Közös ünnepségre hívta a városlakókat a felsőoktatási intézményünk annak apropóján, hogy januártól már az alkalmazott tudományok egyetemeként, Dunaújvárosi Egyetem néven működhet tovább.
Az ünnepség két helyszínen is zajlott. Az egyetem „A” épületében dr. András István rektor, és Mészáros Virág kancellár az egyetem vezetőit, partnereit, a városvezetést, és mindazon személyeket fogadta, akik segítették az intézményt eredményei elérésében. Az ünnepségen jelen volt többek között dr. Solti Péter intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztos, dr. Dorkota Lajos, az Energiahivatal elnöke, a főiskola címzetes docense, Cserna Gábor polgármester, dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő, Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója is.
Cserna Gábor polgármester beszédében úgy fogalmazott, a főiskola vezetése a magunk mögött hagyott esztendőben, mert nagyot álmodni, és élt az új felsőfokú törvény adta lehetőséggel. Új intézménytípus jelent meg, az alkalmazott tudományok egyeteme. A rektor és az őt segítő csapat alapos önértékelés után úgy érezte, hogy a Dunaújvárosi Főiskola mindenben megfelel a kritériumoknak, és sikerrel kérte az intézmény besorolását az új kategóriába.
-Hosszú út áll mögöttünk. Első parlamenti ciklusom idején dr. Dorkota Lajos képviselőtársammal még azért dolgoztunk, hogy a Dunaújvárosi Főiskola megőrizhesse önállóságát. A 2000 óta önálló intézményként működő főiskolánk az elmúlt években szakstruktúra-átalakításon és szervezeti kultúraváltáson ment keresztül. Képzéseit a munkaerőpiac igényeihez igazította, regionális szinten erősítette szakmai együttműködését a piac szereplőivel. Látta, hogy a legnagyobb cégekkel a kormány stratégiai együttműködést kötött. Felismerte, hogy e kooperációk oktatási részét fel lehet tölteni oktatási tartalommal.
A polgármester arról is szólt, hogy a városnak elvárásai is vannak az egyetem felé, ilyen például, hogy az oktatási és kutatási tevékenysége mellett megkérdőjelezhetetlen szerepet töltsön be a város, a térség fejlődésében. A gazdaság élénkítése szempontjából kutatás-fejlesztési teljesítménye járuljon hozzá a vállalkozási szféra, kiemelten a hazai tulajdonú KKV-k fejlesztéséhez. Formálja a hallgatók attitűdjeit, hogy az egyetemről kikerülő fiatalok értékes munkavállalók és a magyar haza, benne Dunaújváros és térsége művelt, széles látókörű, környezettudatos, a problémákat intelligens módon kezelő polgárai legyenek.
Mészáros Virág kancellár beszéde elején bejelentette, hogy egyetemükön megalakult a konzisztórium (egy új típusú tanácsadó testület, amelynek egyetértési jogköre van az intézmény működtetésével kapcsolatosan), amelynek tagjai Mádai Balázs, a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Zsoldos Ferenc, a MVM Paks oktatási vezérigazgató-helyettese.
Dr. András István rektor felidézte az egyetem történetét.
A Dunaújváros Egyetem elődjét 1953-ban alapították Kerpely Antal Kohászati Technikum néven. Később viselte a Felsőfokú Kohóipari Technikum (FKT) nevet. 1969-től 1990-ig a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Kara (NME KFFK), majd a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Kara (ME DFK) működött a városban. Az önálló Dunaújvárosi Főiskola 2000-2015 között létezett, majd 2016. január 1-től lett Dunaújvárosi Egyetem, miután teljesítette az ehhez szükséges feltételeket.
A köszöntők, beszédek után dr. Solti Péter intézményirányítási és finanszírozási rendszer kialakításáért felelős miniszteri biztost kérdeztük:
- Nagyon fontos az, hogy a főiskola vezetősége, a főiskola oktató és hallgatói meglátták annak idején a lehetőséget, s azt, hogy milyen irányban kell fejlődniük annak érdekében, hogy elmondhassák magukról, a felsőoktatás által megkövetelt irányokkal tudnak haladni, azokkal az irányokkal azonosulni tudnak. Az, hogy a Dunaújvárosi Főiskola az alkalmazott tudományok egyetemévé vált, azt mutatja minden felsőoktatásban résztvevő, intézményrendszerben szereplőnek, igenis, lehet és kell tudni élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek minden felsőoktatási intézmény előtt ott vannak. A főiskola, most már egyetem, élt ezekkel a lehetőségekkel. Megmutatta, hogyan kell megközelíteni azokat a társadalmi-gazdasági igényeket, amelyek mégiscsak előrevetítik azt, hogy egy főiskola, egy egyetem nem önmagában, elefántcsonttoronyként működik a saját közegében, hanem a környezetével szerves összefüggésben, legyen az a város, a térség, vagy az ország. Ezeket a kapcsolatokat sikerült olyan szintre fejleszteni, amiért most itt lehettünk, s tudunk örülni a sikernek.
