter és Adatbázis (Opera) egy új, hazai adatbázisra épülő rendszer, ami nagy pontossággal sorolja majd a betegeket a megfelelő rizikócsoportba. A programba minden vezető haza szív-CT diagnosztikai központ bekapcsolódott. Évente 5500-6000 páciens adataival bővül majd az adatbázis.

A CT-vizsgálatokat kardiológus javaslatára a kis és közepes kockázatúnak ítélt panaszos betegek esetén végzik el. Ide tartozik a páciensek jelentős része. Maurovich-Horvat Pál szerint leginkább a magyar lakosságra lesz alkalmazható a rendszer, nagy szükség is van rá, hiszen Magyarországon az infarktusos halálozás gyakorisága háromszorosa az uniósnak.

A nagy rizikójú csoportba tartozó pácienseket szívkatéterezésre küldik. Ma már a beteg csak egy tűszúrást érez, nem kell a mellkast megnyitni, hanem a csuklótáji verőéren keresztül jutnak el a szívkoszorú ereihez. A vizsgálattal arra kíváncsiak, hogy a fő tüneteket okozó billentyűbetegségen kívül van-e más koszorúér-betegség is, amit időben kezelni kell. Az infarktusok döntő többsége mögött az úgynevezett vulnerábilis plakk megrepedése áll, amely hirtelen vérrögképződést indít el, és a koszorúér akut elzáródását okozza.

Az Opera program égisze alatt az adatok rögzítése mellett a nyomon követés is folyamatos, hogy 2-3 év múlva akár a háziorvos is személyre szabott rizikóbecslést tudjon készíteni a betegekről.

-OPH-