A magyar Micimackó és titokzatos „anyja”
A híres medvefiú, Micimackó az angol "őse" után egy évtizeddel született: akkor jelent meg a varázslatos történet Karinthy Frigyes fordításában, s indult el hazánkban is a töretlenül sikeres útján. Az alapmű ekkor már bejárta a világot, sok nyelvre lefordították, mindenütt nagy feltűnést keltett.
Kiötlője, Alan Alexander Milne 1926-ban vetette papírra az első meseregényt, amelynek szereplői a nyolcéves fia játékállatai voltak. Két év múlva következett a folytatás. Milne, aki eredetileg matematikus pályára készült – és sikerrel diplomázott Cambridge híres egyetemén – hamar rájött, hogy az írás az igazi hivatása. Szatirikus esszéket, színdarabot és regényt írt, majd fia kedvéért a Winnie-történetekbe fogott. A főhős a gyermek játékmackója lett, „aki” a nevét egy valóságos medvéről, a Winnipeg nevű, Kanadából Angliába hozott állatkerti lakóról kapta. Így lett a mű címe Winnie-the-Pooh. Milne kisfia is szereplővé avanzsált, ráadásul eredeti nevén, Christopher Robinként – a magyar változatban Róbert Gida, Winnie pedig a Micimackó nevet kapta. Minden bizonnyal a fordítójáról – Miciről. Mert valójában ő, Karinthy Frigyes nővére fordította a művet, majd az író átdolgozta.
Kritikusai szerint olyan „jól” sikerült az átdolgozás, hogy szinte semmi köze az eredetihez. Az elemzők szerint sokkal kevésbé filozofikus, sokkal kevésbé mély bölcsességeket hordozó, inkább szójátékokra épülő mű. Akárhogy is, de ez lett a magyar gyerekek egyik alapolvasmánya.
Nem tudni, hogy Milne hogyan vélekedett a Winnie-the-Pooh félrefordított magyar „mostohatestvéréről”, a Micimackóról – de a világsiker miatt nyilván nem foglalkozott az apró részletekkel. Egyébként szeretett volna kitörni a gyermekregény-szerző szerepből, ám fő műve megkötötte a kezét. A sors sem engedett neki sok időt: évekig tartó betegség után, 1956-ban épp ezen a napon, január 31-én távozott el örökre.
De hogyan is történt a legendás félrefordítás?
A mai kiadások már jelzik: átdolgozásról van szó, ez az ősváltozatban még nem szerepelt. A valódi fordító Karinthy nyelvzseni nővére, Emília – vagyis Mici – volt. (Lám, itt a valószínű magyarázat, honnét a Micimackó név…) Minden bizonnyal nagyvonalúan bánt az eredeti szöveggel, és Karinthy Frigyes az ő nyers szövegéből dolgozott.
Az író unokája, Karinthy Márton 1981-ben hosszú beszélgetést folytatott édesapjával, Karinthy Ferenccel, hogy felfejtse családja titkait. Később kötetbe szerkesztve megjelentette a párbeszédet, a könyv címe: „Ördöggörcs. Utazás Karinthyába.” Ebben Ferenc, az íróvilág Cinije így vall a családról:
„Az a kor tele volt őrültekkel. Minden családban volt huszonhat nagybácsi és nagynéni, főleg ilyen tarhások, ezek mind őrültek voltak.
A Karinthy család is teli volt őrültekkel, és a Devecseri család is teli volt őrültekkel.
Igen, a mi családunk is. Ezek folyton jöttek. Mint a Mici néni, a te nagypapád nővére, aki komplett elmebajos volt. Ugyanakkor zseniális nő is volt, nyelvtehetség, aki tizenöt-húsz nyelven oda-vissza fordított. Gépírónő volt, akinek ha spanyolul diktálták a szöveget, ő azonnal oroszra írta át. Az összes híres, nagy Karinthy-fordítások nyers változatát Mici csinálta, a Micimackót is. A verseket, meg amitől az lett, ami, végül persze apám rakta bele. De hát apám nem is tudott angolul. Azt hiszem, még a Gullivert is Mici fordította, és Leacockot is. Egy időben egész fordítóiroda működött náluk. Mici a diákjaival futószalagon készítette a fordításokat. Apám csak a nevét adta hozzá, miután átfutotta a nyomdába kerülő szövegeket. Egyszer egy Sienkiewicz-regényben nyomtatásban is bent maradt, amit az egyik diák írhatott a szövegbe: Karinthy úr, ezt a szót itt nem értem.
