Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

„Szótlan magyar hűség”

Várkonyi Balázs - 2015. december 14. 13:16

1921 decembere: Sopron polgársága akkor döntött hovatartozásáról. A többség a hazához való ragaszkodását igazolta a népszavazáson. A város maradt, ami volt: magyar. Ám mielőtt a történelmi eseményről szólnánk, idézzünk fel egy kevésbé ismert nyugat-magyarországi eseményt.

1919. augusztus 18-án a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Vas vármegyei Szomorócot. A falu színmagyar református közössége egy pillanatig sem nyugszik bele a megszállásba. Alig két hónappal a községet az anyaországtól végképp elszakító trianoni békediktátum megszületése után, 1920. augusztus elsejére virradóra aztán váratlan dolog történik. Éjfélkor fegyverropogás veri fel a falut. Helybéli, javarészt fiatal felkelők, a szomszédos Kercáról érkezett férfiak és a Rankay József hadnagy vezette helyőrségi katonák a titokban előkészített, váratlan támadással kiűzik a betolakodók csapatát.

Szó mi szó, az újonnan megszerzett szabadság nem tartott sokáig – a nagy erőket átcsoportosító, s így döntő fölénybe került szláv csapat hamarosan visszatért és ismét birtokba vette a községet. A felkelők egy része elmenekült, akiknek ez nem sikerült, azokat börtönbe vetették. Látszólag tehát eredménytelen volt a merész akció – de mégsem! A Határmegállapító Bizottság ugyanis éppen a falu lakóinak bátorságára tekintettel döntött úgy 1922-ben, hogy Szomoróc visszatérhet a csonka hazába. A később a szomszédjával Kercaszomor néven egyesült település 2008-ban az Országgyűléstől a Legbátrabb Község kitüntető címet kapta.

Nincs rá a történettudomány által megalapozott bizonyosság, de megkockáztatom: ez a bátorságpélda akárcsak egy kevéssel is, de befolyással lehetett a Sopron sorsáról döntő népszavazás kimenetelére. 1921. december 14-én kezdődött és három napon át zajlott a voksolás. Ennek eredményeként a város, valamint a település részét alkotó Sopronbánfalva és az ősi Brennbergbánya, meg a környező hét falu lakóinak többsége a magyar nemzeti közösségben való maradására voksolt. 257 négyzetkilométernyi magyar föld került vissza; ez volt a trianoni szerződés egyetlen jelentősebb területi revíziója. Az országgyűlés 1922-ben a Leghűségesebb város címmel ruházta fel Sopront.

A soproni győzelem egy kisebb lavinát indított el: a trianoni döntés által Ausztriának ítélt területen Kisnardától Magyarkeresztesig, Szentpéterfától Ólmodig tíz átcsatolt falu lakói lázadni kezdtek. Kitartó tiltakozásuk sikert hozott, és a kikényszerített népszavazást követően 1923-ban e falvak is visszakerültek az anyaországhoz. A visszatérést szorgalmazó mozgalomban vezérszerepet játszott Szentpéterfa is kiérdemelte a hűség elismerését, a Communitas Fidelissima címet.

De vissza Sopronhoz: a város közhivatalaiban mindig is kétnyelvű ügyintézés zajlott, érhetően, hisz a polgárok jelentős hányada német ajkú volt. Mégis, a döntő többség, a szavazók 73 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra voksolt. 1946-ban aztán több ezer német anyanyelvű polgár megtapasztalhatta az új hatalom „háláját”: a tömeges kitelepítéssel megfosztották őket városuktól, kizsuppolták őket az országból.

Az I. világháború legendás lovas ezredének, a hősi halált halt Nádasdy-huszároknak a soproni emlékművén olvasható felirat a „szótlan magyar hűségről” beszél. Erre az elköteleződésre emlékezünk minden évben e napon, azóta, hogy 2001-ben a kormány december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban

2024. nov. 17.

Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában

2024. nov. 16.

Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.

Tárlat a varázslatos természet képeiből

Tárlat a varázslatos természet képeiből

2024. nov. 16.

A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában

2024. nov. 16.

A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján

2024. nov. 14.

Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte. 

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait

2024. nov. 14.

Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.

Hiába mondtak mást, forradalom volt

Hiába mondtak mást, forradalom volt

2024. nov. 13.

A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.