Jövő hét pénteken eldőlhet a Déli sorsa
Jövő hét pénteken tárgyal a kormány a fővárosi pályaudvarok sorsáról - jelentette be a kancelláriaminiszter. Lázár János azt mondta: a Déli pályaudvar esetében a bezárás lehetőségét is vizsgálja a kabinet, de az csak akkor történhet meg, ha a pályaudvart ki tudják váltani, például Kelenföld fejlesztésével.
Lenni vagy nem lenni? – merül fel a kérdés újra és újra évek, évtizedek óta a Déli pályaudvar esetében. Legutóbb ez év elején a Magyar Hírlap kürtölte világgá „kormányközeli forrásokból” származó értesülését, amely szerint hamarosan egyértelmű válasz születik a klasszikus shakespeare-i kérdésre, és a kormány végérvényesen lakatot tesz a Délire.
Azóta civilek, politikusok és szakmai szervezetek sora nyilatkozott már az ügyben. Nagy részük a kormány szándékaival szemben inkább a fejpályaudvar megtartása mellett foglalt állást, ahogy az általunk megkérdezett szakértők is.
Sokan rosszul járnának
"Közlekedésszakmailag nem vállalható a Déli pályaudvar teljes megszüntetése. A jelenleg vasúti üzemként funkcionáló óriási területek felszabadíthatóak és hasznosíthatóak, az utasforgalmi részre azonban mindenképp szükség van. Ha a kormány mégis a bezárás mellett dönt, akkor azzal nagyon sokat kockáztat. Azt vállalta az Európai Unió felé, hogy sűríti az elővárosi vasúti forgalmat, amit a Déli nélkül nem lehet. Ha viszont a stratégiával ellentétes lépést tesz, akkor azzal veszélybe sodorja az egész közlekedési operatív programot, így több ezer milliárd forintot" – magyarázta a hirado.hu-nak Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke.
Szerinte valamennyi vágánynak meg kellene maradnia ahhoz, hogy a távolsági és – a jövőbeli sűrűbb – elővárosi vasúti forgalmat, illetve a nyári balatoni, Velencei-tavi csúcsot fennakadások nélkül lehessen kezelni. Mivel Budapest lakosságának igen jelentős része a Délin keresztül éri el a vasútvonalat, így számukra egyértelműen hátrányos lenne a bezárás.
Ezt támasztja alá egy vasúti szakértői tanulmány is, melyet a hvg.hu hozott nyilvánosságra. E szerint, ha lakat kerülne a Délire, azzal a budapestiek 44 százaléka járna rosszul, egyes kerületekben pedig akár 15 perccel is megnőne a vasúthoz jutás ideje. Csak a legrosszabb forgatókönyv több mint 200 ezer embert érintene.

Fotó:MTI
Valamit tenni kell
Bezárás ide, bezárás oda, a Délivel valamit biztosan kezdeni kell, az állapota ezt már jó ideje indokolja. Tavaly, év elején halaszthatatlan felújítási munkálatok miatt ideiglenesen bezárták, miután támfalkövek hullottak a sínekre a vasúti alagútnál. Később a támfal is megcsúszott. Júniusban pedig egy több tízméteres betonkorlát zuhant le a peronszintről a járdára.
"A Déli lerobbant állapotban van, ennek ellenére nem szabad bezárni. Helyette inkább a felújításában, a fejlesztésében kell gondolkodni. Meg kell vizsgálni, melyek azok a területek, amelyek leválaszthatók a vasút-üzemeltetéshez szükséges funkciókról, és áthelyezhetők máshová – hisz nem kell, hogy értékes budai területen legyenek –, illetve melyek azok, amelyeknek maradniuk kell. A vasúti funkció fejlesztése viszont elengedhetetlen, mivel az infrastruktúra elavult, a kiszolgáló épületek, a peronok pedig leromlott állapotban vannak" – tette egyértelművé Ekés András közlekedési szakértő, a mobilitástervező Mobilissimus Kft. ügyvezetője.
Ezek a fejlesztések becslések szerint több tízmilliárd forintra is rúghatnak. Ha viszont bezárják a Délit, az még több pénzbe kerülne, mivel a vasúti területet teljesen fel kellene számolni, majd máshol, például Kelenföldnél vissza kellene pótolni.
A szakértők szerint azonban a budai állomás a mai állapotában nem alkalmas arra, hogy az elővárosi, a távolsági és a nyári időszakban kiszolgálja a forgalmat. 2015 elején is csak úgy tudta pótolni a Délit, hogy az elővárosi vonatok közel felét törölték és nem volt szezonális menetrend. Nagyon komoly fejlesztésekre lenne szükség ahhoz, hogy Kelenföld a Déli helyébe léphessen.
Vannak kételyek
A bezárás melletti fő indokok között szerepel, hogy a pályaudvar helyén felszabaduló területen parkot és P+R parkolókat lehetne létrehozni, Kelenföld előtérbe helyezésével pedig még több utast lehetne átterelni a 4-es metróra.
