A harminc éve meghalt város
Az 1980-as években a szovjet-ukrajnai Pripjaty igazán modern, mutatós település volt; legalábbis a kor – és a rendszer – lehetőségeihez mérten. Mintavárosnak szánták ugyanis.
Olyan színvonalúnak tervezték, hogy méltó legyen ahhoz, aminek kiszolgálására alapították. Ez a szomszédban megvalósítandó óriásberuházás volt: a szovjet ipar reménybeli csúcsteljesítménye, a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű.
Pripjaty születésének dátuma 1970. február 4-e. A ledózerolt kis falu, Szemihodi helyén ekkor indult meg az építkezés. A város az erőmű építőinek, majd működtetőinek otthona lett. 1985 végén már majdnem ötvenezren lakták. Aztán pár hónap múlva, szinte egyik napról a másikra teljesen lakatlan lett. 1986. április 26-án a három kilométerre lévő atomerőműben történt robbanás hozta el végzetét. Harminchat óra múlva minden városlakót evakuáltak. Pripjaty élt 16 évet. Ma ember nem, csak farkas, hiúz, jávorszarvas bolyong a szellemvárosban.
Az erőműnek nevet adó kis mezőváros, Csernobil egy fokkal szerencsésebb volt. Az időjárásnak is köszönhetően a katasztrófa helyszínétől jóval távolabb, tizenöt kilométerre fekvő településre sokkal kevesebb nukleáris szenny jutott. Ennek ellenére hat nap után az ott élőket is ki kellett telepíteni. Több mint 12 ezer ember hagyta el kényszerűen az otthonát. Ma, ellentétben Pripjaty városával, mégis van élet a településen: ott van elszállásolva az a 3500 ember, akik a város sugármentesítésén dolgoznak, de csak kéthetes turnusokban, aztán mennek a zónán kívüli, nem fertőzött területre. És – láss csodát – Csernobilnek ma már ötszáz állandó lakója is van. Ők az idők során a sugárveszélyt is vállalva hazatértek. Visszahúzta őket a szülőföld.
A katasztrófa közvetlenül harminc ember, tűzoltók és az erőműben dolgozók halálát okozta. Négy helikopterpilóta a mentés során halt meg. A további áldozatok, a sugárfertőzésben később meghaltak számát valószínűleg sosem tudjuk meg. A romokon több hónapig százezrek dolgoztak, sokan megfelelő védőöltözet nélkül. Az így szolgálatra kényszerített katonák és munkások közül ezrek hallhattak meg – de sorsuk ismeretlen. A szovjethatalom ugyanis a kórházi dokumentumokat titkosította.
A mai zárt övezet, a tiltott zóna egy részét a remények szerint néhány évtized múlva talán ismét lakhatóvá lehet tenni. A terület majdnem fele viszont örökre néptelen marad…
A rovat további hírei: Kultúra
Kiss Kálmán varázslatos vendégeskedése az Utószó sorozatában
2025. ápr. 03.
Versben mondta el, minden túlzás nélkül: humorral és nagy mesélőkedvvel körített rendhagyó irodalomórákká vált a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája legutóbbi eseménye: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár volt, akivel Gyöngyössy Csaba beszélgetett kedden délután.
Folytatódik a "Rosti a Restiben" sorozata
2025. ápr. 01.
A Rosti diákjainak műveiből nyílt tárlat szép sikert aratott a Vasmű úti egységben, a következő bemutatót szerdán délután ajánlják a vendégek figyelmébe. Kajtár Lara önálló tárlattal rukkol ki.
Több mint 220 programot kínál a Wunderbar Fesztivál
2025. ápr. 01.
Országszerte mintegy 190 intézmény vesz részt a Wunderbar Fesztivál több mint 220 programot kínáló programsorozatában április 5-ig.
Kiss Kálmán költő lesz az Utószó vendége
2025. már. 31.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája április 1-jén, kedden délután folytatódik: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár lesz, akivel Gyöngyössy Csaba beszélget.
Bemutatják a víz különféle arcait
2025. már. 31.
Festményeken, installációkon és fotókon keresztül a víz különféle arcait mutatja be a Blue című kiállítás, amely szombaton nyílt Budapesten az A.P.Art Galleryben, a víz világnapja előtt tisztelegve.
Folytatódik a Vasas élő zenés táncházi sorozata
2025. már. 28.
Bekuckóztál az eső elől, de szombaton már nagyon mennél valahová? Itt a remek alkalom: mindenkit várnak a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes élő zenés táncházába az MMK-ban! Járdkilábam a hajtás után.
EU-s pályázatokkal a város kultúrájáért
2025. már. 28.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) elkötelezett az iránt, hogy a kortárs kultúra, a közművelődés, illetve a közösségépítés terén is olyan munkát végezzen, amely hozzájárul Dunaújváros fejlődéséhez, s az itt élő emberek számára teremt értéket.