Díszpolgárokat avattak Dunaújváros 65. évfordulóján

A rendezvényt a Dunaújvárosi Vasas Néptáncegyüttes műsora nyitotta meg, majd Cserna Gábor polgármester ünnepi beszéde következett.

Elsőként arról szólt a polgármester, hogy 1951. április 29-én várossá nyilvánították Pentelét és a vasmű mellett épült települést. A városalapítók szorgalmának köszönhetően gyorsan felépült a gyár, az üzemek, a lakóházak, óvodák és iskolák, majd ezrek költöztek ide az ország minden pontjáról, rohamléptekben terjeszkedett a város.

–Ma már a mi generációnk a felelős Dunaújváros jelenéért és jövőjéért. Polgármestereként azzal a hittel végzem a munkám, hogy városunkat polgárai egyetértésével lehet és kell irányítani. Az elmúlt, csaknem hat évben a közösen elvégzett munkánk mára már mutatja eredményeit. Előre léptünk azon az úton, amely a polgárosodáshoz vezet. Értékrendünkben mindennél fontosabb a családunk, gyermekeink boldogulása. Városunk fejlődik- mondta Cserna Gábor.

Azzal folytatta, hogy, amikor az Orbán-kormány átvállalta (a többi településhez hasonlóan) városunk adósságállományát, akkor a felszabaduló forrásokat a város fejlesztésére fordíthatták. Ehhez még pályázati lehetőségeket is megragadtak, így valósulhatott meg többek között a Szent Pantaleon Kórház, a belváros, a Római városrész nagyszabású fejlesztése. Büszkén beszélt a polgármester a Szalki-sziget és az alsó Duna-part fejlesztéseiről, amelyek már számos, tömegeket mezmozgató nagyrendezvények helyszínévé vált. Az országban egyedüliként, az önkormányzat évente két alkalommal is pénzbeli támogatást ad a helyi nyugdíjasoknak, idén pünkösdkor és karácsonykor.

–Dunaújváros a nemzet sportvárosa. Kiemelten fontos kérdésként kezeljük a fiatalok egészséges életvitelét, ezért támogatjuk az utánpótlás-nevelést, a versenysportot. Büszkék vagyunk a kézilabda akadémia égisze alatt versenyző lányokra, akik hamarosan az EHF Kupa döntőjében bizonyítanak- mondta a polgármester, folytatva a sor a futsalosokkal, a vízilabdásokkal, a röplabdázókkal, a birkózókkal, és minden egyéni sportolóval is többek között.

Az önkormányzat minden olyan sportolót is támogat, aki egyéni vagy csapatsportban kivívta az olimpián való indulás jogát. Városunk gyémánt fokozatú támogatója a Rió Klubnak, amely a riói olimpiára készülő sportolókat segíti.

–Dunaújváros polgármestereként a legbüszkébb Dunaújváros polgáraira vagyok. Az elmúlt években számtalanszor álltunk nemes ügy mellé, karoltuk fel nehézségekkel küzdő társainkat, akár munkával, akár anyagi támogatással nyújtva segítséget– hangsúlyozta Cserna Gábor, példaként említve, a kórház szülőszobájának felújítását, a Carissa Kupa rendezvényen keresztül intézmények támogatását, és Pecsét István gyógykezelését is.

A polgármester beszédében a migránsáradatról is szólt.