Mici néni ugyanakkor teljesen őrült volt. Ültünk társaságban, finom emberekkel, professzorokkal, írókkal. Egyszer csak Mici néni letérdelt, teljesen váratlanul térdre vetette magát, és azt kiáltotta:
Csak egy vajas kenyeret a szegény özvegynek!
Ő nem volt se özvegy, se szegény, de hoztak neki egy vajas kenyeret. Volt egy nagy retikülje, és abba úgy, ahogy volt, betette. Nem hajtogatta össze, csak úgy a vajas felével bele, képzelhető, mi volt abban a retikülben. Volt valami angol szeretője, egy fiatal angol, aki nála lakott. Állítólag Upton Sinclairrel is levelezett.”
Ha Karinthy Emília-Mici – akiről egyébként egyetlen fénykép sem maradt az utókorra! – szöveghű fordítást készít, tán senki se emlékezne rá. De így, hogy végső soron ő a magyar Micimackó „anyja”, bekerült az irodalomtörténetbe…
A rovat további hírei: Kultúra
Különleges koncertmenü és sok kiegészítő program csalogat a KönyvTér kavalkádjába
2025. szep. 02.
A részletes programot már összegeztük,. ezúttal a Városháza téren szombaton esedékes minifesztivál gazdag zenei kínálatáről, valamint a kísérő eseményeiről ejtünk szó! És persze mindenkit biztatunk a személyes jelenlétre: napsütés, jó idő, remek produkciók sora, irány a KönyvTér!
DSTV: a színek szabadsága a Restiben
2025. aug. 30.
Folytatódott a bemutatók sora a Resti Bisztróban, derül ki a DSTV összegzéséből. A Rosti iskola diákjainak alkotásaiból rendezett kiállítások után ezúttal Komli Tünde önálló tárlatát láthatják a Vasmű úti egység vendégei A szabadság színei címmel. Hangkép.
Vastaps a Vasasnak a belgiumi fesztiválon
2025. aug. 29.
Komoly sikereket aratott a fellépéseken, táncházban ismertette a magyar folklórkincs alapjait, és nem mellékesen városunk hírnevét is öregbítette Belgiumban a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes. Csapatunk a közelmúltban vendégszerepelt a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon – csodás élmény volt!
Nyárbúcsúztató koncert a Petőfi Művészeti Ligetben
2025. aug. 28.
Szép élmény ígéretével várja a muzsika híveit a Bartók Kamaraszínház: nyárbúcsúztató, egyúttal évadnyitó koncertet rendeznek a Petőfi Művészeti Ligetben – Ács Dominika főszereplésével. Lélegezz fel – mindenkit várnak szombaton este!
DSTV: nyári könyvélmények a könyvtárból
2025. aug. 27.
Miközben javában készülnek a KönyvTér forgatagára, a nyár sem telt programok nélkül a József Attila Könyvtárban, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény nyári nyitvatartással, de folyamatosan tárt kapukkal várta a betű barátait – az időszak újdonságairól is szó esik a riportban. Hangkép.
DSTV: a csomagolás kihívása a papíriparban
2025. aug. 21.
Remek bemutató várja a vendégeket a Magyar Papírmúzeumban, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a csomagolástechnika történetével, illetve papíripari vonatkozásaival is ismerkedhetnek a Papírgyári úti intézmény kiállítóterében. Hangkép.
DSTV: már a KönyvTérre készülnek
2025. aug. 19.
Egy előhang már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összeállítása és az esemény plakátja arról, hogy már javában tartanak az idei KönyvTér előkészületei: a József Attila Könyvtár immár hetedik kavalkádjának a Városháza tér biztosít helyszínt szeptember 6-án. Hangkép.