Római kori kőtár és fürdő - A világörökség felé?

Az Intercisa Castrum erődítményeként, Duna parti őrhelyeként vonult be a helyi történelembe. A város főépítészével, Szabó Imrével arról beszélgettünk, hogyan lehet hasznosítani turisztikai szempontból ezt az örökséget.

-A római korban itt egy légiónak volt a központja. Ilyen erődítmények voltak a Duna mentén sorban: Annamátia (Baracs), Lussonium (Paks), északra pedig Campóna (Nagytétény), amiről ugye bevásárlóközpontot is elneveztek. Ezek az erődítmények sorban, viszonylag szabályosan épültek meg. A mi, városi értékünk esetében jelenleg az a feladat, hogy turisztikai szempontból egy olyan különleges tematikájú útvonalat hozzunk létre a limes kapcsán, amelyen a korabeli értékeket, római kori tárgyi emlékeket be lehet mutatni, esetenként megtekinteni. Ez egy fejlesztéssorozat, egységesen kezelve abban az esetben, ha a világörökség része lesz a limes. Csúnya, ám mai kifejezéssel élve, akkor az egy brand lesz. Olyan eszmei érték, amire felfigyel az ember, s akkor nálunk, Dunaújvárosban is létre lehet hozni világörökségi helyszínt.

Van egy jól feltárt Castrumunk, ám a feltárás ellenére csak a szakembereknél bír nagy jelentőséggel a bemutatása. A nagyközönség számára a helyszín fejleszthető pont lehet minden tekintetben, amely a turizmust, abban pedig a történelmi élménytúrákat veszi célba.

-Teljesen egyértelmű, hogyha Dunaújvárosban is szeretnénk előállni egy ilyen jellegű fejlesztéssel, akkor a római kori történelmi tematika bemutatása növelhető, hogy még vonzóbbá váljék a térség. Szükséges volna olyan fejlesztést csinálni a kőtár területén, ahol jobban bemutatható volna a kor. Ez egy kiváló adottságú helyszín, ami látogatóközpont létrehozását is megengedné, hogy ne csak a földalatti látványvilágot szemlélhessék. A fontosabb, kiállított köveket lehetne megjeleníteni, vagy például másolatokat azokról is, amelyek a Nemzeti Múzeumban vannak. Egy ilyen központnak oktatási jellegűnek is kell lennie, vagy olyan, a kor szellemét megidéző tárgyi emlékek sora, amelyek nem kötődnek szorosan az itt találhatók közé, de színesek, értelmezhetővé teszik a kort. Rendszeres programokat, szerepjátékokat, római kori lakomákat, és helyi lokálpatrióták közreműködését is be lehetne építeni a fejlesztésbe. Turisztikai szempontból így tehetnénk vonzóbbá.

A város pályázati lehetőségekkel kíván élni. Mivel a Castrum területe, a régészeti park állami tulajdonban van, ezért nem az önkormányzati tulajdonra használatos TOP-forrásokat veheti igénybe, hanem a GINOP-forrásokat, amely vállalkozásoknak, egyesüléseknek, szolgáltatóknak szól. Következésképpen, olyan hálózati turisztikai fejlesztés eleme tud lenni Dunaújváros, ami számol a más városokban, hasonló látogatóközpont elkészítésével. A Magyar Limes Szövetség feltérképezte, elkészítette ezt a tervet, amelyben városunk is benne van. Minden településnek meg kell adnia a maga elképzelését, a konkrét fejlesztési tervet. Ahogy a főépítész hangsúlyozta, mindezt a szocreál építészeti örökség és a pentelei hagyományok már meglévő kereteibe illesztve képzelik el.