Mennyiből, mire és mennyit költ a magyar?

Közlekedésre fejenként mintegy 8 ezer, egészségügyre pedig több mint 3500 forintot fordítottak, ez a négy kiadási tétel tette ki az összes költés közel kétharmadát - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett első fél éves jelentésből.

Hírközlésre fejenként havonta 4776 forintot költöttek a háztartások, ezen belül a mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, valamint az internet önálló vagy valamilyen távközlési csomagban való előfizetésére fordították a befizetett összeg 48, illetve 42 százalékét - tették hozzá.  

Kultúrára, szórakozásra egy főre számítva mintegy 3600 forint jutott, ennek közel háromtizede moziba, színházba, koncertre járásra és egyéb szabadidős tevékenységekre.

Az év első hat hónapjában a háztartások élelmiszer-kiadásaikon belül legtöbbet hús és húskészítményekre, halra költötték: egy főre havi 5319 forintot. A háztartásokban havonta fejenként összesen 5,1 kilogramm húst és hústerméket fogyasztottak, amiből a friss, fagyasztott, mélyhűtött hús 3,1, a hal és tenger gyümölcsei 0,1, a feldolgozott húskészítmények 1,5, az egyéb húskészítmények pedig 0,3 kilogrammot tettek ki - közölték.

A lakosság az első fél évben személyenként havonta átlagosan 21 904 forintot költött élelmiszerre, ebből 18 482 forint volt a vásárolt, 785 forint a saját termelésű és 2638 forint volt az étteremben, munkahelyen, iskolában elfogyasztott élelmiszer értéke.

A budapesti háztartások összes kiadása 34, a megyei jogú városokban élőké 12 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Az egyéb városokban lakók fogyasztása azonban már átlag alatti a legalacsonyabb fogyasztást pedig a községekben mérte a KSH.  

A régiók szerinti különbségek Közép-Magyarország fogyasztási dominanciáját igazolják, ami Budapest központi szerepének következménye. Ebben a térségben az egy főre jutó kiadási összegek egy-egy kivételtől eltekintve minden főcsoportban magasabbak, mint az ország többi részén.  

A fővárosban élők fogyasztásának 20 százalékát tették ki az élelmiszerek, míg az ország három, hátrányos helyzetű régiójában ez az arány 30 százalék körüli volt. Az Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon élők az élelmiszerre és lakhatásra történő kiadásaik mellett kevesebbet képesek költeni másra, közlekedésre, kultúrára és szórakozásra fordított kiadásaik (7230, 8443, illetve 8176 forint) jelentősen elmaradnak az országos átlagtól (11 681 forint).

-MTI-