Orbán Viktor: Dunaújváros becsületbeli ügy számunkra

A Modern Városok Program keretében városunkba látogatott Orbán Viktor miniszterelnök. A megbeszélést, egyeztetést követően több mint húsz milliárd forint értékű fejlesztésekről írt alá megállapodást Cserna Gábor polgármesterrel. Ezután a kormányfő a Dunaújvárosi Egyetem stúdiójában exkluzív interjút adott a Dunaújváros Televíziónak.

Hosszabb megbeszélésen vannak túl a város vezetőivel. Hogyan értékeli a tárgyalást, milyen ötletekkel, tervekkel várták Önt Dunaújvárosban?

- Ahhoz, hogy egy város fejlődni tudjon ma Magyarországon, szoros és jó kapcsolat kell a mindenkori önkormányzat és a kormányzat között. Bizonyos fejlesztéseket az önkormányzatok saját erőből is meg tudnak oldani, azonban nagy léptékű dolgokat nem. Ilyen a magyar közigazgatás, a magyar gazdasági rendszer. Ha nagy dolgokra vállalkozik egy város, ahhoz meg kell nyerni a kormányt, és ha a kormány akar valahova nagy dolgokat, ahhoz meg kell nyerni az önkormányzatokat. Együttműködésre vagyunk ítélve. Az igazság az, hogy Dunaújvárossal könnyű együttműködni, mert szerintem az itt élők is pontosan tudják, hogy ez a város nem csak egy a sok közül, hanem a Fidesznek és a Kereszténydemokrata Néppártnak külön is közel van a szívéhez. Mindig el szoktuk mondani, hogy a rendszerváltás után a legtöbbet szenvedett ipari városból modern, korszerű, sikeres városokat, az ott élő embereket megelégedettséggel eltöltő vagy szolgáló városokat létrehozni az igazán komoly szakmai bravúr. Győr, Debrecen sem kis munka, de az szinte kötelező. Ám Tatabánya, Dunaújváros vagy Miskolc, az nagy feladat. Ha a politikának van szépsége, akkor pont az ilyen korszerűsítés, az itt élő emberek számára nyújtandó remény adja a szépségét. Dunaújváros ezért mindig becsületbeli ügy volt a számunkra. Az itt élő emberek, és az itteni önkormányzat mindig tudhatja, hogyha a mi zászlónk van fönt, a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra. Nem kell szégyenlősnek lenni emiatt, nyilvánosan érdemes vállalnunk: komoly dolgokat csak együtt tudunk végrehajtani, önkormányzat és kormány. Három részre lehet bontani a megállapodásunkat. Vannak azok a programpontok, amelyek az itteni gazdasági fejlesztés vagy a fejlődésnek felerősítéséhez szükségesek. Nagy ipari forradalom van a világban. Ha Dunaújváros ebben nem vesz részt, akkor azt is elveszíti, amije van, mert a versenytársak ki fogják szorítani a világgazdaság piacairól ezt a várost, a cégeit és ezen cégek termékeit. Korszerűsödnünk kell, haladni a korral. A második programpont a polgári életminőségre vonatkozik. Ez egy gyönyörű város egyébként. Dacára annak, hogy mindenkinek a fejében inkább egy iparvárosként él, ez egy polgári életminőséget nyújtó városa Magyarországnak. Érdemes tehát sporttal, szabadidővel, környezetvédelemmel, arborétummal, városi szállodával, és egyáltalán a polgári életminőséghez tartozó kérdésekkel is foglalkozni. Aztán vannak az oktatási kérdések, szakképzési és most már egyetemi. Itt arról van szó, hogy olyan fejlesztéseket kell kijelölnünk, ahonnan olyan szakemberek jönnek ki, akik aztán a város gazdasági fejlődéséhez hozzá tudják tenni a tudásukat.

A cél, hogy Dunaújváros egy modern ipari város lehessen. Milyen fejlesztések szükségesek, hogy ez megvalósulhasson?

