Számos pénzügyi jogszabályt - így a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területet szabályozó, valamint a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó rendelkezéseket is - módosítana a kormány által a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat.
A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyzi. A javaslat célja az általános indoklás szerint a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata valamint egyes európai uniós szabályok hazai jogba történő implementálása.
Fotó:MTI
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében a javaslat egyértelművé teszi, hogy a tagság a korábban megszokott szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthat. A jövőben egészség- és önsegélyező pénztár alapítással is létrejöhet, és lehetővé válik az egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés.
A tagszervezőkön keresztül belépett új pénztártagok esetében a pénztárak a működési tartalék terhére, az általuk megállapított összegű tagszervezési díjat fizethetnek ki, de a tagszervezőkön keresztül más pénztárba átlépő tagok után továbbra is csak a jelenlegi díjkorlátnak megfelelő összegű díjat.
A pénztár működésében bekövetkezett súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén az MNB - mérlegelési jogkörében - az önkéntes pénztárakról szóló jogszabályban foglalt bármely intézkedést alkalmazhatja.
Előírás törlése?
A jelzálog-hitelintézetek esetében a javaslat törli a refinanszírozás feltételei közül az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó előírást - ezt azonban mind a jelzálog-hitelintézetek, mind a kereskedelmi bankok kiköthetik, ha szükségesnek tartják -, valamint a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalás esetén a jelzálog-hitelintézet követeléseinek kielégítésére vonatkozó tűrési kötelezettséget.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt is módosítaná a javaslat. Annak érdekében, hogy a pénztári járadékszolgáltatás biztonsági tartalékául szolgáló saját tevékenységi tartalék mértéke a jövőben igazodjon a pénztárt terhelő kötelezettségekhez, a szolgáltatási tartalék figyelembe veszi a közeljövőben aktuálissá váló járadékszolgáltatások mértékét is. A működési tartalék és a likviditási tartalék egy része figyelembe vehető a szolgáltatási tartalék fedezetéül. A magánpénztárak a jövőben - a vagyonkezelési tevékenység ellenértékével együttesen - a tagok egyéni számlája előző év utolsó napi egyenlegének 0,3 százalékát számolhatják el költségként.
A javaslat a tőkepiaci törvényt módosítva két külön kategóriát vezet be az értékpapírokra, a fokozottan kockázatosat, illetve kiemelten kockázatosat. Az indoklás szerint az elhatárolások alapját adó adatok most is részei a tájékoztatónak, a módosítás csupán szabatosabb, követhetőbb értékelési szempontrendszert állít fel.
A tőzsde a kkv-k igényeire specializálódott alpiacokat, így zártkörű finanszírozási platformot és úgynevezett crowdfunding platformot is működtethet és a kibocsátók tőzsdére lépését segítő tanácsadói tevékenységet is végezhet. A tőzsde előírhatja leendő és meglévő kibocsátói számára a jó üzleti hírnév meglétét.
Foglalkoztatói nyugdíj
Módosul a foglalkoztatói nyugdíjról szóló törvény is, az egyik változás, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekhez csatlakozó önfoglalkoztató a jövőben a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy elbírálást alá.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a károsult ügyfél a saját biztosítójától kaphassa meg a károkozó felelősségbiztosítójának a nevét és a biztosítási szerződés kötvényszámát. Az adatkérés azonban csak a károsult meghatalmazása alapján, és csak a kárrendezés érdekében valósulhat meg.
A javaslat a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításával megfogalmazza, hogy fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződés más - fizetési számlákhoz nem kapcsolódó - szolgáltatásokkal csomagban történő ajánlása esetén indokolt az egyéb szolgáltatások díjairól is tájékoztatást nyújtani, ha ezen szolgáltatások külön is igényelhetőek.
A javaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírja, hogy az MNB bírságot szab ki, ha a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) eljárásában a szolgáltató nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Erre azonban a szolgáltatót előre figyelmeztetni kell, és kimentés is lehetséges mulasztás esetén.
Hitelintézeti törvény
A hitelintézeti törvény is módosul a javaslat szerint, a hitelintézeteknek legalább kétévente felülvizsgált stratégiával kell rendelkezniük arra, hogy az általuk nyújtott pénzügyi szolgáltatásokhoz a fogyatékos személyek is egyenlő eséllyel férjenek hozzá.
A javaslat pontosítja a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a szanálás alá vont intézmény felett gyakorolt tulajdonosi és irányítási jogosultságok idő-, tárgy- és módszerbeli korlátait és egyértelműen rögzíti, hogy a szanálási biztos a szanálási célok és a szanálási intézkedések érvényre juttatása érdekében fejti ki tevékenységét.
A biztosítási törvény egyes módosításai erősítik az ügyfélvédelmet (befektetéshez kapcsolódó életbiztosítás esetén minimum befektetési összegek meghatározása, költségek átláthatóságának követelménye, közvetítők biztonságosabb működését célzó rendelkezések). A módosítások másik köre azt szolgálja, hogy a közlekedési igazgatási hatóság és a KEK KH közvetlenül lekérdezhesse a biztosítóknál található kötvényadatokat, továbbá a mezőgazdasági biztosításokkal kapcsolatban megteremti a biztosítási titok kiadásának a lehetőségét a hatáskörrel rendelkező szervek számára.
-MTI-