–Látjuk, hogy veszély fenyegeti Magyarország pénzügyi stabilitását, az éppen megindult gazdasági felzárkózást. Veszély fenyegeti a gondosan felépített nemzeti külpolitikánkat, nemzeti kultúránkat, szociális ellátórendszerünket, gyermekeink éppen kibontakozó és táguló európai életlehetőségeit. Amikor nagy tömegek új hazát keresnek, az óhatatlanul konfliktushoz vezet, mert olyan helyet akarnak elfoglalni, ahol már valakik élnek, berendezkedtek és meg akarják védeni az otthonukat, a kultúrájukat, az életformájukat. A legfőbb kérdés, a mi sorsunkon túl gyermekeink és unokáink jövője. Nem adjuk fel azt a jogunkat, hogy mi dönthessük el, kivel akarunk együtt élni, és kivel nem. Magyarország kormánya ezért ír ki népszavazást, mert nem hoz a fejünk fölött a jövőnket meghatározó döntést. Ez a népszavazás a mi jövőnkről, a magyar, így a dunaújvárosi emberek, családok jövőjéről szól. Dönteni fogunk, akarjuk-e a Brüsszel által diktált kötelező betelepítési kvótát, avagy sem- mondta a polgármester, aki hozzátette, az önkormányzat januárban határozatot fogadott el a kötelező betelepítési kvóta elutasításáról. Kétszer is biztosítottak anyagi támogatás a rendőrségnek a határvédelmi szolgálat kapcsán.

A jövőbeni tervekről azt mondta a polgármester, hogy a stabil költségvetés mellett minden pályázati lehetőséggel élni kívánnak. Az elképzeléseket a „Modern városok” elnevezésű programra alapozzák, amelyet az Orbán-kormány hirdetett meg 2015 tavaszán. A több hónapon át tartó tervezés és egyeztetés után öt témakörbe csoportosították a fejlesztési terveket. Az elsőbe tartozik a sport, a kultúra és a rekreációs fejlesztések, a tömegsport támogatása, az uszoda korszerűsítése, a Szalki-sziget további fejlesztése, a horgászati és vízi turizmus fejlesztése. A másodikba az intézmények energetikai korszerűsítése tartozik. A harmadik témakör a közlekedésfejlesztés, az úthálózat, a tömegközelekés infrastruktúrájának korszerűsítése. A negyedik csomag a gazdaságfejlesztés, a déli iparterület átalakítása logisztikai központtá. Az ötödik terület a környezetfejlesztés, a löszös partfal rekonstrukciója, a hulladékgazdálkodás korszerűsítése, a közműhálózat fejlesztése.

–Ma, Dunaújváros alapításának 65. évfordulóján számomra az a legfontosabb, hogy képesek vagyunk megújulni, változni úgy, hogy nemcsak megőrizzük, ami a mienk, hanem biztosítjuk, gyarapítjuk Dunaújváros működésének hosszú távú biztonságát. Gyenge közösségek szívverése azért szabálytalan, pulzusuk azért hagy ki olykor, mert akarat, szellem vagy összefogás híján nem képesek saját útjukat járni. Nekünk, Dunaújváros Megyei Jogú Város polgárainak vannak közös céljaink, van közös akaratunk. Bebizonyítottuk, hogy nálunk létezik az összefogás, ezért a mi közösségünk pulzusa erős, és ez a pulzus diktálja a ritmust az időnek. Képesek vagyunk saját utunkon járni– zárta ünnepi gondolatai Cserna Gábor polgármester.

A beszéde után a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címek átadása következett. Idén Kecskés Rózsa, a Jószolgálati Otthon vezetője és dr. Dlustus Péter szájsebész főorvos vehette át az elismerést.

A díjazottak méltatása:

Kecskés Rózsa

A Jószolgálati Otthon Közalapítvány vezetőjének, Kecskés Rózsa fő tevékenysége a fogyatékkal élők napközi, ápoló, illetve átmeneti otthonának és a támogató szolgálatnak a vezetése. Az óvodapedagógusi végzettségének megszerzését követően, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán képezte tovább magát, és elsőként gyógypedagógiai tanári képesítést, majd szociális menedzser képesítést szerzett. Ezt követően az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tette le felsőfokú szociális szakvizsgáját. Így tehát képzettségét tekintve gyógypedagógus, szociális menedzser, szervezetfejlesztő szupervizor, jogi szakokleveles ellátottjogi jogvédő egy személyben, aki minden nap, tevékenységének minden formájában az esélyegyenlőség megteremtéséért küzd.