- Az a szerencse ebben a mostani új, nemzeti együttműködésre épülő politikai rendszerben, hogy nem Budapesten kell kitalálni, mit csináljanak a dunaújvárosiak. Ezt ők jól ki tudják gondolni maguk is, lehet ebben bízni. Úgy látom, hogy ezek a városok, az önöké is, él ezzel a lehetőséggel. Komplett terveket kaptam a mai napon, amiről lehetett értelmesen tárgyalni és megegyezni. Az egyik ilyen az áruforgalmi csomópont koncepciója. Szeretnék, ha Dunaújváros egy áruforgalmi csomóponttá fejlődne. Ehhez kell terület, amivel ma a város nem rendelkezik. Azt kérték, hogy a kormány adjon 500 hektárnyi területet, ahol ezt a csomópontot létre lehet hozni. A kormánynak éppen van errefele 500 hektár termőföldje, amit ma egyébként a börtönlakók dolgoztatására, munkavégzésére használunk föl és ebből ki tudjuk hasítani azt a területet, amire a városnak szüksége van. A város szeretné, ha a gáz alapú városműködés elektromos áram alapú városműködésre változna át. Ehhez az kell, hogy Paks II-t meg tudjuk építeni, illetve, hogy mostantól csupa olyan beruházást csináljunk, amely az energiáját nem a gázból, hanem sokkal inkább a villamosságból nyeri. Például most az önök polgármestere szeretne lecserélni több mint húsz buszt, amire lesz lehetőség. Most abban gondolkodunk, hogy már nem is dízelbuszokra, hanem sokkal inkább elektromos buszokra kellene lecserélni az önök tömegközlekedési eszközeit. Utakat kell építenünk, mert ma már az ipari fejlődés komoly korlátja Dunaújvárosban, hogy szakképzett munkaerő csak korlátozottan áll rendelkezésére. Azokat az utakat, ahonnan be tudnak majd jönni az emberek dolgozni, járhatóvá kell tenni. Minden erőnket a magasabb minőségű utak építésére fordítottuk, és ezért kevesebb energia és pénz maradt az alsóbb rendű utakra. De egy-egy körzetben ezekkel is törődnünk kell. Még nem fejeztük be az autópálya-építési programot, de az alsóbb rendű utakat is rendbe kell hozni, mert különben nem tudjuk föltárni azokat a területeket, ahonnan még munkaerőt tudna nyerni Dunaújváros. Ide tartozik talán még az is, miután a vasúti közlekedést állítjuk a magyar közösségi közlekedés középpontjába, ezért a Béke téri buszpályaudvart is kiköltöztetjük a vasúti pályaudvarra. Ott egy aluljárót csinálunk, hogy az emberek azt is kényelmesen el tudják érni. Így a busz és a vasúti közlekedés csomópontja egy helyen található majd.  

Új képzési irányt, célt fogalmaztak meg a Dunaújvárosi Egyetem és a szakképzés tekintetében.

- A megállapodásunk éppen arról szólt, hogy elektromobilitási kutatási irányok induljanak itt az egyetemen és a szakképző intézményekben. Egy munkacsoportot állítottunk föl, a gazdasági minisztérium, az innovációs pénzekért felelős Pálinkás professzor és Dunaújváros adja ezt a bizottságot. Ők fognak dönteni arról, hogy milyen képzési irányokat indítsunk el és támogassuk pénzügyileg, ahonnan azok a szakemberek jönnek ki, akire aztán a városnak szüksége van.

A polgári életminőségen sokféle módon lehet javítani. Mi az erről szóló koncepciónak a lényege?