Mondhatjuk tehát, hogy a dunaújvárosi felsőoktatási intézmény elfoglalta társadalmi helyét?
Ez egyértelműen kijelenthető. A Dunaújvárosi Egyetemnek itt, a helyi közösségben eddig is megvolt, és megvan most is a helyi szerepe, amivel tudatosan él. De megmutatja azt is a teljes állami intézményhálózatban, a teljes felsőoktatási intézményrendszerben, hogy egy egyébként felsőoktatási intézménynek hogyan kell méltó módon működnie: mi az, amire figyelnie kell, milyen kihívásokat kell maga elé tűznie, s hogyan tudja azokat elérni. Az egyetemnek mostantól figyelnie kell arra, hogy innentől más közegben hasonlítják össze a működését, mint korábban. Az egyetemekre kell figyelnie, hogyan tud ebben a világban értékeket mutatni, s hogyan tudja magát a nemzetközi térben pozícionálni. Azt gondolom, ez azért komoly kihívás, ezen kell dolgoznia mindenkinek.
Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, a főiskola, immár egyetem címzetes docense elmondta, az elkövetkezendő időszakban a Dunaújvárosi Egyetemnek a PPP-konstrukciók kiváltása és az elektromobilitás terén vállalt szerepe válik fontos feladatává.
Minden ok meg van az ünneplésre, hiszen mérföldkőnek számít mind az intézmény, mind a város életében, hogy immár egyetemként működhet tovább. Milyen út vezetett ehhez az eredményhez, Ön hogyan emlékszik vissza?
Ha egy szóval kellene jellemezni, azt mondom, hogy göröngyös volt az út idáig. Hiszen a dunaújvárosi Egyetem előéletében voltak olyan szakaszok, amikor meg akarták szüntetni, be akarták zárni. Volt olyan is, amikor az önállóságát akarták csorbítani, beolvasztani más felsőfokú oktatási intézménybe. Ezt az iskola vezetése és a város mindig megakadályozta, és sikerült meggyőzni a kormányt, hogy inkább jövője, mint múltja van ennek az egyetemnek. Úgy látom, mint ahogy a felsőfokú oktatásért felelős államtitkár is nyilatkozott, az elmúlt 2-3 évben az egyik leginnovatíbb felsőfokú intézmény lett a Dunaújvárosi Egyetem. Szerepet vállalnak az e-mobilitásban, az idegen nyelvi képzéseiken külföldi diákok szerezhetnek diplomát, huszonegy meghatározó vállalattal kötöttek szerződést a duális képzés kapcsán. A munka még csak most kezdődik, hatalmas, de reális célokat tűztek ki maguk elé. Ha meg van a támogatást, mind a város, mind a kormány, mind azok részéről, akik eddig is közreműködtek, akkor szép jövő áll előttük.
Mi a következő feladat? Mi az, amin jelenleg is dolgoznak?
-Két ilyen tétel is van. Az egyik egy korábbi adósság, az úgynevezett PPP-konstrukcióban történt beruházással kapcsolatos. A kormányzati oldalról van egy olyan elképzelés, hogy kiváltják ezeket. Úgy, mint amikor az önkormányzatok adósságát vállalta át a kormány. Most a főiskolák, egyetemek PPP-tarozásait vállalnák át. Ebben az a szerepünk, hogy tisztázzuk a feltételeket, az összeget, a határidőket. A másik fontos dolog pedig az e-mobilitás, amelyben vezető szerepet vállalt az egyetem. Az Energiahivatal vezetésével létrejött egy csapat, a budapesti Műszaki Egyetem, a kecskeméti, a győri és a dunaújvárosi egyetem közreműködésével, Paks városának bevonásával. A célunk az, hogy a kormány Jedlik Ányos-tervében előkészítsük, elősegítsük az elektromobilitást. Erre a feladatra a kormány három személyt jelölt meg, a nemzetgazdasági minisztert, a fejlesztési minisztert, és engem, mint a Magyar Energia és Közmű-szabályozási hivatal elnökét. Ebbe a feladatba vontuk be a mi egyetemünket is. Az első konferenciát már megtartottuk, és abban maradtunk, hogy a folyamatos munkát félévente értékelve teszünk majd javaslatot a döntéshozók felé.
Az egyetemmé válás, az egyetemünk szerepvállalása, célkitűzései befolyással van városunk mindennapjaira is.