Ekés András úgy vélte, előbbi érv azért nem reális, mert a P+R parkolókat nem a belvárosban kell elhelyezni. Épp azt a célt szolgálják, hogy az emberek a központtól távolabb tegyék le az autójukat, tömegközlekedéssel folytassák az útjukat, amivel csökkenteni lehet a dugókat. A Déli környéke olyan értékes, hogy ott nem lehet ingyen parkolni.
Dorner Lajos szerint a Déli bezárása miatt hosszú távon nem használnák többen a 4-es metró vonalát sem, mivel Kelenföldről kelet felé, a Délitől pedig északi irányba lehet utazni. Az elmúlt években beállt már a metró utazóközönsége, ahogy a pályaudvart is 22-23 ezer ember használja naponta, mert gyorsabban éri el az úti célját.
Új városrészeké a jövő
"Nagyon nagy érték a belvárosban egy ekkora pályaudvar. Éppen ezért komplex, a vasútra alapozott városfejlesztési tevékenységre van szükség. A már kihasználatlan területek felszámolásával, mellé-, alá- vagy fölé-építésével új városrészek alakíthatók ki – erre számos példa létezik. Az új ingatlanokat, köztereket vagy rekreációs terülteket úgy kell fejleszteni, hogy azokkal munkahelyeket is teremtsenek, illetve kényelmet biztosítsanak a több ezernyi utasnak naponta" – hangsúlyozta a közlekedési szakértő.
A kormány márciusban bízta meg a fejlesztési minisztert, hogy készítsen hatásvizsgálatot a Déli pályaudvar jövőbeni funkciójáról, az üzemi pályaudvar megszüntetésére és a Kelenföldi pályaudvar bővítésére. Május elején a fejlesztési minisztérium azt közölte, hogy semmiféle döntés nem született a Déli teljes bezárásáról, de 2017-ben ötmilliárd forintot fordítanának a pályaudvar nagy kiterjedésű, ám csekély kihasználtságú, rozsdaövezeti jellegű üzemi pályaudvari területeinek más célú felhasználására, illetve Kelenföld további kapacitásbővítésére.
A kancelláriaminiszter csütörtökön bejelentette: a kormány további hatástanulmányokat rendelt, és a jövő héten dönthet a budapesti pályaudvarok sorsáról.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
A rózsaszín szalag ereje – közös cselekvésre is buzdított a II. Figyelj rá(n)k! (galériával)
2025. okt. 06.
Ebben az őszi hónapban a rózsaszín nem csak egy szín a sok közül – egyúttal a mellrák elleni küzdelem jelképe is. A Városháza „C” szárnyában, valamint a téren is ez a tónus dominált múlt szombaton: újra nagy sikert aratott a vendégek körében a II. Figyelj rá(n)k! eseménye. A közösségi kezdeményezés fókuszában most is a megelőzés és az önvizsgálat fontossága állt.
Emlékezzünk együtt az aradi vértanúkra!
2025. okt. 04.
Folytatja az elmúlt esztendők nemes hagyományát, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emléknapján szervez megemlékezést városunk önkormányzata: az ünnepséget a forradalmi emlékműnél rendezik hétfőn délelőtt. Meghívó.
Szépkorúak köszöntése a "Dívák" bemutatójával a Bartókban
2025. okt. 03.
Folytatja az elmúlt évek szép hagyományát az önkormányzat, az idősek világnapja alkalmából színházi produkcióval köszöntik városunk szépkorú polgárait – a Dívák című önfeledt komédiázásra a Bartók színháztermében várják a vendégeket szombaton délután. Meghívó itt!
Rangos közösségi elismerés a Hankooknak
2025. okt. 03.
A városunk határában üzemelő abroncsgyár Közösségi Hozzájárulás Díjat nyert az I. Magyarországi Koreai Vállalatok CSR díjátadóján – több évtized karitatív tevékenységét ismerték el a kitüntetéssel.
Szabályosan a tilalom feloldása után is
2025. okt. 02.
Ősszel sok tekintetben változik a környezet – az évszakváltás az avarégetés szabályait is módosítja: a tűzgyújtási tilalom véget ért, de ezentúl is csak körültekintően, a szabályokat betartva szabad tüzet gyújtani: a saját portánkon és a köztéri tűzgyújtóknál is.
A Versenyképes Járások Program keretében érkezett a fejlesztési forráscsomag
2025. okt. 02.
160 millió forintos fejlesztés valósulhat meg Dunaújvárosban – a támogatás révén parkolóépítés és mammográf készülék beszerzése valósulhat meg a város kórházának. A támogatói döntést dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselő adta át Pintér Tamás polgármesternek a napokban.
Megalakult a Nemzetközi Pályázatok Irodája
2025. okt. 02.
A magyar városok közül Dunaújváros az élen jár az elnyert Európai Unió által finanszírozott pályázatok száma tekintetében. Rengeteg projekt ért célba az elmúlt években, nagyon sok pályázat az utolsó simítások előtt áll, és rengeteg program előkészítése zajlik a háttérben.