-Vannak itt régi ügyek. Ha jól értettem a polgármester szavait, a városvezetéstől várják azt a dunaújvárosiak, hogy ezeket a régi akut ügyeket orvosolja. Igazuk is van, azért választják meg a város vezetőit. Az egyik az egykori orvosi rendelő kérdése. Erre egymilliárd forintot tud adni a kormány, hogy aztán átalakítsák, újjáépítsék, vagy elbontsák, és valami mást építsenek a helyére. Ezt majd el fogják dönteni a helyiek, hogy pontosan mit is szeretnének. A másik ilyen régi adósság, fájó ügy az élményfürdő, amit mindenki szeretne, mindenki szeretett is. Aztán egyszer csak banki tulajdonba került, az egész megállt, bedöglött, és ma inkább a pusztulás jeleit mutatja, sem mint az életét. Ha megszerezzük a tulajdon jogát, akkor összeköthető a Fabó Éva Sportuszodával, és akkor ott egy szép nagy sportközpont hozható létre. De ehhez az élményfürdőt meg kell szerezni, fel kell újítani, össze kell kötni az uszodával és működtetni is kell. Három milliárd forintot szánunk erre a célra. Szerintem ez büszkeség lehet majd az önök városának. A Szalki-sziget a város vezetői számára úgy tűnik, hogy különlegesen értékes ügy. Gondolom a dunaújvárosi polgárok egyik kedvelt kirándulóhelye lehet. Műszaki beruházásra van szükség, a vízminőség javítása érdekében át kell törnünk az ottani gátfalat. Ez megoldható 900 millió forintból. Aztán része ennek a koncepciónak, miután mégis csak a kézilabda egyik fővárosában vagyunk, egy új kézilabda csarnok megépítése. Ez kétmilliárd forintba kerül, ami egyébként benne van a 2017-es, a következő évre vonatkozó költségvetésben. Egy 1800 férőhelyes csarnokot fogunk majd építeni, hogy ha legközelebb önök ismét nemzetközi kupadöntőt játszanak, adja a jó Isten, hogy minél hamarabb így legyen, akkor ne kelljen Veszprémig utazni. Aztán van itt egy volt vidámpark, ami szintén inkább az enyészet felé halad, nem pedig a vidámság felé. 380 millió forintot adunk arra, hogy ebből kalandparkot hozzanak létre, és a gyerekek, a fiatalok számára szabadtéri színpaddal ellátott kis központ nőhessen ott ki a földből. Van még a radari sporttelep, ott megállapodtunk egy 700 millió forintos fejlesztésben. Azt mondják, hogy azt nagyon sokan, sok felnőtt és sok gyermek használná, ha használható állapotban lenne. A sporttelep felújításával ebbe is új élet költözik. Abban is megállapodtunk, hogy most már ez a város a polgári életminőség azon a szintjén áll, amikor is nem lehet meg egy komoly, tekintélyes városi szálloda nélkül. Azt a javaslatot tette le a polgármester, hogy a Monbach kúriába költözzön ki a múzeum, és a múzeum helyén építsünk egy városi szállodát. Itt a részletkérdéseket tisztázni kell, de 2,9 milliárd forintot erre a célra megszavaztunk, így lesz egy tisztességes, szép, városhoz méltó szállodája Dunaújvárosnak.

Hétvégén Dunaújvárosban időközi választás lesz, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje Lassingleitner Fruzsina. Mennyire fontos, akár országos szinten is egy időközi választás?

- Nekünk mindig fontos, hiszen az emberek ma politikával gyakran újsághír formájában találkoznak. De a politikát emberek csinálják, tehát mi egy bajtársias közösség vagyunk. Sok tíz- és százezer magyar embernek vagyunk a közössége. Nekünk fontos, hogy Dunaújvárosban mi történik. A mi híveinknek fontos, hogy mi lesz Dunaújvárossal, és az meg a városi képviselőtestületben dől el. Nem mindegy, kik ülnek ott. Nagyon szurkolok a dunaújvárosiaknak, hogy közösen sikert érjünk el, és hozzuk be győztesnek ezt a derék, fiatal hölgyet, akit úgy látom, a sportmúltja miatt mindenki tisztel. A mi köreinkben legalábbis ez a helyzet. Szerintem a mai világ harcos politikusokat és képviselőket igényel. A hölgy ebből a szempontból kiválóan áll, Fruzsina az egy önvédelmi sportban kitüntetett leányzó. Azt gondolom, mindenki tudja, hogy okos is, fölkészült is. Szerintem jó lenne a városnak, hogyha egy ilyen kiváló képességekkel rendelkező hölgy kapna bizalmat a dunaújvárosiaktól. Egyébként hálás vagyok a dunaújvárosiaknak, most már harmadik alkalommal szavaztak bizalmat a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselőinek. Ezt igyekeztem meghálálni, azt gondolom, amit emberileg lehetséges megtenni, azt sikerült is közösen megtennünk önökkel. Ez a város ma nem nézne ki így, ha a polgárai nem döntöttek volna úgy, hogy a korábbi szocialista irány helyett inkább a Fidesz-Kereszténydemokrata irányba adják le a szavazataikat. Nem nézne ki így a város, ha mi pedig nem éreztük volna személyes kötelezettségünknek is, hogy viszonozzuk jó minőségű munkával is a város fejlesztésével azt a bizalmat, amit kaptunk. Dorkota Lajos kinőtte magát, a várost is, talán egy kis túlzással mondhatom ezt. Ő nagyon nagy tiszteletnek örvend a magyar politika világában, az általa vezetett Energiahivatal az ország egyik legfontosabb intézménye. Ez talán Dunaújváros számára sem közömbös. Úgy érzem, hogy egyfelől a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt, és másfelől a város most már lassan másfél-két évtizede jól egymásra talált, és ebből az együttműködésből az önök városa, és az itt élő emberek sokat profitáltak.