Kecskés Rózsa 1974-ben kezdett dolgozni először az oktatás, 1990-től pedig a szociális területen. 1990-ben a közreműködésével jött létre a város első rendszerváltás utáni intézménye, az Értelmi Fogyatékosok Napköziotthona, a későbbi Jószolgálati Otthon elődje. Élethivatása lett a sérültek, elesettek fejlesztése, segítése. 1994-2010 között az önkormányzat szociális bizottságát vezette. Politikai tevékenységét szakpolitikusként végezte, szem előtt tartva Dunaújváros lakosságának szociális ellátásokra vonatkozó igényeit. Első eredménye az időseket ellátó Szociális Otthon méltó körülmények közé költöztetése volt, a korábbi úgynevezett „papír szálló” épületébe. Ezt a hajléktalan ellátás korszerűsítése követte, majd a családok átmeneti otthonának és a fogyatékosok bentlakásos ellátásának kialakítása. Regnálása alatt elérte, hogy szinte teljesen kiépült Dunaújváros szociális ellátórendszere, ezáltal nemzetközi és országos elismertséget is szerzett városunknak. A VIII. Nemzetközi SZIME konferencia résztvevőjeként francia, szerb, román, szlovák miniszterek, de további szakpolitikusok, így Soltész Miklós államtitkár, vagy Jószolgálati Nagykövetként Bekk Mária, és Kövér László házelnök is kifejezte személyes látogatásával az igazgató asszony szakmai munkájának elismerését.

A több évtizedes példaértékű és humánus szakmai munkájának, a szociális területen, az esélyegyenlőség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységének elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet Kecskés Rózsa részére adományozta.

Dr. Dlustus Péter

1967-től, azaz közel 50 éve dolgozik a dunaújvárosi kórházban. Fog- és szájbetegségekből 1969-ben, szájsebészetből 1986-ban tett szakvizsgát.  1991-től 1998-ig a szájsebészeti munkaköre mellett a Szent Pantaleon Kórház orvos-igazgatójaként dolgozott. Kinevezését követően 1995-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egészségügyi menedzseri oklevelet, majd 1996-ban az ELTE szervezésében jogi szakokleveles orvosi végzettséget szerzett. 1990-től 1994-ig önkormányzati képviselőként részt vett a városi közgyűlés munkájában. A rendszerváltozás időszaka nem várt nehézségekkel járt az egészségügyben. A teljesítmény-finanszírozási rendszer bevezetése és a struktúra átalakítás új feltételeket diktált, és dr. Dlustus Péter vezetői munkájának is köszönhető, hogy a dunaújvárosi kórház átvészelte ezt a szokatlanul nehéz időszakot.

Orvos-igazgatói munkássága során Dunaújváros egészségügyének fejlesztéséhez, az intézmény működésének korszerű átalakításához nagymértékben hozzájárult. 2004-ben Szent Pantaleon emlékéremben részesült, 2010-ben pedig Dunaújvárosért Díjjal tüntette ki Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése. Munkájára a rendkívüli körültekintés, az alaposság, a magas szintű hozzáértés, a nagyfokú munkabírás jellemző. Tudományos tevékenysége során számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt, tartott előadást. Betegei szeretik, ragaszkodnak hozzá, kollégái tisztelik, sokat tanulhatnak tőle. A Szent Pantaleon Kórház érdekében kifejtett vezetői tevékenysége, valamint Dunaújváros lakosságának szolgálatában végzett közel 50 éves magas szintű lelkiismeretes szakmai munkája elismeréseként Dunaújváros MJV Közgyűlése a Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címet dr. Dlustus Péter főorvos részére adományozta.

Az elismerések átadása után a Jószolgálati Otthon gondozottjai és munkatársai a Kormorán együttes Ki szívét osztja szét című dalát adták elő. A műsor után dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő mondott pohárköszöntőt a díjazottak tiszteletére.