A magyar Micimackó és titokzatos „anyja”

2016. január 31. (vasárnap) 9:33 - Várkonyi Balázs

A híres medvefiú, Micimackó az angol "őse" után egy évtizeddel született: akkor jelent meg a varázslatos történet Karinthy Frigyes fordításában, s indult el hazánkban is a töretlenül sikeres útján. Az alapmű ekkor már bejárta a világot, sok nyelvre lefordították, mindenütt nagy feltűnést keltett.

Kiötlője, Alan Alexander Milne 1926-ban vetette papírra az első meseregényt, amelynek szereplői a nyolcéves fia játékállatai voltak. Két év múlva következett a folytatás. Milne, aki eredetileg matematikus pályára készült – és sikerrel diplomázott Cambridge híres egyetemén – hamar rájött, hogy az írás az igazi hivatása. Szatirikus esszéket, színdarabot és regényt írt, majd fia kedvéért a Winnie-történetekbe fogott. A főhős a gyermek játékmackója lett, „aki” a nevét egy valóságos medvéről, a Winnipeg nevű, Kanadából Angliába hozott állatkerti lakóról kapta. Így lett a mű címe Winnie-the-Pooh. Milne kisfia is szereplővé avanzsált, ráadásul eredeti nevén, Christopher Robinként – a magyar változatban Róbert Gida, Winnie pedig a Micimackó nevet kapta. Minden bizonnyal a fordítójáról – Miciről. Mert valójában ő, Karinthy Frigyes nővére fordította a művet, majd az író átdolgozta.

Kritikusai szerint olyan „jól” sikerült az átdolgozás, hogy szinte semmi köze az eredetihez. Az elemzők szerint sokkal kevésbé filozofikus, sokkal kevésbé mély bölcsességeket hordozó, inkább szójátékokra épülő mű. Akárhogy is, de ez lett a magyar gyerekek egyik alapolvasmánya.

Nem tudni, hogy Milne hogyan vélekedett a Winnie-the-Pooh félrefordított magyar „mostohatestvéréről”, a Micimackóról – de a világsiker miatt nyilván nem foglalkozott az apró részletekkel. Egyébként szeretett volna kitörni a gyermekregény-szerző szerepből, ám fő műve megkötötte a kezét. A sors sem engedett neki sok időt: évekig tartó betegség után, 1956-ban épp ezen a napon, január 31-én távozott el örökre.

De hogyan is történt a legendás félrefordítás?

A mai kiadások már jelzik: átdolgozásról van szó, ez az ősváltozatban még nem szerepelt. A valódi fordító Karinthy nyelvzseni nővére, Emília – vagyis Mici – volt. (Lám, itt a valószínű magyarázat, honnét a Micimackó név…) Minden bizonnyal nagyvonalúan bánt az eredeti szöveggel, és Karinthy Frigyes az ő nyers szövegéből dolgozott.

Az író unokája, Karinthy Márton 1981-ben hosszú beszélgetést folytatott édesapjával, Karinthy Ferenccel, hogy felfejtse családja titkait. Később kötetbe szerkesztve megjelentette a párbeszédet, a könyv címe: „Ördöggörcs. Utazás Karinthyába.” Ebben Ferenc, az íróvilág Cinije így vall a családról:

„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak.

A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt őrültekkel.
Igen, a mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyers változatát Mici csinálta, a Micimackót is. A verseket, meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.

Mici néni ugyanakkor teljesen őrült volt. Ültünk társaságban, finom emberekkel, professzorokkal, írókkal. Egyszer csak Mici néni letérdelt, teljesen váratlanul térdre vetette magát, és azt kiáltotta:

Csak egy vajas kenyeret a szegény özvegynek!

Ő nem volt se özvegy, se szegény, de hoztak neki egy vajas kenyeret. Volt egy nagy retikülje, és abba úgy, ahogy volt, betette. Nem hajtogatta össze, csak úgy a vajas felével bele, képzelhető, mi volt abban a retikülben. Volt valami angol szeretője, egy fiatal angol, aki nála lakott. Állítólag Upton Sinclairrel is levelezett.”

Ha Karinthy Emília-Mici – akiről egyébként egyetlen fénykép sem maradt az utókorra! – szöveghű fordítást készít, tán senki se emlékezne rá. De így, hogy végső soron ő a magyar Micimackó „anyja”, bekerült az irodalomtörténetbe…

A rovat további hírei: Mesél a múlt

Dunaújváros mesél: Skanzen a "kapuban"

Dunaújváros mesél: Skanzen a "kapuban"

2020. július 12. (vasárnap)

Újabb szép találattal, az ISD Dunaferr Zrt. főkapuja melletti kiserdőben megbújó ipartörténeti gyűjteményről szóló írással kényeztette követőit a DunaújvárosMesélPontHu. Most néhány jellemző szemelvény következik – de az egész összeállítást jó szívvel ajánlom!

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

A "Dunaújváros" Dunaújvárosban

2020. július 05. (vasárnap)

Ezúttal tematikus összeállítással kedveskedett követőinek a DunaújvárosMesélPontHu: a várostörténeti blog kollekciójának fókuszába a Dunaújváros nevű hajó került. Szemelvények itt – de az egész összeállítás remek, jó szívvel ajánlom!

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

Dunaújváros mesél: Út a vasmű freskójáig

2020. június 24. (szerda)

Szépséges találattal folytatódott a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog sorozata: a Népszabadság 1970-es lapszámában Domanovszky Endre festőművész elevenítette fel a Dunai Vasmű főbejáratát ékítő freskó születésének körülményeit. Szemelvények kedvcsinálókét – de ajánljuk a teljes összegzést!

Dunaújváros mesél: Új kikötő

Dunaújváros mesél: Új kikötő

2020. június 17. (szerda)

Remek korabeli riportot "talált" a DunaújvárosMesélPontHu – a Béke és Szabadság című képes hetilap hasábjain 1954-ben napvilágot összegzés az új kikötő életébe nyújt bepillantást – szokás szerint néhány kedvcsináló részlet következik, de jó szívvel ajánljuk az egész elolvasását is!

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros! 

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!