Aki Újváros védjegyét alkotta
Éppen ma lenne száz éves ikonikus szobrainak megalkotója, Somogyi József, aki több korszakos művel örvendeztette meg a dunaújvárosi lakosokat.
Még állt a sátor- és barakktábor, még az emberi minőségű lakóházak töredékét sem húzták fel, de a város 1950-ben már köztéri szobrot kapott. Az Öntelt mackót. Sokak szerint Újváros legkedveltebb szobra. Meglehet. A gyerekek a döntőbírók: ők nap mint nap leteszik voksukat a szökőkút játékos figurája mellett.
Ha a köztéri alkotásokat afféle tájékozódási pontnak, irányjelzőnek tekintjük, kétségkívül az Aratók kerül az első helyre. Soha jobb helyszínt egy szoborkompozíciónak! Már az, hogy a legnépszerűbb sétahelyen, a Duna fölötti platón áll, garantálja az állandó figyelmet.
És akkor vegyünk egy újabb szempontot: a szimbólum erejét. Kétségtelen, hogy a város karakterét legjobban a Martinász jeleníti meg. Ez a szobor leegyszerűsítve: történeti összefoglaló. Jelképhordozó. Dunaújváros védjegye.
Mindhárom mű egy olyan embernek köszönhető, akinek a város sosem volt sajátja – ő viszont egy kicsit a városé. Somogyi Józsefet a művei kötik ide. A Sopron vármegyei Félszerfalva (Trianon után: Hirm, Ausztria…) volt a szülőhelye. A győri bencéseknél, majd a pápai református kollégiumban tanult. Tizenhárom éves volt, amikor a tehetséges fiatalt Győr híres szobrásza, Borsos Miklós kitüntette figyelmével.
Pesten ért művésszé – és Dunaújvárosban lett befutott: addig is ért el sikereket, jegyzett alkotó volt, de az 1960-ben avatott Martinász lett az a szobra, amelyet „kiemelkedő, korszakjelző” műként értékelt a művésztársadalom. Pedig évekig senkinek se kellett ez a szobor. 1953-ban már kész volt, de más városok vezetői nem látták eléggé „hősi” sugallatúnak. Valóban – Somogyinak esze ágában sem volt szocreál „munkáshőst” formázni. Egy hús-vér ember hiteles alakját mintázta.
Képek forrása: internet
Olyan munkásét, aki dolgozik, s a munka végén akár fáradtnak is lehet láttatni… A mester tényleg korszakos művet alkotott. Az egyébként vonalas városvezetés túllépett önmagán, amikor a rendhagyó Martinászt fölvállalta. Azóta is a település ikonikus szobra. Városteremtő iparának szimbóluma.
Somogyi József 1916 júniusában – ma épp száz éve – született.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: szólt a jazz a Sándor Frigyes Zeneiskolában
2023. dec. 08.
Izgalmas zenei kalandozásra csábította a vendégeket Sándor Frigyes Zeneiskola a közelmúltban, derül ki a DSTV összegzéséből. A jazz tanszak növendékei adtak remek hangulatú, színes, változatos koncertet. Hangkép.
Ünnepváró dallamok a Zenélő Cukrászda sorozatában
2023. dec. 07.
Két művész-tanár, Beke Beáta és Németh Irma mutatkozik be, jórészt adventi és karácsonyi dallamokkal vár mindenkit a Jakó Zenélő Cukrászda sorozata szombaton. Gitár, hárfa, ének, és még a közönség is dalra fakadhat!
Mazsola percek és ajándék a Mikulástól a könyvtárban
2023. dec. 04.
Sűrű program készül a következő napokban a József Attila Könyvtár: kedden a kisgyerekes családokat várják, szerdán – Mikulás ünnepén – ingyenes beiratkozással csalogatnak.
DSTV: Újratervezés az ICA-D összes termében
2023. dec. 04.
Csoportos kiállítással folytatódott a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény vendégei Újratervezés címmel tizenhárom alkotó fotóit, printjeit, installációit és videó-munkáit láthatják. Testbeszéd, hangkép.
DSTV: mesél a múlt az Intercisa Múzeumban
2023. dec. 03.
Érdekes településtörténeti kincsekről számol be a DSTV összeállítása. Adásvételi szerződés és más, a Mayer-féle házból előkerült iratokból állt össze az elmúlt hónap műtárgya, pontosabban tárgyegyüttese az Intercisa Múzeumban. Hangkép.
ICA-D: "A Herner Ferike faterja" – vetítés és beszélgetés
2023. dec. 02.
Izgalmas programmal folytatódik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) társművészeti sorozata. Figyelem: az érzékeny témát feldolgozó esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
DSTV: hang és kép polifóniája az ICA-D-ben
2023. dec. 01.
Folytatódott a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) társművészeti programjainak sorozata, derül ki a DSTV összeállításából. Az érdeklődők a hang és kép polifóniája jegyében Nagy Ákos és Hajdu Levente Az esőben fojtott hangokat hallok című filmjével, és az alkotás műhelytitkaival ismerkedhettek. Hangkép.