-Azt szokták mondani, hogy egy város életében az egyik legmeghatározóbb területek az oktatás, a kultúra és az egészségügy. Úgy gondolom, mi minden a három lábon stabilan állunk. Például, ha az oktatás kapcsán elmondhatjuk, egyetemünk lett. A kórház fejlesztései befejeződtek. A kultúrában is kiemelkedő szerepet kapunk, gondoljunk csak a Rockmaratonra, vagy a DUDIK-ra. Látszik, hogy az elmúlt években nagyon pezsgő élet alakult ki a városban. Az itt végző diákok kikerülnek az élet minden pontjára, viszik Dunaújváros jóhírét. Addig természetesen itt élnek, itt költenek, itt szereznek barátokat, és nem utolsó sorban a végzetségüknek megfelelően a térségben el tudnak helyezkedni, hiszen műszaki képzés folyik, amely erősíti a multikat, valamint a kis- és középvállalkozásokat is. Sokat nyert ezzel a város.
Dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő szerint van miért büszkének lennünk:
-Sok munka előzte meg ezt a sikert. 2013-ban az akkori főiskola gazdasági tanácsának tagjaként tevékenykedtem, majd a korábbi elnök nyugdíjazását követően vettem át a gazdasági tanácselnöki szerepet. Abban az évben január elsejétől ez a szervezet megszűnt ugyan, ám a kapcsolat nem szűnt meg a főiskolával, hiszen a Kormányhivatal kabinetvezetőjeként a Dunaújvárosban működő intézményeket is szívemen viselve folyamatos kapcsolatban álltam a vezetőséggel, kollégákkal. Ez még fokozódott képviselővé válásommal, hiszen gazdája is lettem a területnek. Kifejezetten büszke vagyok, hogy felkért a rektor és az egyetem vezetése, hogy a jogi alapismeretek, ezen belül az államigazgatási ismeretek rejtelmeibe vezessem a hallgatókat. Büszkeség, hogy tulajdonképpen kollégája lehetek az itt dolgozó, magas szinten tevékenykedő oktatóknak. A végső siker kulcsa az volt, hogy a 2015 nyarától, a tavaszi ülésszak lezárta után elindult a felsőoktatási törvény azon módosítása, ami lehetővé tette, hogy alkalmazott tudományok egyeteme kategóriában is minőségi változásra kerüljön sor. Igen, büszkék vagyunk arra, hogy a parlament 2015. december 1-i döntése alapján minőségileg is előrébb lépett a mi intézményünk, s másik két főiskolával, a kecskeméti és nyíregyházi főiskolával együtt egyetemi rangot kapott. Megőrizve az önállóságot, megerősödve szellemiségében, innovációban. Ehhez megadjuk a továbbiakban is a támogatást, mert jó az irány, amit elkezdtünk egyetemi szinten is.
Gombos István humán ügyekért felelős alpolgármester elmondta, nagyon jó kapcsolat alakult ki a város és az intézmény vezetése között.
-A törekvések a főiskola és a város egybehangzó véleménye, kapcsolatrendszere alapján világossá vált: a Miskolci egyetemről való leválás, majd az önállóság megőrzése újabb dimenziókat kínáltak a ma már egyetemként működő intézmény számára. A városvezetésben három személy is letette névjegyét a főiskola megmentése és egyetemmé válása kapcsán: dr. Dorkota Lajos, Cserna Gábor és dr. Galambos Dénes. Ők azok, akik a mai kor szellemének megfelelően támogatták, segítették ennek kialakítását. A város és a felsőoktatási intézmény vezetése között nagyon jó kapcsolat alakult ki. A kapcsolatrendszer egyik meghatározó területe például a sport, gondoljunk csak a vízilabdára, a kézilabda akadémiára, a futsalra. De említhetnénk még a DUDIK-fesztivált is, amely meghatározó rendezvény nem csak városi, hanem országos szinten is. A város és az egyetem összeforrt. Rendkívüli perspektíva áll az egyetem előtt, s ebben a város most is és később is partner lesz.
Mindeközben a téren
Az ünnepség másik része az egyetem előtti parkban zajlott, ahol 17 órától több koncerttel kedveskedtek a kilátogatóknak. Két zenekar között DJ Dominique gondoskodott arról, hogy az átállások alatt se maradjunk jó hangulat nélkül. Elsőként a brit gitárzenét és hangulatos indi-rockot játszó twentees zenekar lépett a színpadra. Őket városunk egyik zenekara, a Pentele Ska Club követte, akinek fellépése után még mindig nem értjük, miért nem ismertek még országosan.
Fél nyolckor az őrület vette át a hatalmat, a Kerozin lépett fel és énekeltette meg a közönséget, akik örömmel ugráltak a nagyobb slágereikre. Az együttes énekese, Axel elmondta, mindig örül, ha Dunaújvárosban jár, még ha csak kevés alkalma is van erre, és most is szívesen vállalta a fellépést, főleg, hogy ilyen örömteli apropóból teheti ezt. Mielőtt még idő lett volna "kiheverni" a Kerozin előadását, máris színpadra lépett a Kozmix, akik igazi nagykoncerttel szolgáltak a bulizónak. Az estét az ezredfordulón alakult német diszkó formáció, a Groove Coverage zárta.
-Molnár Emese, Pálinkás István, Vass Ádám-
